Munkaidőkeret szabályai a gyakorlatban: havi munkaidőkeret általános munkarend szerint, ezt írja elő a munka törvénykönyve

Egyik héten 48, a másikon 32 óra munka, eltérő havi óraszámok és a munkaidőkeret végén esedékes elszámolás – könnyű elveszni a részletekben, ha munkaidőkeret szerinti munkavégzésről van szó. Bemutatjuk, hogyan történik a havi munkaidőkeret 2026-os kiszámítása, milyen időtartamokat enged meg a munka törvénykönyve, és mikor számít túlórának a többletmunka. Kitérünk arra is, hogyan alakul a dolgozók fizetése, és mikor kell elszámolni a ledolgozott órákkal.

Mi az a munkaidőkeret, és hogyan működik a gyakorlatban?

A munkaidőkeret olyan munkaszervezési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató egy hosszabb időszakon belül egyenlőtlenül ossza be a dolgozók munkaidejét. Míg az általános munkarend szerint a munkavállaló hétfőtől péntekig, jellemzően napi 8 órát dolgozik, munkaidőkeret alkalmazásakor előfordulhat, hogy egyik héten többet, a másikon kevesebbet kell munkában töltenie.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltató előre meghatározza, hány munkaórát kell teljesíteni a munkaidőkeret teljes időtartama alatt, majd ezeket az órákat a munkaszervezési igényekhez igazodva osztja be. Például egy dolgozó egyik héten 48, a következőn 32 órát dolgozhat. A két hét alatt így összesen 80 órát teljesít, vagyis ugyanannyit, mint napi 8 órás, általános munkarendben.

A munkaidőkeret 2026-os szabályai: mit ír elő a munka törvénykönyve?

A 2012. évi I. törvény 93–94. §-a a munkaidőkeret szabályai mellett a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat is meghatározza. A munka törvénykönyve alapján a munkáltató főszabály szerint legfeljebb négy hónapos vagy tizenhat hetes munkaidőkeretet alkalmazhat, de bizonyos esetekben – például több műszakban vagy idényjelleggel végzett munkánál –, illetve kollektív szerződés alapján ennél hosszabb időszak is megengedett.

A munkaidőkeret 2026 során érvényes időtartamai a következők:

• Legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét: általános szabályként.
• Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét: megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység, készenléti jellegű munkakör, valamint a törvényben meghatározott légi, közúti, vasúti és kikötői közlekedési, illetve szállítási munkakörök esetén.
• Legfeljebb 36 hónap: a munkáltató és a szakszervezet közötti megállapodás, tehát úgynevezett kollektív szerződés alapján, ha azt objektív, műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják. Ez a felső határ nem jelenti azt, hogy minden esetben hároméves időszakot kell alkalmazni: rövidebb, például 24 havi munkaidőkeret is meghatározható.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia és közzétennie a munkaidőkeret kezdetét, végét és a teljesítendő munkaórák számát. A konkrét munkaidő-beosztást főszabály szerint legalább egy hétre előre, a munkavégzés kezdete előtt legalább 168 órával közölnie kell. A már közölt beosztást előre nem látható működési vagy gazdálkodási körülmény esetén módosíthatja, de erről legalább 96 órával az érintett munkanap kezdete előtt tájékoztatnia kell a dolgozót.

A munkaidőkeret alkalmazása mellett is érvényesek a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó korlátok. A beosztás szerinti napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő pedig átlagosan legfeljebb 48 óra lehet. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló egyik héten akár 48 óránál többet is dolgozhat, ha ezt más heteken rövidebb munkaidő ellensúlyozza. A hosszabb munkanapok beosztásakor ugyanakkor a pihenőidőre is figyelni kell: két munkavégzés között főszabály szerint legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő jár.

Havi munkaidőkeret 2026: hogyan kell kiszámítani a ledolgozandó órákat?

A havi munkaidőkeret kiszámításakor azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány órát kell teljesítenie a munkavállalónak. Ehhez az általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendből kell kiindulni: meg kell számolni az adott hónap hétköznapjait, majd ebből le kell vonni a hétköznapra eső munkaszüneti napokat. Az így kapott munkanapok számát kell megszorozni a napi munkaidővel. Mivel a hónapok hossza, a hétvégék és a munkaszüneti napok elhelyezkedése évről évre változik, a teljesítendő óraszám sem minden hónapban azonos.

