Új panelprogram indul Magyarországon: milliókat kaphatnak a lakástulajok felújításra, itt van minden tudnivaló

A társasházak energetikai korszerűsítése az október végén bemutatott Wekerle Plusz program egyik fontos eleme. A kormány 2027 és 2030 között összesen 633 milliárd forintot fordítana lakóingatlanok energetikai felújítására, a teljes program pedig évente mintegy 30 ezer, négy év alatt több mint 120 ezer otthon korszerűsítését célozza. Ezen belül külön konstrukció készül a családi házak, valamint a társasházak és panellakások számára.

A november 3-i Magyar Közlönyben megjelent 1359/2026. (XI. 3.) kormányhatározat már konkrét célokat és finanszírozási kereteket rögzít a társasházi programokhoz. A kabinet legalább 60 ezer panel- és társasházi lakást szeretne elérni 2030-ig.

A tervek szerint a panelépületekben lakásonként legfeljebb 4 millió, a hagyományos építésű, például tégla társasházakban pedig maximum 5 millió forintos finanszírozás válhat elérhetővé. A vissza nem térítendő támogatás aránya az épület energetikai állapotától függően 30 és 50 százalék között alakulhat.

A programok finanszírozását a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó kvótabevételek biztosítanák. A lebonyolításban a Magyar Fejlesztési Bank és a vele jogviszonyban álló pénzintézetek kapnak szerepet.

A kormányhatározat a kivitelezések minőségére is kitér. Előminősítési rendszert alakítanak ki a tervezők és a kivitelező vállalkozások számára, hogy a támogatott beruházások megfelelő műszaki színvonalon valósuljanak meg, és az épületek megújítása a településképhez is illeszkedjen. A részletes pályázati felhívások kidolgozására 2026. december 15-ig adtak határidőt. A KEHOP Plusz fejlesztési keretének módosításáról november 30-ig kell előterjesztést készíteni, a támogatásigénylési eljárást pedig 2027. február 28-ig kell kialakítani.

Akár 5 millió forintos hitel járhat lakásonként, de nem mindenki kapja meg támogatásként

A Wekerle Plusz hivatalos tájékoztatója szerint a társasházi és panelprogram kamatmentes hitelre, valamint részben vissza nem térítendő támogatásra épül. A panelépületeknél lakásonként legfeljebb 4 millió, a téglaépítésű társasházaknál 5 millió forintos kölcsönnel számolnak. A futamidő 15–20 év lehet, a lakóközösségeknek pedig lakásonként 200 ezer forint önerőt kell biztosítaniuk.

A támogatás mértékét az épület felújítás előtti energetikai besorolása határozza meg. A D–G kategóriába sorolt társasházaknál a hitelösszeg 30 százaléka, a H–I besorolású, legrosszabb energetikai állapotú épületeknél pedig 50 százaléka válhat vissza nem térítendő támogatássá. Az A–C kategóriás társasházak nem tartoznak a konstrukcióba.

Egy hagyományos, téglaépítésű társasháznál, ahol lakásonként 5 millió forintos hitellel számolnak, ez a következőképpen alakulhat:

• D–G energetikai besorolásnál 1,5 millió forint támogatás és 3,5 millió forint visszafizetendő hitel.
• H–I energetikai besorolásnál 2,5 millió forint támogatás és 2,5 millió forint visszafizetendő hitel.

A támogatás nem szabadon elkölthető pénzként érkezik, hanem a hitel tőketartozását csökkenti. A felújítás elvégzése és az előírt energetikai eredmény igazolása után írják jóvá.

Egy 60 lakásos panelház esetében a maximális hitelösszeg elérheti a 240 millió forintot, ehhez pedig összesen 12 millió forint lakásonkénti önerő társulhat. Ha az épület a H–I energetikai kategóriába tartozik, a támogatás a maximális finanszírozás felét, vagyis 120 millió forintot is elérheti.

Egy 45 lakásos téglaépületnél a maximális hitelkeret 225 millió forint lehet, a lakók összesen 9 millió forint önerőt biztosítanának. A legrosszabb energetikai besorolás esetén a hitelösszegből 112,5 millió forint válhatna vissza nem térítendő támogatássá. A pontos jogosultsági és finanszírozási feltételeket a még készülő pályázati felhívások határozzák majd meg.

