Mennyi adót fizetünk jövőre: kiszivárgott a csomag...

Végre elkészítette a Pénzügyminisztérium a költségvetés melletti másik fontos, mindenki által nagy érdeklődéssel várt törvénytervezetet, a jövő évi adócsomagot.

Először úgy volt, hogy a tárcának július végére kell megszövegeznie a 2008-ban életbe lépő adóváltozásokat, ám a koalíciós pártok közötti huzavona, valamint a nyári szabadságolások miatt egy hónappal később tette le a szakminisztérium a hatalmon levő pártok és a kormányzati szakértők asztalára a vaskos dokumentumot. Az Index birtokába került anyagban számos érdekesség található úgy is, hogy a törvényjavaslat főbb vonalai ismertek lehetnek, hiszen az a szocialisták és szabad demokraták között július elsején létrejött megállapodásban [1]foglaltakat adja vissza főként. Tudni kell, hogy jelenleg is folyik az államigazgatási egyeztetés a csomagról, a kormány pedig szeptember végén bólinthat rá az előterjesztésre, ám érdemi változás nem nagyon várható.

Luxusadó 50 millió forinttól

Még a napokban is arról szóltak a hírek, hogy eldőlt, jövőre nem lesz érték alapú ingatlanadó, de arról egyelőre nem döntöttek a kormánypártok, hogy a luxusadó értékhatárát lejjebb szállítsák-e. Nos, a mondat első felére kicsit rácáfol a törvénytervezet, a második felének pedig teljesen ellentmond.
Jövőre megfelezik a luxusadó értékhatárát, vagyis 2008. január 1-jétől már nem a 100 millió feletti lakások és üdülők után kell fizetni - mégpedig a 100 millió forint számított érték feletti rész fél százalékát -, hanem minden olyan lakás és üdülő után, amelynek a törvény szerint számított értéke meghaladja az 50 millió forintot. Egyetlen dolog maradt helyben: az efölötti rész fél százalékát kell becsengetni az államkasszában (onnan a helyi önkormányzatoknak juttatják el az őket megillető bevételt).

Itt nincs vége, hiszen idén még csak a magánszemélyek voltak adóalanyok, ám ezentúl már minden 50 millió forint feletti értékű lakást vagy üdülőt tulajdonlónak kell fizetnie, vagyis a magánszemélyeken kívül a vállalkozások tulajdonában levő ingatlanok után is. (Önkormányzati, közigazgatási és nonprofit szervezetek mentesülnének az adófizetés alól.)

Elmagyarázzuk, mi is a már említett számított érték. A most is hatályos luxusadótörvény tartalmaz egy táblázatot. A táblázat megyénként, fővárosi kerületenként, településtípusonként (megyei jogú város, város, község) és a lakás jellegétől (egylakásos épületben van-e, vagy többlakásosban, illetve üdülő-e) függően tartományt ad meg a négyzetméterárra vonatkozóan. Az illetékes önkormányzat a tartományon belül - akár külön övezeteket is kialakítva - meghatároz egy négyzetméterárat. Az adott övezetben levő lakásoknál a négyzetméterár és az alapterület adja ki az adott ingatlan értékét. Ezt az értéket korrigálni kell: a korrekció mértéke függ többek között a lakás életkorától, fekvésétől, a szobaszámtól, hogy hányadik emeleten van, a tömbházban van-e lift, mikor újították fel. A korrekció után adódó szám a számított érték, vagyis ezt kell nézni, túl van-e most a 100 millió forinton, vagy sem. Jövőre a négyzetméterárakat felemelik, de ugyanezt a metodikát kell alkalmazni a számított érték meghatározásánál, és összevetni az 50 millió forintos határral.

