Fogy a magyar: öt év alatt 134 ezerrel lettünk kevesebben

A 2016 őszén lezajlott mikrocenzus, azaz "kis népszámlálás" első eredményeit közzé tette a KSH. A felmérést a lakosság mintegy 10 százalékának, vagyis 440 ezer háztartásnak bevonásával hajtották végre, az első eredmények pedig a népesség és a lakások jellemzőiről tájékoztatnak. A mikrocenzus legfőbb eredményei:

• Magyarország népessége 2016. október 1-jén 9 803 837 fő volt - ez 134 ezer fővel kevesebb, mint 2011-ben. 
• A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360 fő élt egy négyzetkilométeren. 
• A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés a leggyérebben lakott.
• A népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százalék tartozott az aktív korúak, 19 százalék pedig a 65 éves és az annál idősebbek közé.
  
• A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.
  
• A teljes népességükhöz viszonyítva Békés és Zala megyében él a legtöbb időskorú - itt a lakosság 21 százaléka 65 éves vagy annál idősebb.
• Tavaly hazánkban 149 111 nem magyar állampolgár élt, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban.
  
• Arányuk azonban mindössze 1,5 százalék volt - ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot.
  

A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött 3,2 százalékra. A felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Az arányuk különösen magas a 20-34 évesek között, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.

A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17-ről 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18-ról 22 százalékra növekedett. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41 százalék, addig Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

2016-ban a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6 százaléka volt munkanélküli, 28 százalék volt az ellátásban részesülő inaktívak, és 24 százalék az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb (52%), a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50 százalék, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46 százalék az aktív népesség aránya. A foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

Ilyen lakásokban élünk

A lakosság 98 százaléka magánháztartásokban, 2 százalékuk, vagyis 217 ezer fő pedig intézeti háztartásban (pl. kollégiumban, idősek otthonában, börtönben) élt. A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer volt. A családok 82 százaléka (vagyis 2 millió 240 ezer család) párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret.

A lakásállomány nagysága 4 405 ezer volt, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. Az elmúlt öt évben a korábbi cenzusok közötti időszakokhoz képest a lakásállomány kevésbé bővült, aminek elsősorban a lakásépítések számának visszaesése az oka.

A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége (32 és 33 százalékuk) két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 84 m2 volt - ez 6m2-rel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt ugyanakkor a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya, így már minden harmadik-negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik.

A lakások közel kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog építésű. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Ezt követi Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megye, ahol a panellakások aránya 17-20 százalék között mozog.