A jövő évtől a bruttó minimálbér 7,5 százalékkal 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal 396 ezer forintra emelkedik.
Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?
A külföldi munkavállalók felvétele nehezebbé vált, miközben speciális tudást igénylő és szezonális munkakörökben továbbra is komoly kihívás lehet a megfelelő munkaerő megtalálása – mondja Garab Gábor, az EY Magyarország személyügyi tanácsadási üzletágának partnere. Interjúnkban arról kérdeztük, hogyan reagáltak a munkáltatók a vendégmunkás-engedély júniusi lezárására, és milyen jogcímeken alkalmazhatnak még külföldi munkavállalót. Szó esik a készülő, szigorúbb munkaerőpiaci tesztről, és arról is, érdemes-e Magyarországnak csatlakoznia az uniós tehetségbázishoz, az EU Talent Poolhoz. Kitértünk arra, miért kell már a magyar törvény előtt felkészülni a bértranszparenciára, és mi indokolhatja, hogy egy magyar és egy külföldi kolléga ugyanazért a munkáért eltérő bért kapjon. Végül azt is megkérdeztük, mi lesz a pályakezdő munkakörökkel, ha a belépő szintű feladatok egy részét a mesterséges intelligencia veszi át. Garab Gábor előadóként is ott lesz november 17-én a HR (R)EVOLUTION 2026 konferencián – további részletek, jelentkezés ITT!
Pénzcentrum: A 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet óta nincs olyan ország, amelynek állampolgárai új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kérhetnének. A már kiadott engedélyek érvényben maradnak, és meghosszabbíthatók. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély is megmaradt. A szigorítás előtt még erős volt a beáramlás: a Portfolio szerint júniusban 112 ezerre nőtt a külföldi munkavállalók száma. Négy hónap után mit lát: hogyan reagáltak a munkáltatók? Más jogcímeken hozzák be a külföldieket, például foglalkoztatási célú engedéllyel vagy kölcsönzéssel? Vagy ténylegesen kevesebb külföldit alkalmaznak?
Garab Gábor: A munkáltatók mozgástere szűkült. Elsősorban a már náluk dolgozó külföldi munkavállalók magyarországi munkavégzésének meghosszabbítására törekednek az új felvételeknél pedig azt vizsgálják, milyen más lehetőségek maradtak. A korábbi toborzási modellt azonban nem váltotta fel egyetlen, általánosan alkalmazható megoldás. A munkáltatók alternatívái között a munkaerő-kölcsönzés is felmerülhet, ez azonban nem önálló tartózkodási jogcím, hanem foglalkoztatási forma. A vendégmunkás-engedély lezárása önmagában nem szünteti meg a külföldiek kölcsönzését, de jelentősen szűkíti azon munkavállalók és engedélytípusok körét, amelyek esetében ez a foglalkoztatási forma ténylegesen alkalmazható. A változás ugyanakkor nemcsak a kölcsönzőket érinti: a kedvezményes foglalkoztatók, így jellemzően a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást megvalósító foglalkoztatók közvetlenül is foglalkoztathattak munkavállalókat vendégmunkás-engedéllyel.
Közvetlen foglalkoztatásnál továbbra is szóba jöhet a foglalkoztatási célú engedély a fülöp-szigeteki, örmény és georgiai munkavállalók esetében, kölcsönzésnél pedig például a Nemzeti Kártya, a vonatkozó feltételekkel. A Nemzeti Kártya azonban más állampolgári kör számára érhető el, ezért nem helyettesíti automatikusan a vendégmunkás-engedélyt.
A munkáltatóknak azt is mérlegelniük kell, hogy az elérhető országokból tudnak-e megfelelő létszámú és felkészültségű munkavállalót toborozni, és ez mennyi időt és ráfordítást igényel.
A teljes külföldi munkavállalói létszámból önmagában még nem lehet megítélni a szigorítás hatását. A korábban kiadott engedélyek érvényben maradnak, és az átmeneti szabályokkal érintett munkavállalóknál a hosszabbítás lehetősége is megmaradt. Ezért az új belépések esetleges visszaesése nem feltétlenül jelenik meg azonnal a teljes létszámban. Ehhez az új belépések és a hosszabbítások alakulását külön kell vizsgálni.
Az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat elrendelte a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A kormány szeptember 1-jén a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetett (VKF). Ott a következő irányokat nevezte meg: a jelenleg kb. 24 jogcím egyszerűsítése, a magyar munkavállalók elsőbbsége, valamint szigorúbb és egységes munkaerőpiaci teszt. Tanácsadóként mit tart működőképesnek a mostani rendszerből, és mit nem? Ha szigorúbb lesz a munkaerőpiaci teszt, mire kell felkészülniük a cégeknek?
