Ennyit ér a diploma: itt vannak a legjobban fizető szakmák

A felsőfokú végzettség nemcsak jövedelmi előnyt jelent a munkaerőpiacon, de a diplomások körében a munkanélküliség is alacsonyabb - derül ki a magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréséből. A tanulmányok alatti szakmai gyakorlat, a külföldi képzéseken való részvétel, vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredmény pedig a diplomások átlagjövedelménél is magasabb fizetést jeleznek előre. Azok például, akik a diploma megszerzése előtt külföldi tanulmányokon vettek részt, átlagosan 22 ezer forinttal kerestek többet itthon elhelyezkedve, mint azok a társaik, akik nem tanultak más országban.

Vannak azonban olyan, fizetést befolyásoló tényezők is, melyeken a fiatal nem tud változtatni: a pályakezdő diplomás nők és férfiak fizetései között is ugyanúgy nagy eltéréseket tapasztalhatunk, mint a munkaerő-piac egészén. Az itthon foglalkoztatott frissen végzett fiatal férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal visznek haza többet a női diplomásoknál. A nemek közötti jövedelmi különbségeket nem lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni, hiszen minden egyes képzési területen megmarad a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye. Ezen felül a frissdiplomás fiatalt felnevelő család anyagi háttere is befolyásolhatja a várható fizetést a felmérések szerint. A magasabb jövedelmű családok fiai, lányai az egyetem kapuin kilépve magasabb fizetésre számíthatnak belépve a munka világába, mint a szegényebb szülők leszármazottjai.

A közszféra felszívja a frissdiplomásokat

A frissdiplomásokat foglalkoztató cégek ágazati besorolását elemezve a DPR felmérésben azt láthatjuk, hogy a végzettek legnagyobb foglalkoztatója az oktatási ágazat. E szféra cégeinél dolgozik a fiatal pályakezdő diplomások 17,6 százaléka. Az oktatás után következnek a közigazgatás, - védelem és társadalombiztosítás állami vállalatai, illetve az egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó szervezetek. Egyértelműen kitűnik, hogy mindhárom ágazat a közszférához kapcsolódik. A magánszférán belül a legtöbb frissdiplomást, 9,8 százalékukat az információ-kommunikáció alkalmazza, 8,2 százalékukat pedig a feldolgozóipar. A Központo Statisztikai Hivatal (KSH) teljes, szellemi foglalkozásúak munkaerő-piacára vonatkozó statisztikái itt is több hasonlóságot mutat a DPR felmérésvel. A legtöbb szellemi munkát végzőt az oktatásban (206 ezer fő), a közigaztatásban és a feldolgozóiparban találhatunk a 2013-as adatok alapján. A legtöbb frissdiplomást alkalmazó információ-kommunikáció területét az összes szellemi foglalkoztatottat figyelembe véve viszont csak a 8. helyen találhatjuk a KSH-adatok alapján készített grafikonon. Ez valószínűleg azért lehet, mert egy viszonylag újabb, de dinamikusan fejlődő iparágról van szó, melynek egyre több diplomásra van és lesz szüksége.

A diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) nemcsak egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerő-piacon, hanem a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is előrevetíthatú. Pár év releváns szakmai tapasztalattal a legmagasabb bért, nettó 389 ezer forintot az IT szektor álláskeresői szeretnék kapni, őket a gazdasági terület szakemberei (348 ezer forint) és a mérnöki/műszaki szférában dolgozók (346 ezer forint) követik. A beosztások közötti eltérések is az informatikai szektorban vannak, itt a legnagyobb (232 ezer forint) a különbség a szakmai gyakorlatot, illetve a senior pozíciót keresők bérigénye között - derül ki a HVG Állásbörze felméréséből.

Akár több százezer forintos különbség a fizetésekben

A KSH legfrissebb adatai szerint 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 230 700 forint volt. Az átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási szektorban voltak a legmagasabbak (471 ezer forint), ezt az információ és kommunikáció, valamint az energiaipar követte. Pénzügyi területen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az alapkezeléssel foglalkozók keresnek a legtöbbet, közel egymillió hétszázötvenezer forintot havonta. Hétszámjegyű fizetést az NFSZ listája szerint egyébként a légiforgalmi irányítók, valamint a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok vihetnek haza. Az információ-kommunikáció területén szoftverkiadással vagy a vezeték nélküli távközléssel érdemes foglalkozni, havi 650 ezret, illetve 590 ezret kereshetünk velük. Az energiaiparon belül a villamosenergia-termelés, és -ellátás hozhat sokat a konyhára,közel félmilliót havonta.

A legkevesebbet a turizmus-vendéglátás (147 ezer forint), az egészségügy területén dolgozók, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők keresték.

A szellemi foglalkozásúak minden ágazatban magasabb átlagfizetést tudhatnak magukénak, átlagosan pedig bruttó havi 307 ezer forintot kerestek. Ugyanakkor a sorrend némileg változik esetükben: legtöbbet az energetikai szektorban elhelyezkedő, szellemi munkát végzők vihetnek haza, bruttó 501 ezer forintot. Őket a pénzügyi, biztosítási tevékenységből élők, valamint az információ-kommunikáció területén dolgozók követik. A képzeletbeli lista másik végén is egy kis átrendeződés figyelhető meg. Az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozók állnal az utolsó helyen, havi 199 ezer forintos bruttó fizetéssel. Őket a turizmus-vendéglátásban, valamint az oktatásban tevékenykedők követik.

A fizetések közötti legnagyobb eltérés az alkalmazásban állók és a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete között a feldolgozóiparban mutatkozik, 160 ezer forinttal kapnak többet a szellemi munkát végzők. De nagy különbség mutatkozik a bányászatban és a kereskedelem dolgozók bére között is. Viszont a pénzügy, biztosítás területén dolgozó szellemi alkalmazottak csak 3637 forinttal kapnak többet havonta, mint az átlag. A második legkisebb eltérést az oktatásban elhelyezkedők tapasztalhatják, itt közel 17 ezer forintos a különbség.

Az NFSZ adatai szerint is annál többet kereshetünk, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezünk: a szakiskolát végzettek átlagosan bruttó 155 ezer forintot vihetnek haza havonta, a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 210 ezer forintot, a gimnáziumi érettségit szerzők 220 ezret vihetnek haza. A felsőfokú oktatásban végzettek közül a főiskolai diplomát szerzők 411 ezer forintot keresnek átlagosan, az egyetemet végzettek pedig 587 ezer forintot vihetnek haza havonta.