Több százezer forintos pluszbevétel ünnepek előtt: ezekre a munkákra vadásznak most a diákok és a nyugdíjasok

A kereskedelem, a turizmus és a logisztika területére hatványozottan igaz az „év végi hajrá”: a bevásárlóközpontok, üzletek, webshopok, vendéglátóhelyek és rendezvényhelyszínek egyszerre készülnek a megnövekedett forgalomra és az ünnepek miatt kieső munkaerő pótlására. A Mind-Diák tapasztalatai szerint a leggyakoribb szezonális diákmunkák közé tartozik az árufeltöltés, a pénztárosi munka és az áru-összekészítés, amelyek iránt különösen a Black Friday akciói és a karácsonyi bevásárlási időszak idején nőhet meg a kereslet.

Emellett több, kifejezetten az ünnepi időszakhoz kötődő munka is megjelenik, mint az ajándékcsomagolás, és a rendezvényeken és bevásárlóközpontokban végzett hostessfeladatok. A megnövekedett online rendelések miatt a logisztikai és csomagkezelési feladatokat ellátó munkatársak, valamint a kiszállítók és futárok iránt is fokozott lehet a kereslet.

„Az év végi időszak sajátossága, hogy a vállalatoknak sok esetben csak néhány napra vagy hétre van szükségük további munkatársakra, ráadásul gyakran nagyon rövid határidővel. Ilyenkor felértékelődik a rugalmas szövetkezeti foglalkoztatás: a diákok a téli szünetben több időt tudnak munkavállalásra fordítani, míg a nyugdíjasok több évtizedes tapasztalatukkal és ügyfélkezelési rutinjukkal jelentenek nagy segítséget a cégeknek” – emeli ki Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. Hozzáteszi: a kereskedelmi és logisztikai feladatok mellett az ünnepi akciókhoz kapcsolódó adminisztratív, ügyfélszolgálati és telefonos háttérmunkákban is gyakran alkalmaznak részmunkaidős diákokat és nyugdíjasokat.

Megéri beugrani: az ünnepi szezon ennyi plusz jövedelmet kínál

A szezonális munkák iránti kereslet nemcsak a munkáltatói oldalon jelentkezik: az ünnepek közeledtével sokan szeretnének kiegészítő jövedelemhez jutni. A Mind-Diák tapasztalatai szerint a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók is szép számmal keresnek ilyenkor alkalmi munkalehetőségeket, hogy tanulmányaik mellett pluszbevételre tegyenek szert. A szezonális pozíciók vonzerejét az is növelheti, hogy az év végi szezonban a díjazásuk jellemzően 10-20%-kal magasabb, mint az év többi részében elérhető állandó pozícióké.

A szövetkezeti foglalkoztatásban – így a diák- és nyugdíjas munkák esetében is – az órabér jelenti az elszámolás alapját. 2026-ban a minimális órabér bruttó 1856 forint, a garantált bérminimum pedig 2145 forint, ugyanakkor az ünnepi szezonban egyes pozícióknál a 2500-3000 forintos órabér sem ritka.

Bruttó 2500 forintos órabérrel számolva például négy nap alatt, napi nyolcórás munkavégzéssel 80 ezer forint, míg két hét alatt akár 200 ezer forint is megkereshető. A 25 év alatti, iskolaszövetkezeten keresztül dolgozó diákok ezt az összeget – a 2026-ban havi bruttó 715 765 forintig érvényes szja-mentességnek köszönhetően – teljes egészében nettó jövedelemként is megkaphatják.

Már novemberben lépni kell: így készülhetnek fel a cégek az év végi hajrára

A megnövekedett vásárlói forgalom mellett az év végi leltárak, a felhalmozódott adminisztratív feladatok, a fokozott logisztikai igények és a szabadságok miatti helyettesítések egyaránt többletkapacitást igényelhetnek. A vállalatoknak ezért érdemes már az ünnepi csúcsidőszak előtt felmérniük, hol lehet szükség átmeneti létszámbővítésre.

„A megbízható, rövid időn belül munkába állítható diákok és nyugdíjasok száma azonban véges, és a felkészülést időben megkezdő cégek gyorsan lekötik a szabad kapacitásokat. Ezért a toborzást érdemes már november első felében elindítani, hogy az ünnepi csúcsidőszakra rendelkezésre álljon a szükséges létszám” – hangsúlyozza Göbl Róbert.

A szövetkezeti foglalkoztatás egyik legnagyobb előnye a rugalmasság: a vállalatok akár néhány napra vagy hétre is bevonhatnak további munkavállalókat, kizárólag a ténylegesen ledolgozott órák után fizetnek, és szociális hozzájárulási adó sem terheli a foglalkoztatást. A munkajogi adminisztrációt, a bérszámfejtést és a kapcsolódó ügyintézést pedig a szövetkezet végzi. Ráadásul a diák- és nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatásra nem vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) keretében végzett alkalmi munkára előírt 5, 15 és 120 napos időkorlátok, így a cégek rugalmasan igazíthatják létszámukat a változó munkaerőigényekhez.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.