Most csap le a lakáskrízis rengeteg magyar fiatalra: fedél nélkül maradhat, aki nem lép időben

Idén majdnem 130 ezren jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló felsőoktatási képzésre, ebből – a ponthatárokkal együtt szerdán kihirdetett adatok szerint – több mint 95 ezer embert vettek fel valamilyen alap-, mester-, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre.

Sok frissen felvett hallgatónak most, a felvételi izgalmai után sürgető kérdéssé vált, hogy hol és mennyiért fog lakni szeptembertől. Az albérlet logikus lehetőségnek tűnik, azonban nem mehetünk el amellett, hogy a bérleti díjak évek óta brutálisan emelkednek, az Eurostat adatai szerint a harmadik legnagyobb drágulást mérték a magyar albérletárakban 2010 és az idei első negyedév között. Júniusban az egy évvel korábbinál országosan 7,3, Budapesten 6,7%-kal voltak magasabbak a lakbérek. Jelenleg a fővárosban 160 ezer forint alatt nem igen lehet lakást kivenni, az átlagár júniusban 256 ezer forint volt a KSH és az ingatlan.com adatai szerint.

Mindezek miatt nem csoda, hogy a kollégiumi elhelyezés egyre vonzóbb, sőt, sokak számára az egyetlen opció, ha közel szeretnének lakni választott egyetemükhöz, ebben az esetben viszont a korlátozott férőhelyekkel és túljelentkezéssel kell számolni. A HÖOK adatai szerint 2024-ben Magyarországon körülbelül 300-310 ezer hallgató tanult felsőoktatási intézményekben, azonban ennek csak töredéke, körülbelül 45-50 ezer kollégiumi férőhely állt rendelkezésre számukra, ami a HÖOK szerint alig elégíti ki a hallgatók lakhatási igényeit. De mit kínálnak ma a hazai egyetemi kollégiumok? Milyen árakkal kell számolni, és milyen feltételekkel lehet bekerülni az egyes intézményekbe?

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyakunkon a lakáskatasztrófa Magyarországon: vallottak a szakértők, ezt még nagyon megjárhatjuk

A lakástörvény továbbra is változatlan, a bérlők jogai rendezetlenek, a leginkább rászorulók támogatása pedig látótávolságban sincs.

Egyre kevesebben szeretnének kollégisták lenni, de még mindig túljelentkezés van

A HÖOK kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy 2017-ben volt egy nagyobb kutatásuk, akkor a túljelentkezési arány a kollégiumokban 132 százalék volt, ez azóta nem változott, sőt, egy kicsit még csökkent is, jelenleg ez a szám 130 százalék alatt van.

Erre nyilván lehetne az a reakció, hogy hát akkor itt minden rendben van. Szerintünk nem erről van szó, mert úgy csökkent ez alatt a hét-nyolc év alatt a kollégiumokba jelentkezők száma, hogy jelentősen nőtt az egyetemre jelentkezők száma, vagy az egyetemen tanulók száma.

Hozzátették, hét-nyolc évvel ezelőtt 270 ezer volt, most 300 ezer felett van a felsőoktatásban tanulók száma, a kollégiumi férőhelyek száma pedig 54 ezerről csökkent 45 és 50 ezer közé ez időszak alatt. A HÖOK szerint mindez inkább mutatja azt, hogy kezdik elveszíteni a hitüket az egyetemisták a kollégiumi lakhatással kapcsolatban. Mint mondták, ebben lehet egy generációs különbség is, mivel az előző generáció sokkal szívesebben ment kollégiumba, mint a mostani, és mások az igényeik, elvárásaik is. Hangsúlyozták, azért is csökkent a kollégiumi kapacitások száma az elmúlt években, mert a korábban döntően négyágyas szobák átalakultak inkább kétágyasokra – hisz erre volt igény.

Egyre kevesebb az olyan hallgató, aki úgy kezdi meg a tanulmányait, hogy én kolis akarok lenni, mert ott király közélet van, ott király emberekkel fogok megismerkedni, és tök jó buli az egész. És egyre többen vannak, akik úgy állnak hozzá, hogy én oda nem akarok menni, mert úgyis szar minőségűek, úgysem fognak felvenni, úgysem lesz elég pontom és inkább meg sem próbálom. Ami azért egy aggasztó folyamat, hogyha ez tényleg így van, de nyilván ezt most még egyelőre nem tudjuk ilyen határozottan kijelenteni.

Kiemelték, hogy a férőhelyek bővítésére nagyon nagy mértékben és nagyon sürgetően szükség van. Mint mondták, Budapesten jelenleg 12-13 ezer kollégiumi férőhely van, de legalább még egyszer ennyire lenne szükség ahhoz, hogy itt „nyugvópontra érkezzen minden”.

Ezt csak a Diákváros tudja valószínűleg biztosítani.

A HÖOK szerint erre van kormányzati szándék, aminek örülnek, ugyanis a Diákváros 15 ezer férőhelyet tudna biztosítani, ugyanakkor erre minél hamarabb szükség lenne.

