Javaslatok az adócsalás visszaszorítására

Pénzcentrum
2007. október 5. 05:50

Annak ellenére, hogy mindannyiunknak van némi fogalma a magyar adómorál katasztrofális helyzetéről és a szürke gazdaság kiterjedtségéről, megdöbbentő eredményekre jutott két szakértő, amikor az adóelkerülést és magyar adórendszert vizsgálta. Előző cikkünkben Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányának azon főbb megállapításait ismertettük, melyek az adóelkerülés méreteiről szóltak. Ezúttal a megoldási lehetőségek kerülnek szóba, ahol szintén találkozhatunk meglepetésekkel. Az adókulcs-csökkentés (önmagában) nem segít, az iparűzési adó viszont - a támadások ellenére - jó tulajdonságokkal rendelkezik. (Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer) A nemzetközi összevetésben is kimagasló hazai adóelkerülés kezelése nagyon fontos, ezért is érdekes a szerzőpáros tanulmánya. Sajnos a nemzetközi tapasztalatok alapján egy-két igen népszerű illúzióval le kell számolni. Sem elméletileg, sem az empirikus tapasztalatok alapján nem állítható, hogy a magas adókulcsok csökkentése önmagában növeli az adófizetési hajlandóságot és ezen keresztül rövidtávon növeli az adóbázist. Bár számos empirikus elemzés talált pozitív összefüggést az adóterhelés és a szürke gazdaság között, a tapasztalatok alapján pusztán az adóterhelés csökkentése nem csökkenti a rejtett gazdaság méretét, a mérséklődő adókulcsok miatt önmagában nem javul az adómorál. Az adóalap növekedése, az adófizetői hajlandóság javulása csak olyan átfogó reformok esetén volt érzékelhető, amelyek az adókulcsok csökkentése mellett a "szürke" adóalapok rugalmasságának csökkentését is célozták, így például az adórendszer egyszerűsítését, az adóelkerülést ösztönző elemek illetve az azt lehetővé tévő kiskapuk bezárását, az adóellenőrzés fokozását, az adminisztráció jelentős javítását is magukba foglalták (pl. Oroszország 2001, Svédország 1991 - lásd keretes írásunkat). Hasonlóképp nem célravezető az adóamnesztia sem. Az ilyen intézkedések könnyen beépülnek a várakozásba, tovább rontva az adómorált. Nem segít a "permanens adóreform" sem, vagyis az adószabályok évről-évre történő folyamatos változtatása kiszámíthatatlan gazdasági környezetet jelent, és negatívan hat az adómorálra. A nagy bevételkiesést eredményező kiskapuk bezárása és az adóelkerülés ellen hozott adminisztratív adószabályok nem egyenlők az adóreformmal. Az adórendszer átalakításakor és az adófizetési morálra, a horizontális és vertikális egyenlőségre gyakorolt hatásakor nem csak a személyi jövedelemadókat, hanem a társadalombiztosítási járulékokat is számításba kell venni. Azokban az országokban, ahol az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási terhei jóval alacsonyabbak az alkalmazottakénál, magasabb az önfoglalkoztatók aránya, és súlyosabb a színlelt vállalkozásokon keresztüli adóelkerülés problémája is. Az eltitkolt munkajövedelem ellenőrzése nem egyszerű, különös nehézségekbe ütközik az aluljelentett, vagyis a részben zsebbe fizetett bérek leleplezése - egy helyszíni ellenőrzés például csak az abszolút feketemunka detektálására alkalmas. Maga az adórendszer változtatása is mérsékelheti azonban a jövedelemelrejtésből adódó veszteséget. Éppen ezért a szerzők megfontolásra érdemesnek tartják, hogy a fix járulék összegét emeljék. A többi lehetséges megoldás (például a járulékkulcs-, illetve minimálbér-emelés) ugyanis a munkaerő-kereslet erőteljesebb csökkenését okozhatja, ez pedig a mai alacsony foglalkoztatottsági szint mellett kifejezetten kerülendő. A munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatásának illegális formái elleni küzdelemben fontos szerepe lehet az adminisztratív intézkedéseknek, például a színlelt szerződések, egy vásárlóval rendelkező vállalkozók leleplezésének is. Felmerül az a megoldás is, hogy a társadalombiztosítási járulékokat terjesszék ki a személyi tőkejövedelmekre is. Finnországban például az osztalék után is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. (Jelenleg Magyarországon is kell fizetni egészségügyi járulékot egyes tőkejövedelmek után és e járulékok mértéke 2007-től emelkedett is, de csak egy felső határig - 2007-ben 450 ezer Ft-ig.) Az adóalap eróziójának mérsékléséhez elengedhetetlen költségelszámolások szabályainak szigorítása és a benyújtott számlák szigorúbb ellenőrzése, a büntetési tételek emelése. Ezzel lehetne védekezni a vállalkozások magas kimutatott költséghányada ellen. A bevételek alapjának szélesítésére jó eszköz lehet az ingatlanadó emelése. A vagyontárgyak ugyanis nehezebben elrejthetők, mint a jövedelem, így méltányossági szempontból előnyös lehet. A szerzők ugyanakkor körültekintést javasolnak a bevezetés formáját illetően, hiszen a luxusadó (a nem piaci ármeghatározás, a magas értékhatár és az ellenőrző eszközök hiánya miatt) egyértelműen rosszul kivetett adóként értékelhető. Az adóelkerülést mérsékelheti az adórendszer egyszerűsítése, a kedvezmények széles körének további szűkítése, és a vagyonregiszter, illetve a kötelező vagyonbevallás bevezetése mivel ezen tényezők csökkenthetnék az ellenőrzés költségét. Ebből a szempontból kedvező az iparűzési adó, amely egyszerű, és adóalapja széles - állapítják meg a szerzők, ami érdekes újdonság azok után, hogy az adófajta sok "pofont" kapott az utóbbi időben. Az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók terheinek közelítésével