Jó alapelvnek tartom, hogy a szabályozás különbséget tesz a foglalkoztatási helyzetek között, és vizsgálja a tényleges munkaerőigényt. Ugyanakkor a sok engedélykategória , a gyakran változó feltételek, valamint a nem minden esetben egységes ügyintézői gyakorlat nehezítik az eligazodást. Az egyszerűsítés akkor segítene, ha a munkáltató könnyebben meg tudná állapítani, milyen engedéllyel és milyen folyamat mentén vehet fel egy munkavállalót. A munkáltatónak azt is előre kell látnia, milyen feltételekkel foglalkoztathatja tovább a felvett munkavállalót.
Az egyszerűsítés mellett azt is vizsgálni kell, miért nem sikerült egy állást hazai munkavállalóval betölteni, és valóban indokolt-e külföldi munkaerő bevonása. Lehet, hogy van megfelelő munkaerő, de a kínált bér vagy a munkafeltételek miatt nincs jelentkező. Más esetben az adott szakmában vagy térségben tartósan nincs elegendő megfelelő munkavállaló. A tesztnek ezt a különbséget kell feltárnia, hogy meg lehessen ítélni, indokolt-e a külföldi toborzás.
Érdemes nemzetközi példákon is megvizsgálni, hogyan kezelhető az igazolt, tartós munkaerőhiány az engedélyezésben, figyelembe véve a magyar ágazati és területi különbségeket. Ahol tartós és egyértelmű munkaerőhiány igazolható, ott érdemes megvizsgálni, szükséges-e ezt minden egyes eljárásban ugyanúgy újra bizonyítani. A tesztnek érdemi munkaerőpiaci kontrollt kell adnia, indokolatlan többletadminisztráció nélkül a munkáltatóknál és a hatóságoknál.
A cégeknek addig is érdemes rendezniük az adott munkakörre irányuló hazai toborzás dokumentációját, hogy követhető legyen, milyen erőfeszítéseket tettek, és azok milyen eredménnyel jártak. Az engedélyezési lehetőségeket már a munkaerőigény tervezésekor célszerű megvizsgálni, nem a jelölt kiválasztása után. A konkrét felkészülési feladatokat az elfogadott szabályok határozzák majd meg.
A hazai munkaerő védelme mellett milyen készségek, munkakörök és lokációk esetében lehet indokolt a külföldi munkaerő célzott bevonása? Hogyan támogathatja ezt a szabályozás, és milyen hatása lehet annak, ha egy adott létszám- vagy szaktudásbeli szükségletre a vendégmunkás-jogcím kiesése miatt nem marad ténylegesen alkalmazható engedélyezési lehetőség?
A külföldi munkaerő szükségességét nem feltétlenül teljes ágazatok szintjén érdemes vizsgálni. A valódi kérdés az, hogy egy konkrét munkakörre, az adott helyen és az adott időszakban rendelkezésre áll-e megfelelő hazai munkavállaló. Az, hogy országosan van elérhető munkaerő, még nem jelenti azt, hogy helyben, a szükséges szaktudással és a szükséges időpontban is rendelkezésre áll.
A mezőgazdaság vagy a turizmus és a vendéglátás jól szemlélteti ezt. A létszámigény erősen szezonális lehet, miközben nem feltétlenül ott és akkor áll rendelkezésre elegendő megfelelő hazai munkavállaló, ahol és amikor a munkáltatónak szüksége van rá. Célzott külföldi toborzás olyan munkaköröknél is indokolt lehet, amelyek speciális nyelvismeretet vagy szűk szakterülethez kötődő tudást igényelnek, és ezekkel a készségekkel nem érhető el elegendő hazai munkavállaló.
A betöltetlen állás ugyanakkor önmagában még nem bizonyít munkaerőhiányt. Azt is vizsgálni kell, hogy a munkáltató milyen bért és munkafeltételeket kínál, milyen követelményeket támaszt, és hogyan próbált hazai munkavállalót találni. Ezek alapján lehet megítélni, hogy az állás betölthető-e hazai munkavállalóval.
Ha a vizsgálat alapján indokolt a külföldi munkaerő bevonása, ehhez ténylegesen alkalmazható engedélyezési lehetőségre is szükség van. Ha nincs ilyen lehetőség, az igazolt munkaerőigény ellenére sem valósulhat meg a tervezett külföldi felvétel, és a létszám- vagy szaktudáshiány megoldatlan maradhat.
A tartózkodási jogcímek ma nem cserélhetők fel szabadon: egy másik engedély létezése önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott munkakörre, munkavállalóra és foglalkoztatási helyzetre alkalmazható is. Az egyszerűsítés egyik iránya ezért egy általánosabb munkavállalási célú engedély lehetne. Ennél a jogosultság elbírálásában az igazolt munkaerőpiaci igény és a foglalkoztatás egyéb feltételeinek teljesülése kapna nagyobb szerepet, a speciális kategóriába sorolás pedig kevésbé lenne meghatározó.