Mindezek ellenére nem gondolják, hogy kollégiumi lakhatási válság van, ugyanis sem hozzájuk, sem a hallgatói önkormányzatokhoz nem jutnak el olyan történetek, hogy valaki nem tudja elkezdeni a tanulmányait azért, mert nem jutott be kollégiumba, és nem tudja megoldani a lakhatását. Ennek természetesen az is része, hogy a kollégiumi felvételinél a legtöbb helyen elsősorban a szociális helyzetet nézik.

Valaki tényleg nagyon rászorul, akkor ő be fog kerülni kollégiumba, hacsak nem történik valamilyen adminisztrációs hiba, de azt meg nyilván lehet jogorvosolni.

A HÖOK megjegyezte, hogy ugyan a tendencia az, hogy azok, akik szerettek volna, de nem kerültek be, végül meg tudják oldani a lakhatásukat, csak ennek sokszor komoly ára van: diákhitelt kénytelenek felvenni, rengeteget diákmunkáznak, vagy szüleiknek kell olyan mértékben hozzájárulni a lakhatásukhoz, ami már megterheli a háztartást.

Tehát kifejezett lakhatási válságról nincs szó, viszont nagyon messze vagyunk az ideális helyzettől.

A felvételi után újabb felvételi

Tehát a kollégiumi felvételi során több szempontot is figyelembe vesznek: a lakóhely távolságát az egyetemtől, a tanulmányi eredményt, esetlegesen a sportteljesítményt, a közösségi aktivitást, például öntevékeny körökben való részvételt (bár ez utóbbi elsősorban a felsőéves hallgatókra vonatkozik), de elsősorban a szociális helyzet a mérvadó.

A jelentkezőknek természetesen hitelt érdemlően kell igazolniuk ezeket az adatokat és körülményeket,

például a szociális helyzetet többek közt bankszámlakivonattal, jövedelemigazolással vagy családi pótlékról szóló dokumentumokkal, az esetleges betegségeket orvosi igazolással, a lakóhely távolságát lakcímkártyával, melyeket mind mellékelni kell a jelentkezéshez.

A pontos feltételek, benyújtandó dokumentumok listája, formai követelmények intézményenként változnak, továbbá az egyetemek a jelentkezés határidejét is saját hatáskörben szabályozzák, ezért érdemes figyelemmel kísérni az intézmények weboldalát, közösségi médiás felületeit és az általuk küldött tájékoztatókat is.

Mennyire mélyen kell a zsebbe nyúlni?

A kollégiumi férőhelyek díjait és besorolását kormányrendelet szabályozza, vagyis nem emelkedhet a kollégiumi díjaknak az értéke adott kategórián belül, csak abban az esetben, ha a szoba kategóriát lépett. Az egyes kollégiumokat négy komfortkategóriába sorolják, elsősorban az épület állapota, a vizesblokkok elérhetősége, valamint a szobánként elhelyezett hallgatók száma alapján. Az államilag támogatott képzésben tanulók esetében a havi kollégiumi díj nem haladhatja meg a kollégiumi normatíva éves összegének meghatározott százalékát. A normatíva jelenleg évi 116 500 forint, amely alapján az egyes kategóriákhoz tartozó havi díjplafon a következő:

• I. kategória: a normatíva legfeljebb 8%-a, azaz 9 320 Ft/hó
• II. kategória: a normatíva 10%-a, azaz 11 650 Ft/hó
• III. kategória: a normatíva 12%-a, azaz 13 980 Ft/hó
• IV. kategória: a normatíva 15%-a, azaz 17 475 Ft/hó

Fontos azonban, hogy ezek az összegek a jogszabályban rögzített maximumokat jelentik – a gyakorlatban sok kollégiumban ettől magasabb összegeket is kérhetnek, különösen nem állami finanszírozású helyeken, előfordulhat, hogy a havi díj eléri a 20–30 ezer forintot is.

Ezek az árak a fővárosban

A kollégiumok mindegyikében azt az árat néztük, melyek az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatókra érvényesek. Az önköltséges hallgatóknak szinte minden egyetem kollégiumában drágábban kínálják a szobákat. Ez van, hogy csak pár ezer forint, de előfordulhat, hogy dupla annyit kénytelenek fizetni, mint államis társaik. 

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tíz szociális kollégiumában a 2025/26-os tanévben csaknem 5000 hallgatót tudnak elhelyezni. A férőhelyek közel háromnegyede a legmagasabb komfortfokozatúvá vált. Az árak 9 ezer és 18 ezer forint között alakulnak havonta, a túljelentkezés mértéke tavaly közel 57 százalékos volt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hét kollégiumában több mint 4100 hallgató számára tud lakhatást biztosítani. A BME-s kollégiumok hatalmas előnye, hogy mind rendkívül közel található az egyetem épületeihez, így az élelmes kollégisták akár a BKK-bérletük árát is megspórolhatják. A kollégiumi elhelyezésért 9 és 12 ezer forint közötti összeget kell fizetni.

