Láthatatlan veszély lapul az autók utasterében? Ha ilyen szagot érzel, kezdj gyanakodni: ez állhat a háttérben

Az új autó jellegzetes „szalonillata” sokak számára a frissesség szimbóluma, mások viszont inkább kellemetlen, vegyszerszerű szagként érzékelik. A háttérben valójában nem egyetlen anyag áll, hanem a ragasztók, műanyagok, kárpitok és habanyagok összetett kipárolgása.

Az ADAC a Fraunhofer Épületfizikai Intézettel (IBP) közösen azt vizsgálta, hogy ezek a kibocsátások milyen mértékben terhelik az utasteret, és van-e ok egészségügyi aggodalomra.

Négy autót vizsgáltak

A kutatás négy, eltérő korú új autót vizsgált laboratóriumi körülmények között:

• VW Golf eTSI (39 napos, később 200 napos ismételt mérés)
• Dacia Spring (92 napos)
• BYD Seal 6 DM-i Touring (116 napos)
• Hyundai Kona Hybrid (216 napos)

A járművek egy zárt vizsgálati kamrába kerültek, ahol három tipikus használati állapotot szimuláltak: normál hőmérsékletet (23 °C), erősen felhevült utasteret (parkoló állapot), valamint aktív szellőztetést és klímahasználatot (menet közbeni állapot).

A szakértők a szagintenzitást a VDA 270 szabvány szerinti skálán értékelték, ahol az 1-es a szinte észrevehetetlen, a 6-os pedig az elviselhetetlen szintet jelenti.

A vizsgálat szerint a különbségek összességében mérsékeltek voltak:

• A Dacia Spring bizonyult a „legsemlegesebb” szagúnak (2,5 normál körülmények között, 3,0 melegben).
• A Hyundai Kona Hybrid középmezőnyben végzett (3,0 és 3,5).
• A BYD Seal 6 DM-i Touring valamivel erősebb szagterhelést mutatott (3,5 mindkét állapotban).
• A VW Golf eTSI esetében a melegedés jelentősen rontotta az értéket (3,0-ról 4,0-ra), és még 200 nap után sem történt érzékelhető javulás a szagérzetben.

Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert miközben a mért anyagkoncentráció idővel csökkent, a szubjektív szagérzet nem feltétlenül követte ezt a tendenciát.

Mitől „újautó-szagú” egy autó?

A háttérben úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC-k) állnak, amelyek szobahőmérsékleten is könnyen a levegőbe kerülnek. Egy új autóban akár 150-nél is több különböző vegyület kimutatható, amelyeket együttesen TVOC-értékben (total volatile organic compounds) szoktak összesíteni.

Ezek forrásai jellemzően:

• műanyag burkolatok
• ragasztók és tömítőanyagok
• kárpitok és textíliák
• üléshabok és szigetelőanyagok

A magas VOC-szint tipikusan szúrós szagot, fejfájást vagy nyálkahártya-irritációt is okozhat, bár ezek az anyagok természetes eredetű komponenseket is tartalmazhatnak.

A kutatás külön kiemelte a formaldehidet, valamint az aromás szénhidrogéneket (például benzol, toluol, xilolok), amelyek közül több ismerten vagy feltételezetten rákkeltő hatású.

Határértékek: szigorodó szabályozás Európában

Az Európai Unió 2027-től új formaldehid-határértéket vezet be az új járművek esetében: 0,062 mg/m³. Jelenleg ennél magasabb, 0,10 mg/m³-es irányérték az irányadó az AIR (Ausschuss für Innenraumrichtwerte) ajánlása alapján.

Az ADAC vizsgálata azt is ellenőrizte, hogy a gyártók mennyire közelítik meg ezt az új szabályozást már most.

Alapvetően biztonságosak a kocsik, de nem egyforma a kép

A jó hír az, hogy normál, 23 °C-os körülmények között minden vizsgált jármű a jövőbeli EU-határérték alatt maradt, sőt az aktuális irányértéket is teljesítette.

Más a helyzet azonban magas hőmérsékleten. A parkoló állapot szimulációja során több modell – köztük a VW Golf eTSI, a Dacia Spring és a BYD Seal – is átlépte a jelenlegi óvóhatárnak számító RW I értéket.

Aktív szellőztetés mellett viszont minden jármű jelentős javulást mutatott: a légcsere hatására a formaldehid és más vegyületek koncentrációja számottevően csökkent.

A benzol esetében a VW Golf eTSI normál körülmények között meghaladta az ajánlott értéket, de klímahasználattal ez is visszaesett.

A BYD Seal 6 DM-i Touring két szempontból is gyengébb eredményt mutatott:

• a xilolok esetében túllépte a megelőzési határértéket
• a TVOC-összterhelés a referenciaérték fölött volt

A vizsgálat szerint bizonyos esetekben a koncentrációk akár ötszörös különbséget is mutattak a különböző szimulációs módok között. Külön figyelemre méltó, hogy míg más modelleknél a szellőztetés jelentősen csökkentette a TVOC-szintet, ennél az autónál a terhelés magasabb maradt.

Nem csak kémia: a szellőztetés kulcskérdés

A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy az utastér levegőminősége erősen függ a használati körülményektől. A magas hőmérséklet jelentősen felerősíti a kipárolgást, míg az aktív klíma- és szellőztetőrendszer ezt hatékonyan mérsékli. Ez különösen fontos lehet nyári időszakban, amikor a napon hagyott autók belső hőmérséklete extrém módon megemelkedhet.

Az ADAC összegzése szerint egyik vizsgált jármű sem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor bizonyos anyagok – különösen magas hőmérsékleten – a határértékek közelébe vagy fölé kerülhetnek, ami hosszabb távon nem elhanyagolható tényező.

A különösen érzékeny csoportok (például kisgyermekek vagy várandósok) esetében a magas hőterhelés fokozottan kerülendő.

Mit lehet tenni a vegyszerszag ellen?

A kutatás gyakorlati tanulságai egyszerűek, de hatékonyak:

• indulás előtt intenzív szellőztetés
• menet közben frisslevegő-üzemmód használata
• hosszabb parkolás után az autó átszellőztetése
• erős szagforrások kerülése az utastérben
• vásárlás előtt próbaút és szagérzékelés

Az ADAC vizsgálata összességében megnyugtató képet ad: az új autók utastere a legtöbb esetben nem jelent közvetlen veszélyt, ugyanakkor jól látható, hogy a hőmérséklet, a szellőztetés és az anyaghasználat jelentősen befolyásolja a levegő minőségét. A különbségek pedig nemcsak laboratóriumi adatokban, hanem a mindennapi használatban is érzékelhetők.