Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A hazai munkaerőpiacon már tisztán látszanak a gazdasági lassulás nyomai. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 60-70 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig megközelítette a tízéves csúcsot jelentő 5 százalékot. A Gi Group Holding elemzése szerint a visszaesés azért volt fokozatos, mert a munkáltatók tanultak a korábbi évekből. Sokáig próbálták megtartani a munkavállalóikat, és kivártak a leépítésekkel. Ezzel azt akarták elkerülni, hogy egy esetleges gazdasági fellendülés idején szakemberhiánnyal küzdjenek.

A helyzet ugyanakkor országosan erősen heterogén. Kifejezetten élénk maradt a munkaerőkereslet azokban a régiókban, például Debrecen térségében, ahol az elmúlt évek autó- és akkumulátoripari beruházásai mágnesként vonzzák a beszállítókat és a szolgáltatókat. Ez a folyamat tovább élezi a versenyt a szabad munkaerőért.

Bár korábban a feldolgozóiparban és a logisztikában a harmadik országbeli vendégmunkások bevonása jelentette a kézenfekvő megoldást, ez a trend lassulni látszik. A kiszámíthatatlan megrendelésállomány miatt a vállalatok nehezen terveznek előre, a külföldi munkaerő alkalmazásához szükséges, hónapokig tartó adminisztráció pedig túlságosan rugalmatlan. Emellett a hazánkban dolgozó mintegy 85 ezer unión kívüli és 20 ezer uniós munkavállaló helyzetét a jövőbeli politikai döntések is befolyásolhatják. A munkáltatók arra számítanak, hogy a Tisza-kormány várható intézkedései egyértelmű és szigorú feltételekhez kötik majd a külföldiek foglalkoztatását, ami komoly óvatosságra inti a cégeket.

Ennek következtében a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai munkaerő megszólítására. A nagy beruházások miatt a cégek toborzási rádiusza megnőtt. A távolabbról érkezőket lakhatási hozzájárulással, relokációs csomagokkal, illetve hétközbeni szállás biztosításával próbálják magukhoz vonzani. Szintén felértékelődtek a munkaerőpiacon eddig kevésbé aktív rétegek. Egyre fontosabbá válik a diákok, a megváltozott munkaképességűek és az átképezhető munkavállalók bevonása.

A megváltozott gazdasági környezethez a toborzási módszerek is igazodnak. A hagyományos csatornák mellett egyre inkább a célzott, adatalapú megoldások dominálnak. Összességében a munkaerőpiac a jövőben is kettős képet mutat majd. Míg országos szinten mérsékeltebb maradhat a munkaerőkereslet, az ipari beruházásokkal érintett régiókban továbbra is intenzív küzdelem várható minden egyes magyar munkavállalóért.