Ezekben a budapesti kerületekben épül a legtöbb új lakás: máshol szinte teljesen leálltak az átadások

A KSH szerdán közzétett adatai szerint 2026 első kilenc hónapjában összesen 9803 új lakást vettek használatba Magyarországon. Ez 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, igaz, a bővülés viszonylag alacsony tavalyi bázishoz viszonyítva következett be. A lakásépítések száma valamennyi településkategóriában emelkedett, a legnagyobb növekedést Budapesten regisztrálták.

A fővárosban 59 százalékkal több lakás épült, mint 2025 első három negyedévében. A megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékos növekedést mértek. Az ország új lakásainak 41 százaléka Budapesten készült el, ami továbbra is jelentős területi koncentrációt mutat.

Két budapesti kerületben épült fel az új lakások több mint fele

A fővárosban összesen 3998 új lakást vettek használatba az év első kilenc hónapjában, ezek 56 százaléka mindössze két kerületben épült fel. A XIII. kerületben 1146, a X. kerületben pedig 1109 új lakás készült el, vagyis ez a két városrész együtt több mint 2200 lakással járult hozzá a budapesti kínálat bővüléséhez. Ezzel szemben több kerületben szinte teljesen leálltak az átadások. A XX., XXI., V. és VII. kerületben összesen mindössze öt új lakást vettek használatba a vizsgált időszakban.

A vidéki nagyvárosok között Székesfehérvár és Kecskemét emelkedett ki: előbbiben 246, utóbbiban 216 új lakás készült el. Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban ugyanakkor egyenként legfeljebb öt lakást adtak át.

Regionális összevetésben Közép-Dunántúlon nőtt a legnagyobb mértékben, 62 százalékkal a lakásépítések száma, amit Budapest 59 és Észak-Alföld 29 százalékos bővülése követett. Mindössze két régióban, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon regisztráltak visszaesést.

Egyre több lakást építenek értékesítésre

Az új lakások építtetői között tovább nőtt a vállalkozások szerepe. Míg egy évvel korábban a használatba vett lakások 65 százalékát építették vállalkozások, addig 2026 első három negyedévében már 71 százalékát. Ezzel párhuzamosan a természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 29 százalékra csökkent.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya elérte a 70 százalékot, míg a saját használatra készülő ingatlanok 28 százalékot képviseltek. Az előző évhez képest mintegy öt százalékponttal nőtt az eladásra szánt lakások részesedése. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, ugyanekkora aránya többszintes, többlakásos épületben, 9,6 százaléka pedig lakóparkban található.

A lakások méretében jelentős különbségek mutatkoztak a településtípusok között. Budapesten az új lakások átlagos alapterülete mindössze 66 négyzetméter volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetmétert mértek.

Több mint 22 ezer új lakás építését tervezik

A következő időszak lakásépítési kilátásait jelző engedélyezési adatok szintén növekedést mutatnak. Az év első kilenc hónapjában összesen 22 331 lakás építésére adtak ki engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A növekedés azonban ezúttal nem Budapestre koncentrálódott. A fővárosban 4 százalékkal csökkent az engedélyezett lakások száma, miközben a megyei jogú városokban 5, a többi városban 31, a községekben pedig 34 százalékos emelkedést regisztráltak. Budapesten az engedélyezett lakások 69 százaléka két kerülethez, a XIII. és a IX. kerülethez kötődött. A VI. és az I. kerületben ezzel szemben együttesen is kevesebb mint húsz új lakás építését engedélyezték.

A vidéki nagyvárosok közül Nyíregyházán adták ki a legtöbb lakásépítési engedélyt, összesen 733-at. Kecskeméten 609, Debrecenben 510, Győrben pedig 498 új lakás építését tervezték. Szekszárdon, Dunaújvárosban és Salgótarjánban ugyanakkor egyenként tíznél kevesebb engedélyt adtak ki.

Nem minden térségben élénkültek a lakásépítési tervek

Regionális szinten az engedélyezett lakások számában Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon történt a legnagyobb növekedés, előbbi térségben 55, utóbbiban 53 százalékkal. Budapesten kívül Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön csökkent a tervezett lakások száma.

Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Az új engedélyek alapján összesen 8584 lakóépület építését tervezték országszerte, ami 17 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A nem lakóépületek esetében ugyanakkor eltérő tendencia látszik: ezekből 1982 építését engedélyezték, ami 9,4 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben.