Ennyit ér ma egy jó bizonyítvány a magyar egyetemeken: nagyot nézhetnek majd ezeken az összegeken a hallgatók

A 2026 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 101 572 hallgató nyert felvételt Magyarországon. Az idei bejutási arány 72 százalékos volt, vagyis 10-ből 7 jelentkezőt simán felvettek. Az általános felvételi eljárásban összesen egyébként 140 427-en vettek részt, közülük 71 467-en az első helyen megjelölt képzésükre jutottak be.

A felvettek döntő többsége állami finanszírozásban kezdheti meg tanulmányait: tízből nyolc hallgató ilyen képzésre került be. A legtöbben gazdaságtudományi szakokon kezdhetnek ősszel, összesen 21 274-en, ezt a pedagógusképzés követi 16 199, majd a műszaki terület 13 314 hallgatóval. A bölcsészettudományokra 9855, informatikára 7753, társadalomtudományokra 7447, orvos- és egészségtudományi képzésekre pedig 7432 hallgatót vettek fel.

A felvételi azonban csak az első lépés. Szeptembertől már az is kérdés lesz, miből finanszírozzák majd a hallgatók az egyetemi éveket, milyen ösztöndíjakra számíthatnak, és ezek mennyit érnek a megélhetési költségek mellett. A Pénzcentrum ezért a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kommunikációs vezetőjével beszélgetett a jelenlegi ösztöndíjrendszerről, a támogatások reálértékéről és arról, mire számíthatnak az ősszel egyetemre kerülő hallgatók.

Nagyok a különbségek az ösztöndíjak között

Az egyetemisták számára elérhető ösztöndíjak rendszere jóval kevésbé egységes, mint elsőre gondolnánk. Bár a fő támogatási formákat jogszabályok határozzák meg, az egyetemeknek jelentős mozgásterük van abban, hogyan osztják fel a rendelkezésükre álló összegeket. Emiatt két intézmény, sőt akár ugyanazon egyetem két kara között is komoly eltérés lehet abban, ki és mennyi ösztöndíjat kap

- mondta el a Pénzcentrumnak Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője, aki részletezte a különböző konstrukciókat is.

A legfontosabb támogatások egyikét például a rendszeres szociális ösztöndíj jelenti. Ezt a rászoruló hallgatók havonta kaphatják, egy tanévben legfeljebb tíz hónapon keresztül. Az összeg intézményenként és a hallgató szociális helyzetétől függően jelentősen eltérhet: a HÖOK tapasztalatai szerint nagyjából 10 ezer forinttól akár 100 ezer forint fölé is kerülhet, utóbbi azonban már kifejezetten ritka eset.

A kommunikációs vezető szerint a gyakorlatban még a nagyon nehéz helyzetben lévő hallgatóknál is inkább néhány tízezer forintos havi támogatások jellemzőek. A jogosultság megállapításakor többek között a család jövedelmi helyzetét és a hallgató háztartásának körülményeit vizsgálják.

A rendszeres támogatás mellett rendkívüli szociális támogatás is kérhető, ha a hallgatót olyan váratlan esemény éri, amely jelentősen megnehezíti a tanulmányai folytatását. Ilyen lehet például a család fő keresőjének halála vagy egy jelentős anyagi terhekkel járó baleset. Ez nem havi, hanem egyszeri segítséget jelenthet.

A szociális alapú lehetőségek közé tartozik a Bursa Hungarica és az egyetemi tanulmányok megkezdésekor elérhető alaptámogatás is. A Bursa Hungaricára külön kell pályázni, a szükséges igazolások azonban nagyrészt hasonlóak azokhoz, amelyeket a szociális ösztöndíj igénylésénél is kérnek.

Jó jegyekkel sincs pénzözön

A másik nagy csoportot a teljesítményalapú támogatások adják az ösztöndíjakon belül. Ezek közül a legtöbb hallgatót a tanulmányi ösztöndíj érinti, amelyet leghamarabb a második félévtől lehet megszerezni. Az ösztöndíjat félévente állapítják meg az előző időszak tanulmányi eredménye alapján.

A HÖOK tapasztalatai szerint az átlagos tanulmányi ösztöndíj nagyjából 20-25 ezer forint körül mozoghat havonta, a felső érték pedig sok helyen 30-40 ezer forint környékén alakul. Ezek azonban nem országosan egységes összegek.

A különbségek egyik oka, hogy az egyetemeken úgynevezett homogén hallgatói csoportokat hozhatnak létre: jellemzően egymással hasonló vagy azonos tárgyakat teljesítő hallgatók eredményeit hasonlítják össze. Az intézményeknek ugyanakkor nagy szabadságuk van abban, hogyan alakítják ki ezeket a csoportokat, illetve hogyan osztják szét közöttük az ösztöndíjra rendelkezésre álló keretet.

Az is meghatározó, hogy egy adott csoportból hány hallgató részesül támogatásban. Legfeljebb a hallgatók fele kaphat tanulmányi ösztöndíjat, ennél azonban kisebb arányt is meghatározhatnak. Így ha például kevesebb diáknak osztják szét ugyanazt a keretet, az egy főre jutó összeg magasabb lehet.

Emiatt még az ösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag sem általánosítható. Egy nehezebb évfolyamon akár egy jóval alacsonyabb átlag is elegendő lehet, míg máshol 4,7-4,8 körüli eredményre lehet szükség ahhoz, hogy valaki bekerüljön a támogatott körbe.

