Durván felmelegedhetnek ezek a burkolatok a nyári hőségben: óriási hiba ilyet használni, hatalmas összegek éghetnek el

A Magyar Fenntarthatósági Csúcson prof. dr. Reith András, a Burkolt hőség klímapárbeszéd szakmai házigazdája nyitotta meg a szekciót, aki bevezető előadásában elmondta, hogy a köznyelvben és bizonyos tudományterületeken városi hőszigetként emlegetett jelenség hátterében sokféle tényező áll, köztük nagyon fontos a növényzet és az épített burkolatok hatása. A hősziget jelensége már – leginkább nyáron – a mindennapi élet velejárója, legfőképpen a városokban. Így valamilyen formában – akár gazdasági, társadalmi, de egészségügyi és energiafelhasználási szempontból – mindenkit érint.

Dr. Reith András, az Advanced Building and Urban Design (ABUD) építész szakértője, a PTE-MIK tanára a beszélgetés során kifejtette, hogy szükségessé vált olyan új fogalmak megalkotása, amelyekkel mindazon tényezők leírása, vizsgálata lehetséges, melyek a jelen és jövő komplex problémahalmazát meghatározzák. Ebből a célból alkották meg a hőlábnyom kifejezést, mely már használatban lévő fogalmakat kapcsol össze, a különálló jelenségeket komplexen képes leírni. A hőlábnyom nem pusztán egy új fogalom, hanem ezt a nevet viseli egy új szakmai kezdeményezés is, amely a városi felületek felmelegedésére és környezetre gyakorolt hőterhelésére irányítja rá a figyelmet.

A beszélgetésben Prof. Dr. Gál Tamás az MTA doktora, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudomány Tanszékének vezető egyetemi tanára, Földtudományok Doktori Iskola vezetője a fogalmak kapcsán beszélt arról, hogy a városi hősziget elnevezés bekerült a köztudatba és már döntéshozói szinten is használják, azonban gyakran tévesen. Kifejtette, hogy hősziget esetében nem a felmelegedésen van a hangsúly, hanem éppen a kora esti órák és az éjszakai lehűlés lassúságán. Ebben a lassabb lehűlési folyamatban nagy szerepe van a geometriának - az épületek elrendezésének, alakjának, az utcák szélességének, az épített környezet más elemeinek, illetve a burkolatoknak is.

A szakértő elmondta, hogy ha pusztán a hőmérsékletkülönbségeket hasonlítjuk össze a városokban és a külterületeken, akkor sem lehet kijelenteni, hogy a városokban melegebb van. Az épületek árnyékoló hatása miatt a reggeli, délelőtti időszakban egy városban még hűvösebb is van, a külterületeken 1-2 fokkal magasabb a hőmérséklet. Ahogy egyre magasabb a nap állása, az értékek egyre közelítenek és a különbség a délutáni órákra egyenlítődik ki. A naplemente időpontjában viszont az óránkénti lehűlésben a városokban 1-3 fokos különbség is lehet – vagyis lassabban hűl a hőmérséklet. Ez a hőszigethatás.

A beszélgetés további részében Dr. Toldy-Schedel Emil belgyógyász, kardiológus szakorvos, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója kifejtette, hogy a lassabb éjszakai lehűlés az alvás-ébrenlét ciklus felborulásával jár és a betegek - főként a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők -, idősek, csecsemők szervezetét különösen terheli a stressz, amit a hőség okoz. Az adatok egyértelmű többlethalálozásról tanúskodnak a hőséghullámok idején, nő a sztrók és az infarktus veszélye.

Dr. Breuer Hajnalka meteorológus, az ELTE Meteorológia Tanszékének egyetemi adjunktusa a beszélgetés során kitért rá, mi is az a hőbuborék vagy hőkupola, amelyről sokszor esett szó 2026 nyarán, és milyen kapcsolatban áll a városi hőszigetekkel. A hőkupola alatt azt értjük, amikor a tartós anticiklon miatt a felhőképződés minimális, a hő nem tud távozni és a hőmérséklet egyre emelkedik. A hőkupola hatása - egész pontosan anticiklonáris megnövekvő besugárzás - növeli a városi hősziget-intenzitást. Viszont amíg az egyik jelenség időjárási, a másik mikroklimatikus – emelte ki a szakértő.

