Külföldi vendégmunkások lepik el a magyar földeket: ennyit keresnek az idénymunkába – ezt más tényleg nem csinálná meg?

Egyre nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a munkaerőhiány, főleg a megbízható és megfelelő képzettséggel rendelkező munkások hiánya. Hozzá kell tenni, hogy a kertészet, azon belül is a zöldség-gyümölcs termesztés tudvalevően egy igen kézimunka-igényes ágazat, így nem minden folyamat gépesíthető.

A probléma az egész agráriumban jelen van, és dr. Apáti Ferenc szerint a helyzet rövid távon biztosan nem javul majd számottevően. Ennek okaként az elöregedő társadalmat – 2013 és 2023 között körülbelül 300 ezer emberrel csökkent a népesség – és a Nyugat-Európába történő elvándorlást nevezte meg, hozzátéve, hogy többségében a legjobbak mennek el.

A foglalkoztatás szerkezete is átalakult: elsősorban az ipar és a szolgáltató szektor szívja fel a szabad munkaerőt, de az elmúlt évtizedben még így is a kétszerése nőtt az üres álláshelyek száma

– fejtette ki a FruitVeb elnöke.

A meglévő munkaerővel kapcsolatos leggyakoribb problémákra is kitért, amelyek közé elsősorban az alacsony munkamorál, a motiválatlanság, a folyamatosan növekvő bérigény, valamint a szakképzettség hiánya tartozik.

A szakember elmondta, hogy a munkaerőhiány kezelésének elsődleges eszközei között a gépesítés, a duális képzésben való részvétel, a magasabb munkabérek és a tovább- vagy átképzés szerepelt az Agrárközgazdasági Intézet kérdőíves felmérésére adott válaszok szerint.

Nagy számban van szükség szezonális munkásokra

Ahogy már fentebb is említésre került, a zöldség-gyümölcs termesztés kézimunka-igényes ágazat, dr. Apáti Ferenc azt is megjegyezte ennek kapcsán, hogy csupán a teljesen gépesíthető művelésű fajok (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma) élőmunkaigénye elhanyagolható. A szakember kiemelte, hogy a kizárólag kézzel szedhető fajoknál ugyanakkor hektáronként 500–4000 munkaóra szükséges fajtától függően. A több zöldmunkát igénylők esetében pedig ez a szám a hatezret is elérheti, míg a hajtatott zöldségtermesztésben már 10–25 ezer munkaóráról beszélünk.

Rátérve a gyümölcstermesztésre, a szakember elmagyarázta, hogy ebben három műveletcsoport van, melyek sok munkaerőt igényelnek: a metszés, a termésritkítás és a betakarítás. Elmondta azt is, hogy mivel a betakarítás gyümölcsfajtól függően egy 1–3 hónapos időszak, ezt nem lehet kizárólag állandó munkásokkal megoldani, így legfőképpen itt van szükség a szezonális munkásokra. A hajtatókertészeknek ugyanakkor jellemzően hosszú távon vagy folyamatosan (8–12 hónap) szükségük van munkaerőre, így képesek nagyobbrészt állandó foglalkoztatottakkal dolgozni – tette hozzá a szakember.

A FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő munkamennyiséget növényfajtól és termelési módtól függően 30–70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő számú munkaerőnek ad munkát, azaz az idénymunkásokkal együtt 200–250 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.

A munkaerőért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani

– emelte ki a szakember. Hozzátette, hogy emiatt az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat.

„El fog fogyni a munkaerő”

A zöldség-gyümölcs termesztésben és a feldolgozóiparban jellemzően olyan munkaerő dolgozik, amelyre nagy fluktuáció és folyamatos elvándorlás jellemző. Sokan ugyan munkába állnak, de ha adódik egy kedvezőbb lehetőség, vagy egyszerűen belefáradnak a monoton munkába, akár egyik napról a másikra továbbállnak.

Dr. Apáti Ferenc szerint ilyen körülmények között állandó foglalkoztatásra felvenni munkaerőt hatalmas kockázat, ráadásul jelentős plusz költséget és adminisztrációs terhet is jelent a cégeknek. Emiatt volt az ágazat számára eddig ideális megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO).

