Így igényelhető otthonfelújítási támogatás 2026-ban. Mutatjuk az elérhető pályázatokat, a támogatási összegeket és a Wekerle Plusz program részleteit.
Pillanatok alatt tűnhet el a pénz a magyarok bankszámláiról: új módszerrel fosztják ki az ügyfeleket
Közel 21 ezer alkalommal próbáltak pénzt szerezni az Erste ügyfeleitől 2026 első felében, a megkísérelt csalások összege pedig megközelítette a 7 milliárd forintot. A bank szerint a támadók egyre kevésbé a fizetési rendszerek technikai gyengeségeit keresik, inkább az ügyfelek bizalmát próbálják kijátszani. A csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikerült megakadályozni, amivel csaknem 6 milliárd forint maradt az ügyfeleknél. A Pénzcentrum is részt vett az Erste csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol Kósa Anna, a bank compilance vezetője ismertette a legfrissebb tapasztalatait.
Az online banki csalások módszerei folyamatosan változnak, a bűnözők pedig egyre kifinomultabb eszközökkel próbálják megszerezni az ügyfelek pénzét. Az Erste Bank 2026 első félévére vonatkozó adatai szerint a csalók közel 21 ezer esetben próbálkoztak, és összesen csaknem 7 milliárd forintot igyekeztek eltulajdonítani. A megkísérelt csalások száma már az első hat hónapban meghaladta a 2025-ös egész éves mennyiség 60 százalékát, az összeg pedig annak több mint 80 százalékát érte el.
Kósa Anna, a pénintézet compilance vezetője elmondta, hogy a támadások mintegy 80 százalékát sikerült megakadályozni. Ezzel csaknem 6 milliárd forintot takarítottak meg az ügyfeleknek, akiknek a pénze így nem került a csalókhoz.
Már nem a banki rendszereket, hanem az embereket támadják
A csalások elleni küzdelemben egyre nagyobb szerepet kap az emberi tényező. Míg korábban a bűnözők gyakran bankautomatákra vagy fizetési terminálokra szerelt eszközökkel próbáltak kártyaadatokat szerezni, illetve kereskedői rendszereket törtek fel, ma már sokkal gyakrabban közvetlenül az ügyfeleket veszik célba.
A módszerek széles skálán mozognak. A csalók hamis banki üzenetekkel, megtévesztő weboldalakkal, telefonhívásokkal és pszichológiai nyomásgyakorlással próbálják rávenni áldozataikat arra, hogy kiadják a banki adataikat, vagy maguk hagyjanak jóvá egy pénzügyi tranzakciót. A mesterséges intelligencia további lehetőségeket ad a kezükbe, hiszen hitelesebbnek tűnő üzeneteket és megtévesztő történeteket készíthetnek vele.
Az Ersténél a bankkártyás visszaélések területén is jelentős változás történt. A bank szerint míg néhány éve a kártyaadatok megszerzésére épülő technikai módszerek domináltak, 2026-ra az ügyfeleket közvetlenül célzó adathalászat vált meghatározóvá. Az átutalásos csalásoknál továbbra is a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb módszer. Ezekből kevesebb fordul elő, mint a bankkártyás visszaélésekből, az egyes próbálkozások átlagos összege azonban jóval magasabb.
Az Erste részletes adatai szerint a csalási kísérletek legnagyobb része az „Egyéb település” kategóriába sorolt lakóhelyekhez kapcsolódik. Ez a csoport az esetek 56,6 százalékát adta, míg a főváros részesedése 25,1, a megyeszékhelyeké pedig 18,2 százalék volt. Az adatok az esetszámok megoszlását mutatják, nem pedig azt, hogy az egyes településtípusokon élők személyenként mekkora valószínűséggel válnak csalás áldozatává.
A bank kimutatásában a leggyakoribb kombinációk között a phishing, vagyis az adathalászat vezetett. Az 50–59 éves, nem fővárosi és nem megyeszékhelyi lakóhelyen élő ügyfelekhez kapcsolódóan 9081 ilyen esetet regisztráltak, míg a 40–49 éveseknél 9069-et. A kártyaadatok megszerzésére irányuló próbálkozásoknál szintén ezek a korosztályok szerepeltek az élmezőnyben, 6857, illetve 5599 esettel.

A csalók rendszerint valamilyen ürüggyel ráveszik az áldozatot egy program telepítésére, majd azon keresztül megpróbálnak hozzáférni az eszközéhez vagy az azon tárolt adatokhoz. A történet gyakran egy sürgősnek beállított biztonsági problémával kezdődik, amelynek megoldásához állítólag a bank vagy egy másik szolgáltató segítségére van szükség. A fiatalabb, aktív internethasználók sincsenek biztonságban. Számukra a hamis webáruházak, a megtévesztő befektetési ajánlatok és a közösségi médiában érkező megkeresések jelenthetnek komoly kockázatot.
