Sorra zárnak be a fiókok, mégis egyre többen dolgoznak a magyar bankoknál

A Portfolio megkérdezte Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankjait és bankcsoportjait, mekkora alkalmazotti létszámmal és fiókszámmal működtek 2018 végén, majd összevetették az elmúlt évek folyamataival.

Zsugorodott a bankszektor

Mielőtt az egyes bankokra rátérnénk, érdemes megjegyezni, hogy az MNB adatai szerint 2018 végén 

• 39 715 fő dolgozott a magyar hitelintézeteknél, ami 9,6%-kal marad el a 2008-astól, 
• a fiókok számára vonatkozó statisztikát pedig 2013 óta vezeti az MNB, az akkorihoz képest 29%-os a csökkenés.

Tavalyelőtt és tavaly is érzékelhető volt az említett ellentétes trend: a létszám már 3%-kal nőtt, a fiókszám viszont ugyanennyivel csökkent.

A Portfolio gyűjtésében 10 bankot és bankcsoport adatait összesített, és azt találta, hogy (a nagy átalakulásokon átesett Takarék Csoportot figyelmen kívül hagyva) 2008 óta 31%-kal csökkent náluk a fiókszám és 9%-kal a létszám.

Éllovasok

Az ország legnagyobb pénzügyi foglalkoztatója az OTP volt, hazai piacán tavaly év végén több mint 9600 alkalmazottal rendelkezett. A 10 figyelembe vett pénzügyi csoport 35 ezer főt foglalkoztatott, ami a hitelintézeti szektor létszámának a 88%-a (a leánycégek miatt egyébként nem teljes az átfedés a bankcsoportok és a hitelintézeti szektor között). 

A legtöbb, 1003 egységgel a Takarék Csoport rendelkezett 2018 végén, jelentően lemaradással az OTP és a K&H követte. Éve eleje óta közel 250 kirendeltségét zárta be a Takarék Csoport, ez azonban nem veszélyezteti vezető pozícióját.

Tíz év alatt csak az OTP és az Erste növelte alkalmazotti létszámát, a CIB-nél viszont feleannyian, a Raiffeisennél pedig harmadával kevesebben dolgoznak most, mint a válság elején. 

A fiókszám egyik magyar nagybanknál sem nőtt. A Raiffeisen, a CIB, a Sberbank és az UniCredit fiókhálózata kevesebb mint felére zsugorodott, az OTP, a K&H és a Budapest ügyfelei viszont tizedeléssel is megúszták. 

Mi várható?

• A fiókszám és a létszám szempontjából is nagy jelentősége van
• a bankok üzleti aktivitásának,
• a költségkontrollnak,
• a digitalizációnak,
• olyan sajátosságoknak, mint amilyen a takarékszövetkezeti rendszer konszolidációja.

Miközben az üzleti aktivitás növekedése egyértelműen a banki kapacitások (fiókszám, létszám) növelése, a költségkontroll pedig ezek szinten tartása vagy még inkább a csökkentése irányába hat, a következő évek kereskedelmi banki trendjét elsősorban a digitalizáció határozhatja meg.

A digitalizáció ma előbbre jár a fióklátogatások, mint a munkaerő kiváltásában: a digitális ügyfélkiszolgálási csatornák elterjedtebbek a robotizációnál és a munkaerőt kiváltó mesterséges intelligenciánál. Rövid távon így valószínűleg továbbra is a fiókszámra lesz nagyobb hatása a digitalizációnak, közép- és hosszú távon azonban a létszámban is erőteljesen meglátszódhat majd. Addig a létszám mérsékelt növekedése várható, amire persze erőteljes korlátozó tényezőként hat a munkaerőhiány és az országos bérnyomás.