Prof. Dr. Gál Tamás kitért arra, hogy város és város között is lehetnek nagy különbségek abban, mennyire érvényesül a hőszigethatás. Ez számos tényezőtől függ - mint pl. a beépítettség mértéke, minősége, a városi aktivitás mértéke (pl. Közlekedés), hogy helyileg hol helyezkedik el a város, milyen éghajlaton fekszik, vagy épp milyen az időjárási helyzet. A városi hősziget jelensége sem állandó: nyugodt felhőtlen időjárás esetén jellemző, mert a felhők, vagy az erős szél enyhíti a hatását. Viszont az ilyen időjárási szempontból nyugodt, csendes időszakok általában egybeesnek a hőséghullámok időszakaival. Az emberi szervezet szempontjából az ilyen időszakokban tovább fokozódik a hőterhelés.

Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus és író, a 10 millió Fa környezetvédelmi szervezet vezetője beszélt arról, hogy a városok szerkezetét újra kell gondolni, új urbanizmusra – egyfajta ökourbanizmusra – van szükség. Ez viszont nem merül ki abban, hogy másként építkezünk, vagy fát telepítünk: a problémák komplexitása pedig komplex megoldásokat kíván. A szakember szerint végső soron teljes szemléletmódbeli, civilizációs változásra van szükség.

Prof. Dr. Gál Tamás is óvott mindenkit attól, hogy a városokból erdőt csináljunk. Kifejtette, hogy összehasonlítva a mezőket a fás területekkel, az erdőkben ugyanúgy érvényesül a hőszigethatás. A fa ugyanaz az erdőben, mint az épület a városban: az éjszakai hőmérséklet a lassabb lehűlés miatt mindkét helyen nő a kopár, beépítetlen területekhez képest. Ezért a városokban nem oldja meg a hőszigetek problémáját, ha városi erdőket alakítunk ki, hanem még fokozhatja is. A nyílt, beépítetlen területek viszont mérsékelhetik a városi hőszigethatást.

Más szempontból viszont előnyt jelenthetne a városokban a fásítás. A szakember szerint ez is jól példázza, hogy milyen komplex kérdés a hőszigetprobléma és a városi környezet átalakítása: arra sincs egyértelmű válasz, hogy a fák telepítése jó-e, vagy sem.

Bojár Iván András hozzátette, hogy arra is láttunk már példát - a Szaharában telepített Zöld Fal esetében -, hogy a fa ültetés pozitív hatása mellett a talaj kiszáradását okozták a fák. Az eső ugyan esett, a talajból viszont eltűnt a nedvesség. Ez is jól mutatja a szakember szerint, hogy a komplex problémákra komplex megoldásokat kell találni. Hiszen az ember sokszor olyan megoldást, részmegoldást talál, amivel nem oldja meg valójában a bajokat, csak továbbgördíti a problémát, amely máskor és máshol más formában jelentkezik.

Dr. Breuer Hajnalka szerint amíg a hősziget szempontjából releváns lehet a fák szerepe, a hőkupolák hatásait érdemben nem csökkentené a városi fásítás. Egy-egy hőkupola fél Európa nagyságú, ezekben a városok csak apró foltok. Azt viszont hozzátette, hogy a hőkupolát okozó anticiklon alulról építkezik: a kiszáradó növényi felszín, vagy a csökkent nedvességtartalmú talajrétegek növelik a hőkupola hatásait.

Kovács Csaba a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora arról beszélt, hogy sok esetben egy épület funkciója, a használók prioritásai döntőek egyik felhasznált anyag vagy megoldás szempontjából. Amit az egyik – pl. árnyékoló - megoldással nyerünk nyáron, azt elveszítjük télen. Ha pedig az alkalmazkodás irányába mozdulunk, az gyakran drágább, energiaigényesebb megoldás és nagyobb karbonlábnyommal is jár.

A szakértő szerint lényegesen hosszabb távú megoldásokra lenne szükség, és több szakmának együtt gondolkodnia ezeken a kérdéseken. Egyértelmű, hogy az épületek szintjén is szükség van a klímaváltozás kezelésére, de ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. Kitért arra is, hogy az új szemlélet olyan új kihívásokat is hoz, amikre nincsenek még kidolgozott megoldások, lefektetett szabályok. A vízmegtartás például egyre fontosabb a városokon belül, miközben hosszú ideig az építészetben a belvíz elvezetése volt a cél. Most ezt a folyamatot kellene megfordítani.