A havi munkaidőkeret 2026-os számítását és az éves eltéréseket jól szemlélteti, ha összehasonlítjuk 2026 és 2027 májusát. A 2026 májusi munkanapok száma 19, mivel május 1-je péntekre, pünkösdhétfő pedig május 25-re esik. Ezzel szemben 2027 májusában 20 munkanappal számolhatunk, mert május 1-je szombatra esik, így csak a május 17-i pünkösdhétfő csökkenti a hétköznapi munkanapok számát.

A teljesítendő munkaórák száma a két évben így alakul:

• Napi 8 órás munkaidő esetén: 2026-ban 152 óra, 2027-ben 160 óra.
• Napi 6 órás munkaidő esetén: 2026-ban 114 óra, 2027-ben 120 óra.
• Napi 4 órás munkaidő esetén: 2026-ban 76 óra, 2027-ben 80 óra.

Több hónapos munkaidőkeret esetén a teljesítendő óraszámot nem külön-külön hónapokra, hanem a teljes időszakra kell kiszámítani. Ilyenkor tehát az egyes hónapokban ledolgozott órák száma eltérhet az általános munkarend szerint számított havi óraszámtól. A szabadság vagy betegszabadság miatt kieső munkaórákat nem kell később ledolgozni, azokat a munkaidőkeret elszámolásakor figyelembe kell venni.

Munkaidőkeret és túlóra: mikor és hogyan történik az elszámolás?

Munkaidőkeretben nem számít automatikusan túlórának, ha a munkavállaló az egyik héten vagy hónapban a szokásosnál többet dolgozik. A munkáltató ugyanis a kereten belül egyenlőtlenül oszthatja be a munkaórákat, így a hosszabb munkanapokat vagy heteket rövidebbek ellensúlyozhatják.

Túlórának, azaz rendkívüli munkaidőnek két esetben számít a munkavégzés:

• Ha a dolgozó a beosztásán felül dolgozik: például 8 órára osztották be, de a munkáltató további 2 óra munkavégzésre utasítja.
• Ha a munkaidőkeret végén több órát teljesített az előírtnál: például egy hónapra 40 óra munkaidőt határoztak meg, de a dolgozó ténylegesen 45 órát teljesített. Ebben az esetben 5 óra túlórát kell elszámolni.

A túlóra díjazása attól is függ, hogy mikor történik a munkavégzés:

• Beosztás szerinti munkanapon végzett túlóra esetén a rendes munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék jár. A pótlék helyett a törvényben meghatározott feltételekkel szabadidő is biztosítható.
• Heti pihenőnapon végzett túlóra esetén a rendes munkabéren felül 100 százalékos bérpótlék jár. Ha a munkáltató másik heti pihenőnapot is biztosít, a pótlék mértéke 50 százalék.
• Munkaszüneti napon elrendelt túlóra esetén a rendes munkabéren felül 100 százalékos bérpótlék jár.

A munkaidőkeretben dolgozók fizetése havi alapbérben vagy órabérben is meghatározható. Havibér esetén a munkavállaló minden hónapban ugyanazt az alapbért kapja, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány órát dolgozott, vagy az általános munkarend szerint hány munkaóra lenne az adott hónapban. Órabér esetén viszont a havi fizetést az általános munkarend szerinti óraszám alapján számítják ki, nem a ténylegesen ledolgozott órák szerint. Például 2500 forintos órabér mellett egy 160 órás hónapra 400 000 forint, egy 168 órás hónapra 420 000 forint jár.

A beosztáson felül végzett túlórát az adott havi munkabérrel kell elszámolni, a munkaidőkeret végén kimutatott többletórákat viszont a keret lezárásakor. Ekkor a munkáltató összeveti a teljesített munkaórákat az előírt óraszámmal, és rendezi az esetleges bérkülönbözetet, valamint a még ki nem fizetett túlórák díjazását. Az így járó bérkülönbözetet legkésőbb a következő havi munkabérrel kell kifizetni. Erre az elszámolásra akkor is szükség van, ha a munkaviszony még a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik, ám ilyenkor a többlet- vagy hiányzó órák rendezése a munkaviszony megszűnésének okától is függ.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.