Így mennek táppénzre az élelmes magyarok 2026-ban: egy forintot sem buknak a fizetésükből

Sokan lázasan is bemennek dolgozni annak érdekében, hogy véletlenül se csökkenjen a fizetésük. A betegszabadság azonban nem kizárólag munkajogi kérdés. Arról is sokat elárul, hogyan gondolkodunk a munkáról, a lojalitásról, az egészségünkről és a megélhetésről. Számos munkahelyen ma is él az a szemlélet, hogy a „jó dolgozó” betegen is képes teljesíteni, miközben a jövedelemkieséstől való félelem szintén arra ösztönözhet, hogy valaki inkább munkába menjen, mintsem otthon maradjon. A Statista nemzetközi felmérése azt vizsgálta, hogy a különböző országokban a dolgozók mekkora része nem vett ki egyetlen betegnapot sem az elmúlt 12 hónapban. A CHART by Pénzcentrum adásában bemutatott lista élén Dél-Korea áll, pket Spanyolország, illetve Franciaország követi. A rangsor másik végén olyan országok találhatók, mint Ausztrália, ahol mindössze 13 százalék mondta azt, hogy egy teljes évig egyszer sem volt betegszabadságon. A különbségek mögött pedig leginkább a munkahelyi kultúra, a társadalmi elvárások, a betegszabadság szabályai és a kieső jövedelemtől való félelem áll.

Az OECD és hazai statisztikák szerint egy magyar munkavállaló évente átlagosan 6-9 napot tölt betegszabadságon, ami nemzetközi összevetésben viszonylag alacsony értéknek számít. Szakemberek szerint arra utalhat, hogy sokan csak a legszükségesebb esetben maradnak távol a munkától. A CHART by Pénzcentrum grafikonja emellett azt is megmutatja, miért ilyen nehéz sokak számára a döntés. Hazánkban gyakran keverik a betegszabadság és a táppénz fogalmát, pedig a két ellátási forma között fontos különbségek vannak.

Saját betegség esetén évente legfeljebb 15 munkanap betegszabadság jár, amelyet a munkáltató fizet, a távolléti díj 70 százalékának megfelelő összeggel. Ha a betegség ennél tovább tart, vagy bizonyos esetekben már az első naptól, táppénz jár. Ez már az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, amelyet naptári napokra számolnak, és általában a korábbi jövedelem 50-60 százalékát teszi ki, ráadásul felső napi összeghatárral. Egy hosszabb betegség tehát jelentős jövedelemkiesést okozhat. Sok család számára ez komoly anyagi terhet jelenthet, ami könnyen oda vezethet, hogy valaki inkább betegen is dolgozik, mintsem hosszabb időre kieszen a munkából.