Megkongatta a vészharangot a kétségbeesett gazda: hiába esett, sok térségben katasztrófa közeleg

A jól ismert mondás szerint a májusi eső aranyat ér, azonban a jelenlegi helyzetben ez legfeljebb részleges vigaszt jelent a mezőgazdaság számára. A legutóbbi csapadék ugyan több helyen átnedvesítette a talaj felső rétegét, de a mélyebb rétegekben továbbra is súlyos vízhiány tapasztalható, ami az ország jelentős részén meghatározza a tavaszi munkákat és a várható terméseredményeket - írta a Baon.hu.

Egy bajai gazdálkodó, Csordás József szerint a helyzet évek óta romlik, és mára eljutottak odáig, hogy a talaj mélyebb rétegeiből gyakorlatilag elfogyott a víz. A termelő 140 hektáron gazdálkodik, ahol többek között repcét, búzát, kukoricát és napraforgót termeszt. Elmondása szerint a csapadékhiány már a vetésszerkezetet is átalakította: a szójával például fel kellett hagynia, a kukorica területét pedig csökkentette a kockázatok miatt. A gazdák sokszor már a vetés pillanatában sem tudják, milyen időjárási körülmények mellett kell majd betakarítaniuk a termést.

A termelő szerint az idei évben is reális forgatókönyv, hogy a búza és az árpa hozama 4–5 tonna/hektár körül alakul, de csak megfelelő csapadék esetén. A repce viszont több térségben már most gyakorlatilag kiesett a termelésből.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a felvásárlási árak közben csökkennek

Egy tonna búza jelenleg körülbelül 65 ezer forintos áron értékesíthető, ami a magas termelési költségek – vetőmag, műtrágya, energia – mellett sok esetben alig hagy nyereséget a gazdáknál.

Ópusztaszeri kormányülés is foglalkozott az aszályhelyzettel: a vízügyi szakértők és döntéshozók szerint új intézkedésekre van szükség. A tervek között szerepel az Országos Vízügyi Koordinációs Központ felállítása, valamint egy mintegy 257 milliárd forintos hosszú távú vízügyi fejlesztési csomag előkészítése.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a mostani esőzések legfeljebb átmeneti enyhülést hoznak, a valódi megoldást a tartós csapadék és a vízmegtartó rendszerek fejlesztése jelentheti. A gazdák szerint addig marad a bizonytalanság, és a remény, hogy „add már, uram, az esőt” – ezúttal nem csak jelképes kérés marad.