A Budapesti Corvinus Egyetem négy egyetemi fenntartású kollégiumban körübelül 1240 férőhely áll rendelkezésre. A fizetendő díj mértéke 38 és 80 ezer forint közé esik a komfortfokozattól és szobaágyszámtól függően, de függetlenül attól, hogy önköltséges-e a pályázó; ugyanakkor a szociálisan rászoruló hallgatók részesülhetnek további támogatásban, amely által akár valamivel több, mint 8 ezer forint per hó összegért is elhelyezést kaphatnak. Az eddigi évek tapasztalata alapján a Corvinus minden érvényes pályázatot benyújtó magyar hallgatónak tudott kollégiumi férőhelyet felajánlani, ha több kollégiumot is megjelöltek pályázatukban.

Vidéken drágább a kolis élet?

A Debreceni Egyetem (DE) kollégiumaiban az elsőéveseknek 23 ezer és 40 ezer forint közötti összeget kell fizetniük havonta. Az elmúlt öt év statisztikái szerint a jelentkezők háromnegyede került be az egyetem 15 kollégiumából valamelyikbe, melyek összesen 5000 férőhelyet biztosítanak.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) valamivel több mint 4000 férőhellyel várja a hallgatókat, ezeknek legtöbbje új, a modern követelményeknek megfelelően felújított. Az egyetemnek hat kollégiuma van Pécsen, az intézményekben 22 és 47 ezer forint között vannak jelenleg az árak.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) öt karközi kollégiummal rendelkezik, melyek mindegyike változatos kulturális, sportolási és szórakozási lehetőséget kínál. Az árak 10 és 12 ezer forint között alakulnak.

Más lehetőség is van

A tehetséges hallgatóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy lakhatásul szakkollégiumot válasszanak. Ezek az intézmények a hallgatók szakmai fejlődését, közéleti szerepvállalását és közösségi életét egyaránt támogatják. Jellemző rájuk a magas színvonalú szakmai munka, a rendszeres kurzusok, előadások és műhelyek. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakkollégiumokban elsősorban a jó tanulmányi eredmény és a kiemelkedő tudományos/művészeti tevékenység a jelentkezési feltétel.

Mi van, ha nem vesznek fel?

Ebben az esetben több út áll a hallgató előtt: amennyiben nem lakik lehetetlenül messze az egyetemtől, akkor választhatja azt, hogy bejárós lesz, például Gödöllőről Budapestre, vagy Hódmezővásárhelyről Szegedre bejárni nem elrugaszkodott gondolat autóval vagy tömegközlekedési eszközzel sem.

Természetesen dönthet az albérlet mellett is: akár egyedül, akár néhány ismerőssel vagy ismeretlennel összeállva kivehetnek egy lakást. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ponthatárok kihirdetése után szokott igazán felpörög az egyébként is élénk albérletpiac, ez az időszak tekinthető a főszezonnak, így érdemes minél hamarabb elkezdeni a keresést, hiszen a jó ingatlanokat gyorsan elkapkodják.

Budapesten a legtöbb kiadó lakás jelenleg a belvárosi kerületekben van, ahol egyébként is sok a felsőoktatási intézmény és jó a közlekedési infrastruktúra: így a VI., VII., VIII., XI., XIII. kerületekben. A XII. kerület a legdrágább, itt átlagosan 360 ezer forint a bérleti díj, ugyanakkor az egyetemistáknak ez a városrész kevésbé opció, és jó, hogy a legtöbb budai és belvárosi kerületnek ennél mérsékeltebb az árazása.

Június végén vidéken is elkezdődött a bérleti díjak emelkedése. A zenga.hu adatbázisa szerint júliusban a kétszobás lakásokért Debrecenben 240 ezer forintot, Szegeden és Pécsen 170-190 ezer forintot, Miskolcon 130-140 ezer forintot kérnek el havonta a tulajdonosok.

Ezen felül a diákok gondolkozhatnak magánkollégiumban is, melyek mind a fővárosban, mint vidéken megtalálhatóak. Az árak itt körülbelül 80 és 130 ezer forint között mozognak, és lehetőség van egy vagy többágyas szobát is választani, természetesen utóbbi esetben a szoba díja némileg olcsóbb.

A magyar egyetemi kollégiumok sokféle lehetőséget kínálnak, de a férőhelyek száma véges, így érdemes időben tájékozódni és jelentkezni. A kollégium nemcsak olcsóbb, de közösségi szempontból is előnyös lehet: a diákok megtanulnak együtt élni, alkalmazkodni, közösen megoldani a problémákat – mindezt egy olyan közegben, amely gyakran életre szóló barátságokat is hoz, nem beszélve arról, hogy a gólyáknak nagy segítség lehet az első időszakban egy ilyen közösség. Sok hallgató úgy emlékszik vissza a kollégiumi évekre, mint az egyetemi élete egyik legmeghatározóbb részére. De legyen is szó kollégiumról vagy más megoldásról, a következő hónapok minden egyetemistának új kalandot ígérnek.