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

lehetővé válna a munka terheinek mérséklése, ami emelheti az adórendszer érzékelt igazságosságát, javíthatja az adómorált. Ennek keretében szükséges lenne az eva megszüntetése, mert ez az adókonstrukció még a kulcsemelés után is súlyosan sérti a horizontális egyenlőséget.

További észrevétel a tanulmányban, hogy az adómorált, és ezen keresztül a járulékfizetési hajlandóságot javíthatja a nyugdíjrendszerbe vetett bizalom erősítése. A helyi önkormányzatok szintjére történő bevétel-átcsoportosítás (helyi adó, térítési díj) szintén javíthatja az adómorált, amennyiben mindez a helyi szolgáltatások "ellenértékeként" jelenik meg.

Nemzetközi tapasztalatok
A tanulmány három ismert adóreform eredményeit is ismerteti.

A svédországi adóreform jó példa arra, hogy a rendkívül bonyolult, és az eltérő típusú jövedelmeket eltérően kezelő adórendszer jelentős mértékű legális adótervezésre ad lehetőséget, ami az adóbázisok jelentős erózióját eredményezi, továbbá az adórendszer redisztributív hatásait teljesen eltérítheti a szándékolttól. Az adóbázis emelkedése így még nagymértékű adócsökkentés mellett is kompenzálhatja a bevételek kiesését. Az eredmények arra utalnak, hogy a bevallott jövedelem tényleges jövedelemhez viszonyított aránya nőtt. Ez a növekedés különösen nagy volt a magas jövedelműek esetében.

INDUL A TURMIX, A PÉNZCENTRUM HETI HÍRLEVELE!

Ha a napi hírzaj nélkül szeretnéd olvasni a Pénzcentrum legjobb anyagait, IRATKOZZ FEL HETI HÍRVELEÜNKRE, A TURMIXRA. A legizgalmasabb sztorijaink, heti egyszer, egyenesen a postaládádba.

Görögország adórendszerének 1992 óta történő folyamatos átalakítása egyszerre szolgál pozitív és negatív példákkal. Egyrészt, a 90-es években végrehajtott adóreformokkal kétségtelenül sikerült hosszabb távon fenntartható adóbevétel emelkedést elérni, az adócsalás és -elkerülés mértéke számottevően mérséklődött. Az azóta eltelt időszak azonban arra is rávilágít, hogy ezen intézkedések egy része csak rövidtávon vagy részben emelte az adófizetési hajlandóságot, az új adószabályok kiismerésével az adófizetők újabb adóelkerülési technikákat dolgoztak ki. A görög adórendszer átalakításának alapvető problémája, hogy egy átfogó reform helyett az adóváltozások kis részletekben, apránként történtek, sokszor egymásnak ellentmondóan és rövid távra, ami összességében inkább növelte az adórendszer átláthatatlanságát és bonyolultságát, nem csökkentette az adóbeszedés költségeit, és mindezzel összefüggésben jelentős maradt az adóelkerülés gyakorlata is.

A 2001-es orosz egykulcsos adóreformot igazi sikertörténetként tartják számon, a várakozásokat is meghaladó eredmények miatt jelentős nemzetközi figyelem irányult rá - emlékeztet a tanulmány. A sok egyszerűsítés, a progresszivitás mérséklése váratlanul nagy bevételnövekedést eredményezett, egyesek a Laffer-hatásra is bizonyítékként hozzák fel, bár a szakírók többsége ezt elveti. Az adófizetési hajlandóság javulása nem magának az egykulcsos adó bevezetésének, hanem inkább az ellenőrzést fokozó és adminisztrációt javító intézkedéseknek a következménye.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
laskainelli  |  2021.10.26 14:32
Veled is előfordult már, hogy a társad nem tartotta be az ígéretét, vagy nem osztott meg veled egy f...
perfekt  |  2021.10.26 09:15
A Kormány 2021 októberében benyújtotta a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 20...
hrdoktor  |  2021.10.25 06:39
Még mindig túl sok férfi ódzkodik a kivizsgálásoktól, főleg akkor, ha a húgyutak vagy a nemi szervek...
vezetoi-coaching  |  2021.10.24 23:50
A siker def. meglehetősen rugalmas, ha nem alaktalan (kritérium, mint égen a csillag…), ráadásul idő...
legacykft  |  2021.10.22 20:03
A robotika, a mesterséges intelligencia korában még mindig az emberi erőforrást mondhatjuk a legérté...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. október 27. szerda
Szabina
43. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 26. 17:09