Ennyire húsbavágó a magyar rögvalóság: 2,8 millió dolgozónak az átlagbér is álom csupán

Tegnap közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idén augusztusi átlagbéreket, a friss adatokból pedig azt mutatták, hogy a bruttó átlagbér 497 200 forint volt, ami 16,6%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához, a nettó átlagbér pedig 342 900 forint. Ha viszont ezt összevetjük azzal, hogy augusztusban 15,6% volt az infláció, szeptemberben pedig 20,1%. akkor ez az átlagos bérnövekedés nem is tekinthető annyira jelentősnek, hiszen a drágulása szinte teljesen elviszi a 2022-es emelések értékét, még úgy is, hogy idén a szokásosnál magasabb mértékben nőttek itthon a fizetések.

Azonban a bruttó országos átlagfizetés nagyon sok mindent nem mutat meg, hiszen óriási eltérések tapasztalhatóak a különböző területek között, erre jó példa, hogy az IT-szakemberek bőven 600-700 ezres bruttó kezdő fizetésre számíthatnak, miközben a több évtizedes tapasztalattal rendelkező pedagógusok vagy egészségügyi szakdolgozók, ennek akár a felénél is kevesebbet keresnek. Most megnéztük, mennyit kaptak kézhez a különböző nemzetgazdasági ágakban dolgozók idén augusztusban, és hányan keresték meg az országos nettó átlagfizetést.

Kétharmad az átlag alatt

Ha  a nemzetgazdasági ágakra bontva nézzük a béreket, akkor jól látszik, hogy az átlaghoz képest nagy a szórás a különböző munkaerőpiaci területeken között a nettó béreket tekintve. Idén augusztusban 19 nemzetgazdasági szektor közül csak hatban érte el a bruttó átlagfizetés az országos a szintet.

Ez azt jelenti, hogy a hazai munkavállalók többségének csak álom marad marad a nettó 342 ezer forintos átlagbér.

Az ábrán jól látszik, hogy csak a bányászat, az energiaipar, az információ és kommunikáció, a tudományos tevékenység, a közigazgatás és a feldolgozóipar területés dolgozók kaptak augusztusban többet a nettó átlagbérnél. A béregyenlőtlengésgeket az is jól mutatja, hogy ezeken a területeken augusztusban 1 millió 851 ezer főt foglalkoztattak, ami a 4 millió 713 ezer fős munakerőpiac csupán 40%-át jelentette. Ráadásul például a feldolgozóiparban éppen csak maghaladják a fizetések az országos nettó bérszintet.

Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatottak 60%-a, a 2 millió 862 ezer fő bőven alatta volt a nettó átlagos fizetésnek. Ugyan 2022 sok területen voltak béremelések, azonban jól látszik, hoyg ez egyrészt nem volt elég arra, hogy a magyar dolgozók nagy részénak a fizetése elérje az átlagbér szintjét. Másrészt a rekordmagas infláció miatt a bérkorrekció szeptemberre szinte eltűntek, és már ott tartunk, hogy négy év után először megint reálbércsökkenés lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre kevesebbet érnek a magyar bérek: ezen már nem segít semmilyen emelés?

Idén augusztusban 1% alá csökkent a reálbérek emelkedése, ami jól mutatja, milyen óriási Magyarországon az infláció.

Az emberhiány is komoly gond lesz

Ugyan itthon mostanában sokszor került szóba, hogy magas foglalkoztatottság mellett van több területen emberhiány, a nemzetgazdasági ágakra vonatkozó foglalkoztatási adatokból az derül ki, hogy bizonyos szektorokban tavaly óta elbocsátások voltak.

Például az egészségügyben idén június-augusztusban 9 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 2021 azonos időszakában, az oktatásban 10 ezerrel voltak kevesebben, de a közigazgatásban is 16 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma egy év alatt.

Ezek egyébként általánosan olyan területek, ahol alacsony fizetések jellemzőek, és ez előző ábrán is jól látszott, hogy bőven a nettó bér alatt vannak a fizetések ezekben a szektorokban. Mindebből jól látszik, hogy az itthon dolgozók közel kétharmadának szinte luxusnak tűnik az átlagbér szintjének elérése, miközben az idei infláció miatt már ott tartunk, hogy rengeteg emebrnek kevesebbre elég a pénze, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul komoly problémát jelenthet a jövőben, hogy rengetegen hagyják el az olyan rosszul fizetett szektorokat, mint az egészségügy, vagy az oktatás.