A szakember megjegyezte, hogy a mezőgazdasági idénymunka és az alkalmi foglalkoztatás közterhei 2025. február 1-jétől csaknem a duplájukra emelkedtek, ami önmagában a mezőgazdasági idénymunka költségeit 5–8 százalékkal, az alkalmi munkavállalásét pedig 10–15 százalékkal növelte. Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelését az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók bérében is érvényesíteni kell, vagyis a munkások nettó fizetését is nagyjából 10 százalékkal szükséges emelni minden évben – tette hozzá a FruitVeb elnöke.

A KSH legfrissebb adatai szerint egyébként a teljes munkaidőben alkalmazásban álló egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak bruttó havi bére 2025-ben 340 084 forint volt, ami a megelőző évhez képest köröbelül 11 százalékos bérnövekedést jelent.

További nehézséget jelent a szakember szerint, hogy 2025. július 1-jétől életbe lépő szabályozás, amely szerint az idénymunkára és alkalmi munkára létesített munkaviszonyok együttes időtartama évente legfeljebb 120 nap lehet. Kivételt jelent, ha a munkavállaló kizárólag mezőgazdasági idénymunkát végez: ebben az esetben a 120 napos korlát további 90 nappal meghosszabbítható, így összesen 210 napot dolgozhat ilyen formában.

Dr. Apáti Ferenc azonban az alkalmi munkavállalás 120 napos plafonját nagyobb problémának látja, amit tovább szigorít a vállalkozásokra vonatkozó 90 napos korlát.

Ez idén nyár közepétől, végétől alapjaiban rengeti meg a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar működését. Ez a szektor ugyanis évente fél évet dolgozik, mivel júniustól novemberig áll rendelkezésre nyersanyag, így csak alkalmi munkára tudja alapozni a gyártást, amit ez a korlátozó szabály úgy beszigorított, hogy a feldolgozóiparunk alól nyár közepére el fog fogyni a munkaerő

– figyelmeztetett.

Mindezek együttese értelemszerűen nagyon érzékenyen érintette a zöldség-gyümölcs termelést és feldolgozóipart.

Nem csoda, hogy külföldi munkavállalókban kell gondolkozni

Mivel a 20–30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma legalább 300–500 ezer munkavállaló hiányzik a magyar munkaerőpiacról, dr. Apáti Ferenc szerint egyáltalán nem meglepő, hogy ma már a Fülöp-szigetekről vagy más távoli országokból érkező munkavállalók alkalmazása is napirendre került.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vendégmunkások nélkül hamar térdre rogyna a hazai mezőgazdaság: mi lesz itt, ha életbe lép a Tisza szigorítása?

Júniustól felfüggesztené a vendégmunkások behozatalát a Tisza-kormány, ám a friss adatok szerint több tízezer külföldi dolgozó tartja mozgásban a magyar gazdaság kulcságazatait.

A szakember rámutatott, hogy korábban a vendégmunkások döntően a szomszédos országokból, elsősorban Romániából és Ukrajnából érkeztek – jellemzően magyar anyanyelvű, erdélyi dolgozók. Bár számuk csak néhány ezer fő volt, közülük is sokan inkább Nyugat-Európában vállalnak most már munkát a jóval magasabb bérek miatt. Ezeket a fizetéseket a magyar gazdaságok nem tudják kitermelni, miközben például Németországban vagy Spanyolországban törvényben rögzített minimális órabérek vannak érvényben.

Apáti Ferenc szerint éppen ez a nyugati irányú elvándorlás vezetett oda, hogy Magyarországon arányaiban jóval kevesebb külföldi idénymunkás dolgozik, mint a nyugat-európai vagy akár a környező országokban. Kiemelte viszont, hogy a kertészet és a hazai agrár-élelmiszeripar számára egyre nagyobb szükség van a külföldi – elsősorban ázsiai és távol-keleti – munkaerőre. Véleménye szerint jelenleg ez az egyetlen stabil és megbízható munkaerőforrás, amely képes fenntartani az ágazat versenyképességét.

„Ha ezt betiltják, mint ahogyan erről szó is van, abba beleremegne az élelmiszergazdaságunk” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy szerinte az élelmiszer-előállítást és más ipari szektorokat ebben nem lenne szabad egy lapra venni.