Nem csak a szigetelésre lehet pénzt kérni

A program a hagyományos energetikai beruházásokon túl a társasházak közös gépészeti rendszereinek korszerűsítésére is lehetőséget adhat. A támogatható munkálatok között szerepel a homlokzati hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a világítás korszerűsítése és az árnyékolástechnikai fejlesztés.

A fűtési és melegvíz-rendszerek átalakítása szintén része lehet a programnak. Távfűtéses épületeknél hőközpontcserére és a távhőhöz történő csatlakozásra, házközponti fűtés esetén pedig a rendszer korszerűsítésére is fordítható a forrás. A költségmegosztók és termosztatikus radiátorszelepek telepítése, a liftek energetikai korszerűsítése, valamint a hőszivattyús klímák alkalmazása ugyancsak szerepel a támogatható fejlesztések között. Napelemekre és akadálymentesítésre is lehet majd pénzt fordítani, ezek azonban a támogatás legfeljebb 20 százalékát tehetik ki. Gázkazánok korszerűsítésére a társasházi konstrukció nem biztosít támogatást.

A finanszírozás egyik legfontosabb feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás. Ennek teljesülését a felújítás előtti és utáni energetikai tanúsítványokkal kell igazolni. A beruházás költségeit számlákkal kell alátámasztani, a támogatás jóváírására pedig az energetikai eredmény igazolása után kerülhet sor.

Meglepő különbségek vannak a panelek és a régi téglaházak között

A felújítási program szükségességét a magyar lakásállomány energetikai állapota is indokolja. A Központi Statisztikai Hivatal 2025 novemberében publikált becslése a 2022-es népszámlálás adataira épül, és az ország teljes lakásállományának energiaigényét vizsgálja.

A KSH számításai szerint a társasházi lakások átlagos éves primerenergia-igénye 200 kilowattóra volt négyzetméterenként az új energetikai számítási rendszerre átszámítva. A családi házaknál ugyanez az érték 335 kilowattóra, vagyis a családi házak fajlagos energiaigénye 67,5 százalékkal magasabb volt.

A társasházakon belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A panellakások átlagos energiaigénye mindössze 146 kWh/m²/év volt, ami a többlakásos épületek között a legalacsonyabb érték. A mintegy 560 ezer panellakás esetében a rendszerváltás utáni, tömeges energetikai korszerűsítések már éreztették hatásukat.

A régebbi, nem paneles épületeknél jóval kedvezőtlenebb a kép. Az 1960-as és 1970-es években épült tégla társasházak átlagos energiaigénye 238 kWh/m²/év volt, a közép- és nagyblokkos, illetve öntött beton falazatú épületeknél pedig 194 kWh/m²/év szerepelt a becslésben.

A különbség részben az épületek kialakításából ered. A kisebb, nem paneles társasházak fajlagos lehűlő felülete nagyobb, ezért azonos alapterület mellett több energiát igényelhetnek. A KSH adatai így arra is rámutatnak, hogy nem feltétlenül a panelek jelentik a legnagyobb energetikai kihívást, hanem a régebbi, korszerűsítés nélkül maradt téglaépületek.

A statisztikai hivatal ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek modellalapú becslések, nem pedig az egyes lakások tényleges fogyasztási adatai. Az eredmények a 2022-es állapotot mutatják, ezért a jelenlegi lakásállomány energetikai helyzetéről csak megfelelő óvatossággal lehet belőlük következtetni.

A lakásárakban is megjelenik a felújítás értéke

A korszerűsítés nemcsak a rezsiköltségekre lehet hatással, hanem az ingatlanok piaci értékére is. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint volt, míg a felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forintot tett ki.

A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, vagyis 23 százalék. Egy 55 négyzetméteres lakásnál ez több mint 15 millió forintos árkülönbséget jelenthet. A megyei jogú városokban 21 százalékos felárat mértek a felújított lakásoknál. A panelek esetében ugyanakkor kisebb az eltérés. Budapesten a korszerűsített panellakások medián négyzetméterára 1,23 millió forint volt, ami 8 százalékkal haladta meg a felújítandó lakásokét.