Szezonális igénynél az időzítés is döntő. Ha például a létszámra a nyári szezon kezdetén van szükség, egy hónapokkal később munkába álló munkavállaló az adott hiányt már nem oldja meg. Az engedélyezés átfutási idejének ezért lehetővé kell tennie, hogy a munkavállaló akkor álljon munkába, amikor szükség van rá.
Az SSC- és IT-szektorban nem betanított munkásokért, hanem szakemberekért versenyzünk. Az EU idén fogadta el az EU Talent Pool rendeletet (2026/1047). Ez egy uniós platform, amely a munkáltatókat az EU-n kívüli, képzett álláskeresőkkel köti össze. A tagállamok önkéntesen csatlakozhatnak. Mennyire versenyképes Magyarország bevándorlási szempontból egy indiai szoftverfejlesztő vagy egy török pénzügyi elemző szemében? Érdemes lenne csatlakoznunk az uniós tehetségbázishoz?
Egy indiai szoftverfejlesztő vagy egy török pénzügyi elemző már az ajánlat elfogadása előtt tudni szeretné, mikor állhat munkába Magyarországon, költözhet-e vele a családja, és milyen feltételekkel maradhat hosszabb távon. Bevándorlási szempontból az az ország van előnyben, amely ezekre világos és kiszámítható választ ad. Ha a magyarországi lehetőségek bizonytalanok vagy nehezen átláthatók, az gyengíti az ajánlatot, még akkor is, ha maga a munkakör vonzó.
A hosszabb távú tervezéshez az is hozzátartozik, hogy egy munkahelyváltás vagy az állás elvesztése hogyan érinti a tartózkodást. A Single Permit irányelv megkönnyíti a munkáltatóváltást, és meghatározott feltételekkel időt biztosít új állás keresésére a jogszerű tartózkodás megtartása mellett. Magyarország esetében ezért az irányelv hazai átültetése is része a versenyképességi kérdésnek.
Érdemesnek tartom a csatlakozást az EU Talent Poolhoz, mert segíthet több, az EU-n kívül élő szakembert elérni.
A platformon kiválasztott jelölt magyarországi munkába állásához azonban továbbra is megfelelő tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükség. Ha nincs számára alkalmazható jogcím, a sikeres toborzás ellenére sem tud itt munkába állni. Bár a Covid alatt jelentősen elterjedt a remote munkavégzés, azóta egyre inkább azt látjuk, hogy a munkáltatók ismét elvárják a személyes jelenlétet, az IT- és SSC-szektorban is. Ez tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a külföldről toborzott munkavállalók számára elérhető legyen a megfelelő engedélyezési lehetőség. Ezért a csatlakozást érdemes lenne az engedélyezési rendszer felülvizsgálatával együtt kezelni.
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos ügyféltapasztalatok alapján hogyan változik a vállalatok munkaerő iránti igénye? Hogyan fér meg egymás mellett a létszám-racionalizálás és az, hogy egyes munkakörökben vagy speciális szaktudást igénylő területeken továbbra is nehéz megfelelő munkavállalót találni? Milyen szerepet tölthet be ebben a külföldi munkaerő?
Az ügyféltapasztalataink alapján a létszám-racionalizálás mellett is maradhatnak nehezen betölthető pozíciók. A vállalat összlétszáma csökkenhet, miközben bizonyos munkakörökben továbbra is szüksége van megfelelő szaktudású munkavállalókra.
Egy nagyvállalati ügyfelünknél az év során csökkent az összlétszám, miközben továbbra is foglalkoztattak engedélyköteles harmadik országbeli munkavállalókat. Ez azt mutatja, hogy a létszám-racionalizálás együtt járhat a külföldi munkavállalók továbbfoglalkoztatásával, de önmagában nem bizonyít munkaerőhiányt. Más ügyfeleinknél a létszám-racionalizálás mellett is maradtak betöltetlen, magasabb képzettséget igénylő pozíciók.
A vállalat egyik területén csökkenhet a munkaerőigény, miközben máshol olyan tudásra vagy tapasztalatra van szükség, amely nem áll rendelkezésre. Erre többféle válasz lehet: a meglévő munkavállalók megtartása és átképzése, a hazai toborzás, a működés hatékonyságának növelése, és indokolt esetben a külföldi munkaerő célzott bevonása. A külföldi toborzás konkrét létszám- vagy készséghiány kezelésében segíthet, ha az hazai forrásból nem, vagy nem a szükséges időre oldható meg.
