Ma a gatyád is rámehet a klímázásra

Ma van a nyár legmelegebb napja. A meteorológiai szolgálat figyelmeztetése szerint néhol 40-41 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel tetőzik ma a kánikula. A napi középhőmérséklet északkeleten 25-26 fok körül, az ország legnagyobb részén 27-30 fok között valószínű. A tartós hőség miatt hétfőre is tizenöt megyére a legmagasabb fokú, piros, a többi, északkeleti megyére pedig másodfokú, narancssárga figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

A brutális hőség ugyanakkor nemcsak szervezetünket terheli, az extrém meleg miatt energiafogyasztásunk is meglódulhat. Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró az elhasznált villamos energia mennyisége. A technológiai fejlődés folyományaként ugyanis a hazai lakóingatlanokban is mindinkább megjelennek a különböző klímaberendezések, melyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják. Az elmúlt 20 évben közel 30 százalékkal nőtt meg a lakosság teljes energiaigénye a nyári hónapokban.

A gatyánk is rámegy a hűtésre ma!

Kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Számítások szerint egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta akár 250 kWh-val is megnövelheti az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntően befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hőmérséklet értéke, illetve a napi üzemidő is. Mivel az elszállított energia és a beállított hőmérséklet, illetve a kinti hőmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külső levegő hőmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák műszaki felépítésétől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát. Szakértők szerint egy "A" energiaosztályú géppel akár ezrekkel is kevesebb lehet az áramfogyasztásunk.

A körültekintő választás annak fényében még inkább előtérbe kerül, hogy klímák nem olcsók. A Magyarországon eladott klímaberendezések 85 százaléka nagyjából fele-fele arányban 50-70 ezer forintos "belépő" kategóriájú modell, illetve 100-150 ezer forintos, középkategóriájú, míg a legfelső kategóriájú, 200 ezer forint feletti klímák csupán a piac 15 százalékát adják. Arról nem is beszélve, hogy a split klímák esetén a vevőknek beltéri egységenként 50-90 ezer forintos felszerelési költséggel is számolniuk kell. Mielőtt azonban hatalmas költségbe vernénk magunkat gondoljuk át, nem tudjuk-e otthonunk hőmérsékletét passzív megoldásokkal féken tartani. De az alternatív módszerekkel meglévő klímaberendezésünk üzemidejét is csökkenthetjük.

Az egészséges klímahasználat

A legnagyobb kánikulában egyre gyakoribbak a megfázások, s ez 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet. A tapasztalatok szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, s mi botor módon túlhűtjük helyiségeinket. Éppen ezért a szakértők többnyire azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan 35 fok körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A hírek szerint pedig egyre gyakoribbak az ilyen, úgynevezett "klímareumás" megbetegedések is.