Az ingatlan.com adatai szerint a vevői érdeklődés is a jobb állapotú lakások felé tolódott. A 2026-ban mért 1,28 millió telefonos érdeklődés 68 százaléka felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakásokra irányult, míg a felújítandó és közepes állapotú ingatlanok 16 százalékot képviseltek. A korszerűsítési program így az ingatlanpiac szempontjából is jelentős lehet. Ha a társasházak nagyobb számban tudnak energetikai felújításokat végrehajtani, az a lakások fenntartási költségeit és piaci vonzerejét egyaránt befolyásolhatja.

Minél több épületnek korszerűsítésre lenne szüksége

A társasházak energetikai felújítását jelentősen felgyorsíthatja a kormány új Wekerle Plusz programja, a lakóközösségeknek azonban továbbra is komoly pénzügyi és szervezési akadályokkal kell szembenézniük. Szabó László, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke szerint a kezelt épületek legalább 40 százalékában szükség lenne energetikai korszerűsítésre, miközben a társasházak felújítási tartalékai sok esetben még kisebb munkálatok finanszírozására sem elegendők.

A leggyakoribb problémát a homlokzati szigetelés hiánya, az alsó és felső födémek rossz hőszigetelése, valamint a tetők elöregedett hő- és vízszigetelése jelenti. Emellett számos épületben a kazánok cseréje is időszerű lenne. Szabó László szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok a nagyobb társasházak, amelyeknél a fűtés és a használati meleg víz biztosítása központi gázkazánokra épül, hiszen ezeknél jelenleg nincs minden esetben megfelelő alternatíva.

A LOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett támogatási rendszerből kizárt gázkazáncserék éppen azoknál az épületeknél okozhatnak problémát, amelyeknél a központi fűtési rendszer korszerűsítése elengedhetetlen lenne.

A felújítási alapokból aligha lehet finanszírozni a nagyobb munkákat

A társasházak pénzügyi mozgástere rendkívül szűk. A közös költségből képzett felújítási alapok sok esetben csak lassan gyarapodnak, miközben az építőipari munkák ára az elmúlt években jelentősen emelkedett. Szabó László szerint a megtakarítások gyakran még egy lépcsőház kifestésére sem elegendők, ezért a nagyobb beruházásokhoz rendszerint rendkívüli befizetéseket kell kérni a tulajdonosoktól.

Ez azonban nem egyszerű feladat. A lakók fizetési hajlandósága sokszor alacsony, a tulajdonosok eltérő anyagi helyzete pedig megnehezíti a közös döntést. Ha sürgős felújításra van szükség, a társasházak gyakran csak hitelből tudják előteremteni a szükséges összeget.

Hogy mekkora terhet jelenthet egy ilyen beruházás, arra a LOSZ elnöke egy kelet-magyarországi példát is hozott. Egy 32 lakásos, háromlépcsőházas téglaépület homlokzati hőszigetelése egy évvel ezelőtt összesen 57,14 millió forintba került. A kivitelezés során egy négyzetméter hőszigetelés ára 27 445 forint volt, így egy átlagos, 54 négyzetméteres, kétszobás lakásra csak a homlokzati munkálatokból mintegy 1,48 millió forint jutott.

A társasháznak mindössze 5,5 millió forint megtakarítása volt, ezért a tulajdonosoknak lakásonként közel 1,34 millió forint saját forrást kellett előteremteniük. A beruházást államilag kamattámogatott felújítási hitellel is finanszírozták. A példában ráadásul kizárólag a homlokzati hőszigetelés szerepelt. A tető hő- és vízszigetelése, illetve más energetikai fejlesztések további jelentős költséget jelentettek volna. Szabó László szerint a legalább 30 százalékos energiamegtakarítás eléréséhez jellemzően úgynevezett mélyfelújításra van szükség, amely több, egymással összehangolt korszerűsítési munkát foglal magában.

