Ma kiderül, mennyi adót fizetünk jövőre

A kormány új alapra kívánná helyezni a szóban forgó helyi adókat, amelyeket ma négyzetméter vagy forgalmi érték alapján lehet kivetni. A terv szerint 2009-től már csak számított érték (a luxusadónál ma is alkalmazott módszertan szerint) alapján lehetne ezt megtenni.

Az idei őszi adócsomag legvitatottabb, végül elvetett pontja kétségtelenül a kisadók összevonása volt. Az eredeti tervek szerint ez még öt, kisebb bevételt hozó közteherre vonatkozott volna, ám mire benyújtották, a két nagyobb tétel eltűnt belőle. A szakmai szervezetek azonban így sem kértek belőle, mondván, felborítja a szakképzési rendszert, és az adóalap új kiszámítási módja miatt megváltoztatja a cégek terhelését, de nem tudni, hogyan. Az MSZP ezt a véleményt követve maga vette ki a csomagból a tervet. Hasonlóan vérzett el a járulékszámlák összevonásának terve is.

Jelentősebb változást az adózók életében a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeinek változtatása és a jelentősen szigorodó büntetési tételek, eljárások jelenthetnek. A minimálbér adómentességét egykor biztosított adójóváírás módosításával az átlag körüli munkabérrel rendelkezők járnak jól - a 145 és 200 ezer forint között keresőknek ez havonta 4-5 ezer forint pluszt jelenthet. A nettó kereset ennél kisebb mértékben, de elvileg nőhet a havi 230 ezres havi bérig. Utána viszont romlik az emberek jövedelmi pozíciója, mivel jövőre a kormány nem igazítja hozzá az adótáblát az igencsak megszaladt inflációhoz, vagyis jó páran több adót fizetnek majd, noha tételes adóemelés nincs.

Adóterhelésben a cégeknél is lesz változás, a Pénzügyminisztérium számításai szerint 30 milliárd forint körüli mértékben. Könnyebbség azoknál lesz, akik beruházást, fejlesztést terveznek, és erre pénzük is van - nekik három módon is kedveznek a 2008-as szabályok. A tízszázalékos társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmény és az, hogy a banki céltartalékot mégsem adóztatják meg, 30-40 milliárd forinttal kisebb bevételt jelent a büdzsének, mint ahogy a költségvetést tervezték. Veres János szerint a lyukat az üzleti ajándékok megadóztatásával tömnék be, ez pedig igencsak sok vállalkozást érinthet kellemetlenül. Mint mondta, az üzleti ajándékra megszűnik a mai mentesség, az árumintára viszont nem. Vagyis a karácsonyi ajándékozást a cégek jövőre 60-80 százalékos adóteher mellett ejthetik meg. Az azért kétséges, hogy ebből összejönne a tervezett 30 milliárd forint: nem kell nagy fantázia ahhoz, miként lehet az üzleti ajándékból papíron árumintát csinálni, s persze ajándékot adni sem kötelező.

Némileg átrendezik a szabályok az ingatlanértékesítéskor befizetendő adó mértékét is. Eredetileg 15 milliós érték felett minden építési telek esetében bejött volna az áfafizetés, ezt azonban kivette a kormány a csomagból. Ami - az egyébként teljesen átírt áfatörvényben - maradt: az építési telkekre és a két évnél nem régebben használatba vett ingatlanokra vonatkozó áfafizetési kötelezettség, ha sorozat jelleggel értékesítik az ingatlanokat, vagyis, ha két éven belül négy vagy több építési telket, nemrég használatba vett ingatlant értékesítenek.
A már legalább öt éve használt lakások tulajdonosai viszont jól járhatnak a 2008-as változásokkal, ha el akarják adni ingatlanjukat: jelenleg 15 évi tulajdonlás után nem kell szja-t fizetni, jövőre öt évre csökken ez a határ. Módosult az adóalapot képező jövedelem kiszámítása ingatlan eladásakor, bár a módszer marad: a bevételből a jövőben is le lehet vonni bizonyos százalékot aszerint, hogy mennyi ideje volt az eladó tulajdonában az ingatlan.

Viszont jövőre már nem lesz kedvezményként visszaigényelhető az adó, ha valaki egy éven túl másik ingatlant vásárol.