A külföldi munkavállaló foglalkoztatásánál a bér mellett a toborzás, az engedélyezés, a költözés és a munkába állás költségeivel is számolni kell. A folyamat időigénye miatt a külföldi toborzás nem minden sürgős létszámigényre jelent azonnali megoldást. A vállalatnak előre kell terveznie, milyen tudásra, hol és mikor lesz szüksége, és mennyi időt és erőforrást igényel a megfelelő munkavállaló felvétele és munkába állítása.
Az uniós bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kellett volna átültetni, de magyar törvény még nincs. Az irányelv szerint a legalább 150 főt foglalkoztató munkáltatók első bérjelentésének határideje 2027. június 7. Mit jelent az átláthatóság egy olyan szervezetnek, ahol magyar és külföldi kollégák dolgoznak egymás mellett, akár eltérő bérszinten? Érdemes elkezdeni a felkészülést a törvény megszületése előtt?
Érdemes már a magyar törvény megszületése előtt elkezdeni a felkészülést. A munkakörök, a bérstruktúra és a teljes javadalmazás áttekintése, valamint az esetleg szükséges korrekciók megtervezése több hónapot is igénybe vehet. A bértranszparenciára való felkészülés során a toborzást, a bérezést, a megtartást és a bevándorlási feltételeket együtt kell áttekinteni. A magyar és külföldi kollégák esetében ugyanazokat a szempontokat kell következetesen alkalmazni, és ezek alapján kell tudni indokolni a fizetésük közötti eltéréseket.
Az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák bére is eltérhet objektív tényezők alapján, például a munkakörben hasznos nemzetközi tapasztalat, speciális szakértelem vagy releváns készségek miatt.
Az EU Kék Kártyánál az engedélyezés feltétele egy meghatározott bérküszöb teljesítése. Ezt már az ajánlat kialakításakor össze kell vetni a vállalat belső bérstruktúrájával. Az engedélyhez szükséges küszöb teljesítése önmagában nem ad választ arra, hogy az így kialakuló fizetési különbség bértranszparencia-szempontból indokolható-e. Ennek jogi megítélését a vonatkozó szabályozás alapján kell elvégezni.
A gyakorlati felkészülés során fel kell tárni és dokumentálni az eltérések okait, azonosítani kell az esetleg szükséges korrekciókat, és meg kell tervezni, hogyan kommunikálják ezeket a munkavállalóknak. A konkrét magyar kötelezettségeket a hazai szabályozás alapján lehet majd meghatározni, de a belső felkészülést nem érdemes addig halasztani.
Egy friss felmérés szerint tízből kilenc munkáltató arra számít, hogy a mesterséges intelligencia három éven belül alapjaiban alakítja át a pályakezdő munkaköröket. Az SSC-k és a tudásalapú szolgáltatók eddig rengeteg magyar és külföldi juniort vettek fel. Ha a belépő szintű feladatok egy részét az MI veszi át, hogyan változik ez a modell? Kevesebb külföldi munkavállalóra lesz szükség, vagy másfajta tudásúakra?
Kevesebb belépő szintű pozíció és eltérő tudásigény egyszerre is kialakulhat. Ebből azonban még nem következik, hogy kifejezetten a külföldi munkavállalók iránti kereslet csökken. A magyar és külföldi jelölteknél egyaránt fontosabbá válhat az MI-eszközök tudatos használata és az előállított eredmények szakmai értelmezése, ellenőrzése.
A junior feladatokon keresztül a pályakezdők megismerik a folyamatokat, szakmai tapasztalatot szereznek, és megtanulnak önállóan dolgozni. Ha ezeknek a feladatoknak egy részét az MI veszi át, azt is újra kell gondolni, hogyan szerzik meg ezt a tudást. Nem elegendő ugyanis az MI által előállított eredményt ellenőrizni, az ellenőrzéshez szükséges szakmai tudást valahol előbb meg is kell szerezni.
Ügyfélkörünkben továbbra is látunk igényt junior pozíciókra. Ebből azonban nem lehet megítélni, hogyan alakul a teljes szektor létszáma a következő években. A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számára a diploma utáni munkavállalási lehetőség mellett olyan belépő pozíciókra is szükség van, amelyekben szakmai tapasztalatot szerezhetnek és fejlődhetnek. Így az itt megszerzett tudásuk később a magyar gazdaságban is hasznosulhat.
Az MI miatti változásoktól függetlenül a Magyarországon végző külföldi hallgatók felvételét az engedélyezési feltételek is nehezíthetik. Ha az elérhető munkavállalási engedélyhez a szokásos junior fizetésnél jóval magasabb bért kell kínálni, a munkáltatónak túl drága lehet a foglalkoztatásuk. A következő évek egyik kérdése ezért az lesz, hogy a bevándorlási rendszer mennyire tud együtt változni a vállalatok átalakuló készség- és munkaerőigényével.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