Paradigmaváltást hozhat a Wekerle Plusz program

A LOSZ elnöke kifejezetten kedvezően értékeli az új társasházi és panelprogramot. Úgy látja, a Wekerle Plusz alapvető fordulatot jelenthet a lakáspolitikában, hiszen a 2009-es épületfelújítási program óta nem született hasonló léptékű, átfogó állami támogatási konstrukció a társasházak számára.

A szövetség már hosszú évek óta szorgalmazta egy ilyen program kidolgozását. Szabó László szerint a most körvonalazódó konstrukció végre érdemi segítséget nyújthat azoknak a lakóközösségeknek, amelyek a korábbi támogatások hiányában nem tudtak hozzáfogni az energetikai korszerűsítéshez.

Megítélése szerint a lakásonként legfeljebb 4 millió forintos panel-, illetve 5 millió forintos téglaépületi finanszírozási keret a jelenlegi építőipari árak mellett elegendő lehet a fontosabb beruházásokhoz. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kamatmentes hitel törlesztése még így is komoly havi kiadást jelenthet a tulajdonosoknak.

A korábban bemutatott, 54 négyzetméteres lakásokat érintő beruházásnál például a közel 1,48 millió forintos saját finanszírozási rész mellett havi valamivel több mint 20 ezer forintos törlesztőrészlettel kellett számolni. Egy 86 négyzetméteres lakás esetében ez már meghaladta a havi 32 ezer forintot, nyolcéves futamidő mellett.

Nem minden társasház tudja teljesíteni a 30 százalékos megtakarítási feltételt

A kamatmentes hitelt és a 30 vagy 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást a LOSZ elnöke egyaránt jelentős előrelépésnek tartja. Az 50 százalékos támogatási arány különösen kedvező lehet azoknak a rosszabb energetikai állapotú épületeknek, amelyeknél a lakóknak eddig szinte a teljes beruházási költséget saját forrásból vagy hitelből kellett előteremteniük.

Szabó László szerint azonban a program feltételein még érdemes lenne finomítani. A jelenlegi elképzelések alapján legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kell elérni, ez pedig kizárhat olyan társasházakat is, amelyek már korábban elvégezték a nyílászárók cseréjét, de a homlokzati szigetelésük még hiányzik.

Ezeknél az épületeknél egy újabb korszerűsítés önmagában nem feltétlenül eredményezne 30 százalékos energiamegtakarítást, noha a beruházás így is érdemi javulást hozhatna. A LOSZ ezért azt javasolja, hogy a pályázati rendszer tegye lehetővé az egyes munkanemek önálló támogatását is, akár alacsonyabb, például 20 százalékos energiamegtakarítás mellett. A szövetség szerint így azok a társasházak sem maradnának ki a programból, amelyek már elvégezték a korszerűsítés egy részét, de további fejlesztésekre lenne szükségük.

A lakóközösségek döntésein is múlhat a program sikere

A finanszírozás mellett a társasházi döntéshozatal jelentheti az egyik legnagyobb akadályt. Egy nagyobb beruházás megvalósításához ugyanis a tulajdonosok együttműködésére van szükség, és sokszor egyetlen ellenző is megakaszthatja a folyamatot.

A LOSZ elnöke szerint ezen a területen is szükség lenne jogszabályi változtatásokra. A szövetségnek már korábban is voltak a társasházi törvény módosítására vonatkozó javaslatai, amelyek aktualizálásáról és a döntéshozókkal történő egyeztetés megkezdéséről most ismét tárgyalásokat kezdeményeznek. A társasházak felkészülését ugyanakkor egyelőre nehezíti, hogy a végleges pályázati feltételek még nem ismertek. Nem világos például, hogy szükség lesz-e tervrajzokra, milyen energetikai dokumentációt kell benyújtani, illetve ismét előírják-e a kivitelezők előzetes regisztrációját.

Szabó László szerint a közös képviselők és a lakásszövetkezeti tisztségviselők egyelőre azzal segíthetik a felkészülést, ha felmérik az érintett épületek állapotát, és egyeztetnek a lakókkal arról, milyen korszerűsítésekre lenne a legnagyobb szükség. A konkrét energetikai dokumentáció elkészítésével azonban érdemes megvárni a pályázati kiírást, hiszen annak pontos követelményei egyelőre nem ismertek.