A csalók legnagyobb fegyvere a sürgetés
Kósa Anna hangsúlyozta, hogy a csalók hol hivatalosnak tűnő üzenettel, hol telefonhívással, máskor hamis weboldallal vagy távoli hozzáférést biztosító program telepítésével próbálkoznak. Nem feltétlenül az a megoldás, hogy minden lehetséges csalási módszert kívülről megtanulunk, hanem az, hogy felismerjük a gyanús helyzeteket, és nem cselekszünk elhamarkodottan. A sürgetés gyakori eszköz. A bűnözők azt akarják elérni, hogy az áldozatnak ne maradjon ideje ellenőrizni a történteket, ezért azonnali intézkedést követelnek, vagy azzal fenyegetnek, hogy ellenkező esetben elveszítheti a pénzét.
Ilyenkor érdemes megszakítani a beszélgetést, majd a bank hivatalos telefonszámán vagy más ellenőrzött csatornáján utánajárni a megkeresésnek. Egy valódi biztonsági problémát nem kell egy ismeretlen telefonáló utasításai alapján, kapkodva megoldani.
Elképesztő módon támadnak
Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője egy különösen megrázó esetről is beszámolt, amely jól mutatja, milyen messzire képesek elmenni a csalók. Egy idős ügyfelet a rendőrség nevében hívtak fel, és azt állították neki, hogy veszélyben van a bankszámláján lévő pénz. Arra utasították, hogy vegye fel a teljes megtakarítását készpénzben, majd adja át egy érkező rendőrnek, aki a nyomozás ideje alatt biztonságban tartja az összeget.
A történetet még hihetőbbé tették egy előre megbeszélt ismertetőjeggyel. Azt mondták az áldozatnak, hogy a „rendőr” 21 szál rózsával érkezik majd, és ezt a részletet csak ő, illetve az ügyfél ismeri. A csaló valóban megjelent a 21 szál rózsával, az idős ember pedig a megbeszéltek szerint átadta neki a bankszámlájáról felvett teljes összeget, nejlonzacskóba téve a pénzt.
Az ilyen esetekben a bűnözők tudatosan építenek a félelemre és a bizalomra, miközben az áldozatnak szinte esélyt sem hagynak arra, hogy nyugodtan átgondolja a helyzetet. A rendőrség vagy a bank nevében fellépő ismeretlenek utasításait ezért mindig érdemes ellenőrizni, és semmiképpen sem szabad készpénzt átadni egy állítólagos nyomozásra hivatkozó idegennek.
- mondta a szakember.
Kósa Anna a piactereken elkövetett csalásokra is felhívta a figyelmet. A Facebook Marketplace-hez hasonló felületeken nemcsak az a veszély, hogy a csalók adathalász linkekkel próbálják megszerezni a felhasználók adatait. Gyakoriak azok az esetek is, amikor valaki előre átutalja egy meghirdetett termék vagy szolgáltatás árát, az eladó azonban később elérhetetlenné válik, a vásárló pedig hiába várja a megrendelt árut.
A szakember szerint naponta legalább két-három olyan ügyfélpanasszal találkoznak, amely ilyen visszaéléshez kapcsolódik. Ez nem jelenti azt, hogy a piactereken minden eladó csaló lenne, hiszen a felhasználók többsége tisztességesen jár el. Az ismeretlen eladók megbízhatóságát azonban nehéz előre megítélni, ezért különösen nagy értékű termékeknél érdemes alaposan mérlegelni az előre utalás kockázatát, és lehetőség szerint biztonságosabb fizetési vagy átvételi megoldást választani.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A KKV-k sincsenek biztonságban
Kósa Anna, hansgúlyozta, hogy a csalók egyre gyakrabban veszik célba a vállalati ügyfeleket, köztük a mikro- és kis- és középvállalkozásokat is. A módszer sokszor a lakossági csalásokból lehet ismerős. A bűnözők a bank nevében telefonálnak, és azt állítják, hogy gyanús tranzakciót észleltek a vállalkozás számláján. Csupán azt szeretnék egyeztetni, hogy valóban a cég kezdeményezte-e az utalást, ám a látszólagos biztonsági ellenőrzés valójában a pénz megszerzését szolgálja.
