Ezek most a legnépszerűbb települések a Balatonnál: itt vesznek tömegével lakást, házat a városiak

A Dél-Dunántúlon a 2021-es évben összesen 15,5 ezer adásvétel történt. Ez a legkevesebb a régiók sorában és arányaiban egyedül ez a régió nem éri el a 10 százalékot a tranzakciók országos részesedésből (9,7 százalék). A 2022-es hivatalos adatokra még várni kell, de az Otthon Centrum becslése alapján a térségben az elmúlt évben sem változott a trend, így a régió 13,5 ezer adásvétellel várhatóan ismét utolsóként végez az országrészek között.

Soóki-Tóth Gábor, az ingatlanközvetítő cég elemzési vezetője elmondta, számításaik szerint a régióban a legtöbb adásvétel Pécsen volt 2022-ben, összesen mintegy 2200. A város érdekessége, hogy bár a Dunántúl legnagyobb városa, országosan mégis csupán a negyedik legnépesebb megyei jogú város Debrecen, Szeged és Miskolc után. A régióban tranzakciószámban Kaposvár és Siófok következik 750 becsült adásvétellel. Szekszárdon, Tolna vármegye legnagyobb városában 440 adásvétel, míg az ötödik helyen végző Komló esetében 420 adásvétel történt az elmúlt évben.

Fajlagosan, 1000 lakosra vetítve azonban nagyon vegyes képet mutat a térség. Az 1000 főnél népesebb településeken 4-36,5 ezrelék között váltakozik a tavalyi évre becsült tranzakciószám lakosságra vetített értéke. Az első öt helyen a Balaton déli partjának települései végeztek, az ott élők számához képest itt volt a legnagyobb forgalom az ingatlanpiacon.

Balatonlelle 36,5 ezrelékkel lett első, amelyet Zamárdi 33 és Siófok 28 ezrelékkel követett. A negyedik, ötödik helyen Balatonszemes és Balatonberény végzett. Öt ezrelék alatti tranzakciószámot Somogyszob, Bóly és Pogány település esetében becsült az ingatlanközvetítő cég. A nagyvárosok között Pécs vezet (15,9 ezrelék), míg Szekszárdon 14,4, Kaposváron 13 ezrelék a népességarányos tranzakció becsült értéke.

Vándorlás terén az országos átlag középmezőnyében található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege járásonként -5,7 – 7,2 ezrelék között váltakozik. Kicsivel 5 ezrelék alatti elvándorlás csak a Szigetvári-, Szekszárdi- és Nagyatádi járásokban fordult elő, míg 5 ezrelék feletti vándorlási többlettel a Mohácsi-, a Bólyi-, a Tabi-, a Pécsváradi- és a Siófoki járások bírtak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországot is letarolhatja egy pusztító földrengés? Ezek a legveszélyeztetettebb területek itthon

„Nincs két egyforma földrengés” – mondja Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, akit a Pénzcentrum a közelmúltbeli törökországi földrengés okairól, tapasztalatairól kérdezte.

Ez a kiegyenlítettség az árakban is megmutatkozott: az Otthon Centrum adatai alapján a három megyei jogú város között nincs jelentős árkülönbség, csupán a Balaton-parti városok emelkednek ki a régió települései közül, amelyek iránt nemcsak helyi, de országos kereslet is mutatkozik, ez okolható az átlag feletti árszintért.

A téglalakások négyzetméterára Pécsett 407 ezer, Szekszárdon és Kaposváron 380 ezer forint volt tavaly. A panellakásoknál szintén Pécs vezet átlagosan 450 ezerrel, míg Szekszárdon és Kaposváron ugyancsak 380 ezer forint a négyzetméterár középértéke. A családi házak négyzetméterára Pécsett 264 ezer, Kaposváron 240 ezer, Szekszárdon 223 ezer volt a tavalyi év átlaga alapján.

A térség specialitása, hogy nem a megyei jogú városok voltak a legdrágábbak a régióban, hanem a Balaton déli partjának települései, kiváltképp Siófok. A Balaton-parti településen egy téglalakás négyzetméterára tavaly elérte az egymilliós határt. De a panellakások terén is vetekszik a fővárossal Siófok, ahol az átlag 888 ezer forint négyzetméterenként, míg családi házaknál 535 ezer forint a középérték, igaz, itt nagyon nagy az ingatlanok közötti szórás. A Balaton déli partjának nagyobb településein a megyeszékhelyeknél magasabb négyzetméterárat mért az ingatlanközvetítő cég.