Csúnya bírságot kaphatnak a kertes házban élők: egy apró figyelemtlenség, és repül a milliós csekk

Idén már 1387 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat, a leégett terület nagysága pedig meghaladja a 7,5 millió négyzetmétert. A legnagyobb szabadtéri tűz idén Sajóbábony mellett volt, február 7-én 700 ezer négyzetméteren égett a száraz fűKora tavasszal megnő a szabadtéri tüzek keletkezésének a veszélye - áll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleményében. Hozzátették, amíg ki nem zöldül a természet, nem indul meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, a legkisebb szikra, vagy hőforrás is hatalmas tüzek kialakulásához vezethet.

A szabadtéri tüzek elkerülése érdekében ezért az OKF arra kér mindenkit, hogy tartsa be a tűzvédelmi szabályokat. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, a nádas és a tarló, a kerti munkálatok során keletkezett hulladékot pedig ne égesse el senki.

Ahol a települési önkormányzat rendeletben engedélyezi a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak a rendeletben meghatározott módon és időben végezhető az égetés. Amennyiben a települési önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, ott tilos zöldhulladékot égetni.

Aki égetéssel szabadulna meg a zöldhulladéktól, az

• először győződjön meg arról, hogy van-e erre vonatkozó rendelete az önkormányzatnak;
• ha van, nézze meg, mikor szabad égetni;
• ha engedélyezik az égetést, gyűjtse egy-két négyzetméteres területen egy kupacba a száraz növényeket;
• tisztítsa meg ennek a környezetét, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni;
• készítsen ki oltóvizet és valamilyen szerszámot, amellyel kordában tudja tartani a tüzet;
• csak szélcsendes időben gyújtsa meg a növényeket;
• egy pillanatra se hagyja magára a tüzet;
• ha feltámadna a szél, azonnal oltsa el;
• ha továbbterjedne a tűz, azonnal értesítse a 112-es segélyhívó számot.

Tűzvédelmi és környezetvédelmi szempontból javasolt továbbá a növényi hulladék komposztálása, vagy elszállíttatása - fűzte hozzá az OKF közleménye. Végül felhívták a figyelmet, hogy a tűzvédelmi előírások megszegéséért az okozott kár és a veszély mértékétől függően 20 ezer forinttól akár 3 millió forintig terjedő bírság is kiszabható.