A lapunkhoz került dokumentumban található melléklet alapján például Budapesten az V. kerületben levő többlakásos épületben levő lakás négyzetméterára 350 ezer és 700 ezer forint közötti lehet. Tételezzük fel, hogy valahol középtájon állapítja meg az önkormányzat a számításnál használt négyzetméterárat, a könnyebbség kedvéért legyen ez félmillió forint. Ha ez 80 négyzetméter alapterületű, így 40 millió forint érték adódik. De ha ez mondjuk 10 év alatti életkorú, máris 1,15-tel kell szorozni. Ha légkondicionált, még további 1,1-gyel, ha nem északra vagy belső zárt udvarra néz, még 1,05-tel, ha legalább a másodikon van, és van lift, még 1,05-tel, ha dupla komfortos, újabb 1,1-gyel. Nos, ebben az esetben 60 millió fölé kúszik a számított ár, és így évente 50 ezer forintot kell fizetni két részletben, március és szeptember közepéig. Székesfehérváron egy 100 négyzetméteres családi ház a maximális négyzetméterárral, 350 ezer forinttal számolva csak akkor keletkeztetne ekkora adófizetési kötelezettséget, ha 15 évnél fiatalabb, légkondicionált, dupla komfortos, nem északra néző lenne, legalább négy szoba lenne benne (beleértve a félszobákat is), és lenne 16 négyzetméternél nagyobb alapterületű garázs hozzá.

Az építményadó bőrébe bújtatott ingatlanadó

Ezzel még nincs vége, 2009-ben még tovább léphet a kormányzat, amennyiben elfogadják a koalíciós megbízás alapján dolgozó PM törvényszövegét. Akkor már nem lenne 50 milliós határ, elképzelhető, hogy akár már a 10 millió forint értékű lakás, telek, üdülő, illetve más épület után meg kell fizetni a terhet. Azt a terhet, amit már nem luxus-, hanem építmény- és telekadónak hívnak.

Hasonló a módszer, vagyis a táblázatban foglalt négyzetméterárak és övezetek kialakításával, korrekciós tényezőkkel adódik egy számított érték. Az illetékes önkormányzat arról dönthetne, alkalmazza-e a maximális 0,5 százalékos adókulcsot magánszemélyek tulajdonában álló lakások, üdülők vagy más építmények után, illetve kivet-e legfeljebb 1,5 százalékos adót a többi, tehát kereskedelmi, vállalkozási célú, vagyis a vállalkozások tulajdonában álló építmények után. Persze mondhatja azt a képviselőtestület, hogy 0 százalékos adót vet ki, de dönthet a maximális mérték mellett is, vagy a kettő között. Utóbbi két esetben minden lakástulajdonosnak fizetnie kellene, bármekkora kis értéket is képvisel lakása.

A tervezet magyarázatában szerepel, hogy ez csak egy lehetőség, mivel az önkormányzat mondhatja azt is, hogy inkább nem vet ki érték alapú építmény- és telekadót, hanem megmarad a terület alapúnál, vagy a kommunális és idegenforgalmi adónál. Ám a kormányzat célja, hogy a luxusadó értékhatárának megfelezésével és a négyzetméter-táblázat frissítésével megalapozza, hogy helyhatóságok inkább az érték alapú építmény- és telekadó (értsd: ingatlanadó) mellett tegyék le voksukat 2009-ben. Ez a magyarázat szerint igazságosabb érték alapú ingatlanadóztatáshoz vezetne. Ma is van lehetőség érték alapú építmény- és telekadó kiszabására, de ezzel mindösszesen négy (!) önkormányzat él. Az adó alapja ráadásul nem is a valóságoshoz közel álló érték, hanem a forgalmi érték fele.

Annyi tudnivaló van még ehhez, hogy az építménytulajdonosoknak bevallást kell majd benyújtaniuk a lakás, üdülő, garázs, melléképület, telek, más épület fontosabb paramétereiről. Az adóhatóság pedig az illetékhivatali adatokat is nézi majd, amikor kiszabja az alkalmazandó négyzetméterárat. Sok panaszra nem számítanak a PM szakemberei. Ezt azzal indokolják, hogy a törvényben lesz leírva a négyzetmétertartomány és a korrekciós tényezők, a helyi önkormányzat pedig a helyi sajátosságoknak megfelelően övezeteket alakíthat ki és választhatja ki az egyes övezetekre érvényes négyzetméterárakat. Ebből kiindulva csak akkor lenne fellebbezhető az adó mértéke, ha az adóhatóság számítási hibát vét.

Nem éri meg a magas jövedelem?