Ők járnak legrosszabbul, ha rövidül a nyári szünet

Sokszor, sokféleképpen elemzett és emlegetett probléma a gyerekek nyári napközbeni elhelyezése. A legtöbb tábor méregdrága, és nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy akár egy hétre is befizessék a gyereket. Pedig az is még csak egyetlen hét a két és fél hónapból. A nagyszülőket aligha lehet a végtelenségig kizsigerelni, az önkormányzatoknak pedig nem minden esetben sikerül megoldaniuk a kötelező gyerek-felügyeletet.

Bizonyos szempontból erre a problémára segítene megoldást találni a köznevelési államtitkár felvetése, miszerint

Czunyiné Bertalan Judit az ATV-nek tett nyilatkozata alapján nem lenne elképzelhetetlen, hogy már június elején befejeződne a tanév, de augusztus 20. után már újra a padokba kerülnének a diákok. Ez már problémát vet fel: ki tudja, mennyire tudnának koncentrálni a gyerekek az augusztusi hőségben.

De valószínűleg a gyermekek felügyeletével kapcsolatos problémákra a nyári szünet lerövidítése nem jelentene igazi megoldást, hiszen

De nem csak ezért aggályos a már becsontosodott rendszer átszervezése.

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke.

A szakképzésben tanulóknak a szorgalmi időszak után 20-25 napos szakmai gyakorlaton kell részt venniük. A nyári szünet lerövidítése esetén ezeknek a diákoknak alig pár napjuk maradna pihenni. A pedagógusok szabadságolása azért válna problémássá, mert kormányrendeletben szabályozott, hogy az ő szabadnapjaikat nagyrészt a nyári szünetben kell kiadni. A pedagógusoknak a pótszabadságokkal együtt jóval több napjuk van, mint egy átlagos munkavállalónak. Ha a nyári pihenő rövidül, nem fér majd bele a nyárba a szabadságolás. Ha pedig emiatt év közben kell megoldani a pedagógusok szabadságolását, az jókora pluszköltséget ró majd az államra.

Az sem utolsó szempont, hogy mivel sok munkahelyen íratlan szabály a szabadnapok nyárra csoportosítása, elképzelhető, hogy a főnökség rossz néven venné, hogy a családos munkavállalók a legnagyobb őszi vagy tavaszi hajtás alatt tűnnek el hetekre, amikor a gyerekek a meghosszabbított évközbeni pihenőjüket töltik. Az MSZOE szerint egyébként a szünnapok átcsoportosításától függetlenül is be kellene vezetni a szülői szabadság intézményét. A szülők szabadon rendelkezhetnének szabadnapjaikkal, és szükség esetén bármikor kérhetnének fizetetlen szabadságot.

Mi a helyzet a környéken?

Az Európai Bizottság friss jelentéséből kiderül, hogy mindkét - hosszú nyári és rövidebb évközi, illetve több hosszabb szünet - változatra akad példa Európában. Csupán 6 hetes a szünet több német tartományban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben, míg a leghosszabb nyári vakációnak (13 hetet) Lettországban, Olaszországban és Törökországban örülhetnek a diákok. Ahol nagyon rövid a nyári szünet, azokban az országokban jóval hosszabbak az évközi (őszi, téli, tavaszi) szünetek.

Több országban nincs központilag szabályozva, mikor kell szünetet tartani, csupán a szünnapok száma van előre meghatározva. Norvégiában és Svédországban az önkormányzatok dönthetnek arról, mikor legyen a vakáció, Írországban és az Egyesült Királyságban pedig az iskolák.

Az európai országok felében hozzánk hasonlóan szeptember elsején kezdődik a tanév. A tanév vége pedig május vége és július második fele közé esik, de a legtöbb országban június közepén ér véget az iskola.