A bank tapasztalatai szerint egyre több ügyfél ismeri fel az ilyen hívásokat, és jelzi a gyanús megkereséseket. A vállalati szektorban azonban különösen nagy kockázatot jelent, hogy a bankszámlákhoz több munkavállaló is hozzáférhet, akik nem feltétlenül rendelkeznek azonos szintű pénzügyi és digitális biztonsági ismeretekkel.
A csalók számára a vállalkozások azért is lehetnek vonzó célpontok, mert a céges számlákon jellemzően nagyobb összegek mozognak, a tranzakciós limitek pedig nem korlátozhatók olyan alacsony szinten, mint a lakossági számláknál, hiszen az veszélyeztetné a mindennapi üzletmenetet. Így akár több, egyenként 10–20 millió forint alatti utalással is jelentős összeget szerezhetnek meg a bűnözők.
Kósa Anna arra figyelmeztetett, hogy a cégvezetőknek és a tulajdonosoknak a bankszámlához hozzáférő munkatársak felkészítésére is figyelmet kell fordítaniuk. Egy kisebb vállalkozásnál egy sikeres csalás akár percek alatt olyan likviditási problémát okozhat, amely a működést is veszélybe sodorja, szélsőséges esetben pedig a bérek kifizetését is ellehetetlenítheti.
A pénz útját ráadásul nehéz lehet követni. A csalók gyakran más bankoknál vezetett számlákra utaltatják az összegeket, majd a pénzt rövid időn belül készpénzben felveszik egy ATM-ből, vagy pénzváltónál bankkártyás tranzakcióval valutára váltják. A gyors pénzmozgás jelentősen megnehezítheti a visszaszerzést.
- emelte ki Kósa Anna.
A vállalati ügyfelek elleni visszaélések terjedését a Magyar Nemzeti Bank adatai is alátámasztják. Kósa Anna az MNB második negyedéves statisztikáira hivatkozva arról beszélt, hogy a jogi személyekkel szemben elkövetett visszaélések száma és összege is jelentősen emelkedett. A banki szakember szerint a tendencia a jövőben is folytatódhat, ezért a vállalkozásoknak érdemes a csalásmegelőzést a pénzügyi működésük szerves részévé tenniük.
Így próbálja kiszűrni a csalásokat az Erste
A bank a saját, valós idejű megfigyelőrendszerével folyamatosan ellenőrzi az átutalásokat, és igyekszik még a teljesítés előtt kiszűrni a gyanús tranzakciókat. Emellett csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez is, amely a sajtóközlemény szerint fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat.
Az Erste tavaly a Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban olyan napi átutalási limiteket is bevezetett, amelyek az ügyfelek egyéni költési szokásaihoz igazodnak. Ezekkel korlátozható az az összeg, amelyet egy nap alatt át lehet utalni, így egy sikeres támadás esetén is mérsékelhető a lehetséges kár.
A bank digitális platformján, a George-on keresztül további ellenőrzési lehetőséget is biztosít. Április óta push üzenetben értesíti az ügyfeleket, amikor az Erste munkatársa keresi őket. A bank közlése szerint a megerősítés titkosított, belső banki csatornán érkezik, nem e-mailben vagy SMS-ben, így a csalók nem tudják egyszerűen lemásolni. A technológiai védelem azonban önmagában nem elég. Az ügyfeleknek továbbra is figyelniük kell arra, hogy kinek adják meg az adataikat, milyen programot telepítenek, és mely tranzakciókat hagyják jóvá.
Ezekre a szabályokra érdemes figyelni
Az Erste ajánlása szerint senkinek sem szabad telefonon vagy üzenetben megadni a banki azonosítókat, a jelszavakat és az egyszer használatos biztonsági kódokat. Ismeretlen kérésére nem szabad távoli hozzáférést biztosító programot telepíteni, és nem érdemes jóváhagyni olyan tranzakciót sem, amelyet nem mi kezdeményeztünk.
Gyanús lehet az is, ha valaki arra hivatkozik, hogy a pénzünk biztonsága érdekében egy másik számlára kell utalnunk, vagy sürgősen át kell adnunk a belépési adatainkat. A banki ügyintézőnek kiadó telefonáló személyazonosságát mindig ellenőrizni kell, a megkeresés hitelességéről pedig a bank hivatalos elérhetőségein érdemes meggyőződni.
Kósa Anna szerint a legjobb védekezés sokszor egyetlen rövid szünet. Ha egy megkeresés sürgetőnek vagy fenyegetőnek tűnik, érdemes megállni, átgondolni a helyzetet, és ellenőrizni, valóban azzal beszélünk-e, akinek a másik fél mondja magát.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