Prof. Dr. Gál Tamás hozzátette, hogy a víz szerepe fontos hőmérsékleti szempontból is: ha van párologtató növényzet, az jelentős hőmennyiséget tud elvonni, hűti ezzel a környezetét. A víz nélkül hiába hozzuk létre a zöldfelületet, ha kiszárad, csak a hősziget hatást erősíti.

A szakértők egyetértettek abban, hogy ahol az ember beavatkozik, az mindig következményekkel jár. Ha új épületet tervezünk, építünk, vagy meglévőn módosítunk, annak lesz hatása, ezért alkalmaznak gyakran mikroklimatikus modelleket, hogy előre tervezhessenek a hatásokkal. Ha egy fát elültetünk, annak is lesznek hatásai - bizonyos szempontból klímapozitívak, de lehetnek negatívak is, ez az épületek esetében sincs másként.

Balogh Attila a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélt arról, hogy a hőszigethatás mérséklésében fontos szerepe lehet a kőnek. Már létezik az építőanyagok hővisszaverő képességét minősítő szabvány, viszont még nem ismerik és használják széles körben a város- és épületfejlesztésben. A világos mészkő hővisszaverő képessége több tényezőből tevődik össze: meghatározó a felület színe és porozitása abban, hogy a természetes napfényből széles spektrumon veri vissza a sugárzást. A kőnek lehet szerepe a hőszabályozásban - milyen gyorsan vesz fel és ad le hőt -, illetve a páraszabályozásban is.

Kovács Csaba hozzátette, hogy az építészetben van sok szempont, amit egy anyagnak teljesítenie kell. A mészkő egy nagyon jó anyag hő szempontból, viszont más anyagok kerülhetnek előtérbe, ha a fagyállóság élvez prioritást. Számos kritérium merülhet fel, ami miatt egyik vagy másik előnyösebb. A fa burkolat például természetes hatást kelt, viszont a szakértő szerint az is lehet kellemetlen: nagyon felmelegszik, tartja a hőt.

Balogh Attila elmondta, hogy nem csak városépítészeti szempontból, hanem például családi házak tervezésénél is rengeteget számít az anyagválasztás. Egy rosszul megválasztott kültéri burkolat azt eredményezheti, hogy mezítláb nem lehet sétálni rajta, úgy felforrósodik, vagy akár szellőztetéskor a beáramlik a hő, amit a burkolat ad le. Vagy ha a homlokzati burkolat 60–70 fokra melegszik fel, a légkondicionálóknak ez ellen kell dolgozniuk, ami jelentős energiafelhasználással jár.

Több mint 30 fok különbség is lehet egyes felületek között

A szekcióban bemutatták az ország több pontján, azonos napsütéses körülmények között végzett mérések eredményeit is. Az adatok azt mutatják, hogy 39°C-os levegőhőmérséklet mellett a fővárosban egy fa pad felülete 73,7°C-ra, a szürke és fekete tónusú gránitburkolatok 53–57°C-ra, míg a természetes világos mészkő csupán 41,9°C-ra melegedtek fel. A természetes mészkő felület közel 32 °C-kal maradt hűvösebb a fa padnál extrém hőségben. Ez is alátámasztja a szekció egyik vezérgondolatát, hogy nem mindegy, milyen burkolóanyagot választunk. A burkolat kiválasztása  ma már nemcsak esztétikai kérdés, hanem arról is szól, hogy mennyire forrósodik fel az adott köztér, vagy akár az otthon és lesz így élhető az azt használók számára.

A szakértők arra is kitértek: a hőérzet – és így a humánkomfort – nemcsak a hőmérséklet függvénye, más hatások tovább ronthatják az egészségi állapotot hőség idején. Ilyen lehet a levegő nedvességtartalma, a szél sebessége, vagy a besugárzás mértéke - ami alatt nem csak a nap sugárzását, hanem a felületek sugárzását is értjük. A burkolatokból sugárzó hő pedig további terhelést jelent a szervezet számára.

A szakértők a beszélgetés végén mind megemlítettek egy-egy olyan lehetséges változtatást, amely jelentős előrelépést jelenthetne a hőlábnyom csökkentésében. Szóba került a sötét városi felületek, fekete útburkolatok reflektivitásának megváltoztatása; a felelős anyaghasználat az elbontás és újrahasználhatóság szempontjából; a közművek beterelése közös közműfolyosóra, mely a fásítás fő akadálya; az állami szabályozás változtatása; a kompaktabb lakott alapterületek által növelt zöldterületek; valamint a mintaadás jelentősége is.