Nemcsak a tanulmányi átlagért járhat ösztöndíj

Az intézmények az előbbieken túl számos kisebb, célzott támogatást is kínálhatnak. Léteznek tudományos, közéleti és sportösztöndíjak, valamint olyan támogatások is, amelyekhez kutatási eredmény, TDK-munka, publikáció, demonstrátori tevékenység vagy az egyetemi közéletben végzett munka szükséges.

A modellváltáson átesett egyetemek emellett saját ösztöndíjakat is létrehozhattak. A HÖOK kommunikációs vezetője szerint több intézmény élt is ezzel a lehetőséggel, és vannak közöttük magas összegű támogatások. Ezek azonban rendszerint kevés hallgatót érintenek, a feltételek pedig jóval szigorúbbak annál, mint hogy valaki egyszerűen jó tanulmányi eredményt érjen el.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a két legszélesebb hallgatói réteget továbbra is a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak érintik.

Ezek mögött ugyanakkor ugyanaz a szűkös finanszírozási keret áll. A HÖOK tájékoztatása szerint egy teljes idejű, állami finanszírozású hallgató után évi 160 600 forintos hallgatói normatíva jut az intézményeknek, amely több különböző támogatási forma alapját is képezi.

Az egyetemek ezen belül dönthetnek arról is, milyen arányban fordítanak pénzt például tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjakra. Ezért egy olyan intézményben, ahol több nehéz anyagi helyzetű hallgató tanul, nagyobb hangsúlyt kaphat a szociális támogatás, máshol pedig több pénz juthat a tanulmányi vagy kiválósági ösztöndíjakra.

Brutálisan emelni kellene az ösztöndíjakat

A HÖOK megítélése szerint azonban nem elsősorban az egyetemek közötti különbség a probléma, hanem az, hogy az ösztöndíjak összege általában is jelentősen veszített az értékéből.

A kommunikációs vezető szerint a támogatási rendszer utolsó nagyobb emelése a 2018-ban bejelentett, összesen 40 százalékos növelés volt, amely 2020 januárjára épült be teljesen. Azóta érdemi emelés nem történt, miközben az árak jelentősen nőttek. 2020 és 2025 között például a komulált infláció több mint 50 százalékos volt.

Eközben a megélhetési költségek és a diákmunkával elérhető bérek is erősen emelkedtek, az ösztöndíjak viszont nem követték ezt.

Ennek pedig két következménye van. A tanulmányi ösztöndíj összege sok esetben már nem elég magas ahhoz, hogy valódi anyagi ösztönzést jelentsen a jobb tanulmányi eredményre, a szociális támogatás pedig egyre kevésbé tudja betölteni eredeti funkcióját, vagyis azt, hogy legalább az egyetemi tanulmányokhoz szükséges alapvető megélhetési feltételekhez hozzájáruljon.

A HÖOK ezért több mint másfél éve azt javasolja, hogy az ösztöndíjak összegét első lépésként azonnal duplázzák meg, ezt követően pedig vezessenek be automatikus inflációkövetést. A szervezet 2024-ben megújított jövőképében, majd egy 16 egyetemet érintő fórumsorozat után is a hallgatói megélhetést az egyik legfontosabb felsőoktatási problémaként azonosította.

Egyre több hallgatónak kell dolgoznia

Az ösztöndíjak értékvesztése azért is különösen fontos, mert közvetlenül összefügg azzal, mennyi munkát kell vállalnia egy hallgatónak a tanulmányai mellett. A lakhatás költségeivel együtt ez sok fiatalt arra kényszeríthet, hogy már az egyetemi évek elején jelentős óraszámban dolgozzon.

A kommunikációs vezető szerint ezzel fokozatosan megváltozik maga a hallgatói lét is. Ha valakinek elsősorban a megélhetéséhez szükséges jövedelmet kell előteremtenie, kevesebb ideje marad az egyetemen tölthető időre, közösségi programokra, szakmai műhelyekre vagy más olyan tevékenységekre, amelyek hagyományosan a felsőoktatási évek részét jelentik.

Érdemes időben felkészülni

A HÖOK legfontosabb tanácsa az elsőévesek számára egyszerű: érdemes minden elérhető lehetőségnek utánanézni és pályázni, ahol a hallgató megfelelhet a feltételeknek.

Az intézményi tájékoztatókat már a tanév kezdete előtt célszerű alaposan átnézni, különösen a szociális támogatások esetében. Ezeknél több igazolást is be kell szerezni, egyes dokumentumokra pedig várni kell, ezért a papírok összegyűjtését nem érdemes az utolsó napokra hagyni.

A szociális pályázatok adminisztrációja elsőre bonyolult lehet, de sok egyetemen a hallgatói önkormányzatok fogadóórákkal vagy konzultációval segítik a jelentkezőket. Ha van lehetőség előzetesen átnézetni a pályázatot, érdemes élni vele, mert így még a beadási határidő előtt kiderülhet, ha hiányzik egy igazolás vagy más dokumentum.

A tanulmányi ösztöndíj ebből a szempontból egyszerűbb: azt a tanulmányi eredmények alapján állapítják meg, külön pályázati procedúra nélkül. A többi lehetőségnél viszont már az első félévben érdemes feltérképezni, milyen szociális, tudományos, közéleti, sport- vagy egyéb intézményi támogatásokat kínál az adott egyetem.