Itt a megegyezés: nem függhet a szabadságnapoktól a fix havi béresek fizetése

A nemzetgazdasági tárca korábban is jelezte, kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Az NGM rendíthetetlenül kitart amellett, hogy jelenlegi szabályozás szerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a távolléti díj jelenlegi szabályai kapcsán közzétett módszertani útmutatóban foglaltak a szaktárca jogértelmezését és álláspontját tükrözik, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nem bír jogi kötelező erővel, ezáltal értelemszerűen nem járhat a jogbiztonság elvének sérelmével sem.

A Pénzcentrum.hutegnapi cikkében számolt be arról, hogy az NGM konkrét törvényi előírásra hivatkozás nélkül, tényként közli állásfoglalásaiban, hogy a minimálbérnél nem kaphatnak kevesebb fizetést a munkavállalók, ha olyan hónapban mennek szabadságra, amelyben az átlagosnál kevesebb munkanap van. Szakértők szerint azonban semmilyen jogszabályi rendelkezés nem kötelezi arra a munkáltatókat, hogy kiegészítsék a legkisebb bér összegére a fizetéseket, ha a szabadságszámítási módszer miatt nem érnék el a bruttó 98 ezer forintot.

Lapunk felidézte, hogy a tárca korábban más kérdésben a Pénzcentrum.hu-nak adott válaszában hangsúlyozta: a tájékoztatók és iránymutatások nem bírnak jogilag kötelező erővel. Ugyanezt támasztja alá az Alkotmánybíróság egy, még 1992-ben hozott határozata is.

KATTINTS! Szabadságszámítás: így higgy az NGM iránymutatásának!