Így nyernek az élelmesek az állami támogatások hosszabbításán: gyereket sem kell vállalni hozzá

Az április végéig érvényes kedvezményes gáztarifa pedig az átlag felett fogyasztó ingatlanok tulajdonosainak kedvez. Emiatt vélhetőleg kevesebb kényszerértékesítésre kerül sor 2023-ban, ami a lakásáraknak is támaszt adhat.

Még 2022 utolsó napjai is izgalmakat hoztak a lakáspiacra, mert csak az év végén dőlt el a lejáró lakás- és családtámogatások sorsa. Ráadásul nem várt karácsonyi ajándékot kaptak az átlag feletti gázfogyasztással rendelkező ingatlanok tulajdonosai is - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a támogatásokról szóló új rendeletek 2023-ban várható hatásait ismerteti.

A babaváró nem csak a gyermeket tervezőknek segíthet

Szerdán jelent meg az a rendelet, amely szerint két évvel meghosszabbították a babaváró támogatás és a falusi csok igénylésének határidejét. Bár a babaváró szabad felhasználású kölcsön, a családok túlnyomó részben lakáscélra fordították. Sok esetben az első lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosítására fordították az érintettek. A babaváró támogatás 2024 végéig történő meghosszabbítása viszont a lakáspiac nagy részét is mozgásban tarthatja. 

Magyarországon tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, így a költözéssel járó lakásvásárláshoz szükség van a meglévő ingatlan értékesítésére is. Mivel a költözési és eladási láncolatok végén általában első lakásvásárlás előtt álló fiatalok állnak, ezért a babaváró támogatás meghosszabbítása nem csak az igénylőket hozza helyzetbe. A dominóhatás miatt pedig több eladó is nyerhet azzal, hogyha egy fiatal család ingatlant vásárol a nehéznek ígérkező 2023-as évben

- mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.

Tovább erősödhetnek a kistelepülések

A szakértő hozzátette: „A falusi csok meghosszabbítása az érintett kistelepülések további erősödését eredményezheti. Emellett tovább záródhat kistelepülések és a nagyvárosok közötti ingatlan-árolló.” A falusi csok hatása már eddig is elég látványosnak mondható, hiszen a támogatás bevezetése óta eltelt három és fél évben az érintett településeken az átlagos négyzetméterárak 121 százalékkal 252 ezer forintra nőttek.

A fővároson kívüli nagyobb településeken viszont visszafogottabb, 70 százalékos drágulás következett be, így utóbbiakat átlagosan 592 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. A szakértő szerint a falusi csokos településeken található ingatlanok tempósabb értéknövekedése az ott élők vagyoni helyzetét is javítja, így ők még ütemesebben zárkózhatnak fel a nagyobb városokban élők szintjéhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a lakások bizonyultak a legjobb befektetésnek 2022-ben: hamarosan sokat fognak érni?

A főváros a változó körülmények ellenére is jó befektetésnek tűnik a legkülönbözőbb ízlésű vevők számára.

Kevesebb “kényszerértékesítésre” kerülhet sor

Az ingatlan.com elemzése szerint ugyancsak fontos lakáspiaci szempontból az a pár napja bejelentett szabály, amely szerint 2023 első négy hónapjában - a fűtési szezon végéig - nem lesz magasabb az átlagfogyasztás feletti gáztarifa. Ez azért jelentős lépés, mert így jóval kevesebben akarnak majd mindenáron megválni a jelentős energiafogyasztású ingatlanuktól. Egyúttal a szóban forgó ingatlanok értékvesztését is tompíthatja ez az intézkedés, ami támaszt adhat a lakásáraknak.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy 2023-ban az ingatlanpiacon számos kihívással kell szembenéznie a vevőknek és eladóknak például a megemelkedett hitelkamatok vagy az adásvételek számának akár 20-25 százalékos mérséklődése miatt. Az állami lakástámogatások meghosszabbítása viszont tompíthatja a kedvezőtlen piaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait.