Javaslatok az adócsalás visszaszorítására

Pénzcentrum

2007. október 5. 05:50

Link a vágólapra másolva

Annak ellenére, hogy mindannyiunknak van némi fogalma a magyar adómorál katasztrofális helyzetéről és a szürke gazdaság kiterjedtségéről, megdöbbentő eredményekre jutott két szakértő, amikor az adóelkerülést és magyar adórendszert vizsgálta. Előző cikkünkben Krekó Judit és P. Kiss Gábor tanulmányának azon főbb megállapításait ismertettük, melyek az adóelkerülés méreteiről szóltak. Ezúttal a megoldási lehetőségek kerülnek szóba, ahol szintén találkozhatunk meglepetésekkel. Az adókulcs-csökkentés (önmagában) nem segít, az iparűzési adó viszont - a támadások ellenére - jó tulajdonságokkal rendelkezik. (Krekó Judit - P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer) A nemzetközi összevetésben is kimagasló hazai adóelkerülés kezelése nagyon fontos, ezért is érdekes a szerzőpáros tanulmánya. Sajnos a nemzetközi tapasztalatok alapján egy-két igen népszerű illúzióval le kell számolni. Sem elméletileg, sem az empirikus tapasztalatok alapján nem állítható, hogy a magas adókulcsok csökkentése önmagában növeli az adófizetési hajlandóságot és ezen keresztül rövidtávon növeli az adóbázist. Bár számos empirikus elemzés talált pozitív összefüggést az adóterhelés és a szürke gazdaság között, a tapasztalatok alapján pusztán az adóterhelés csökkentése nem csökkenti a rejtett gazdaság méretét, a mérséklődő adókulcsok miatt önmagában nem javul az adómorál. Az adóalap növekedése, az adófizetői hajlandóság javulása csak olyan átfogó reformok esetén volt érzékelhető, amelyek az adókulcsok csökkentése mellett a "szürke" adóalapok rugalmasságának csökkentését is célozták, így például az adórendszer egyszerűsítését, az adóelkerülést ösztönző elemek illetve az azt lehetővé tévő kiskapuk bezárását, az adóellenőrzés fokozását, az adminisztráció jelentős javítását is magukba foglalták (pl. Oroszország 2001, Svédország 1991 - lásd keretes írásunkat). Hasonlóképp nem célravezető az adóamnesztia sem. Az ilyen intézkedések könnyen beépülnek a várakozásba, tovább rontva az adómorált. Nem segít a "permanens adóreform" sem, vagyis az adószabályok évről-évre történő folyamatos változtatása kiszámíthatatlan gazdasági környezetet jelent, és negatívan hat az adómorálra. A nagy bevételkiesést eredményező kiskapuk bezárása és az adóelkerülés ellen hozott adminisztratív adószabályok nem egyenlők az adóreformmal. Az adórendszer átalakításakor és az adófizetési morálra, a horizontális és vertikális egyenlőségre gyakorolt hatásakor nem csak a személyi jövedelemadókat, hanem a társadalombiztosítási járulékokat is számításba kell venni. Azokban az országokban, ahol az önfoglalkoztatók társadalombiztosítási terhei jóval alacsonyabbak az alkalmazottakénál, magasabb az önfoglalkoztatók aránya, és súlyosabb a színlelt vállalkozásokon keresztüli adóelkerülés problémája is. Az eltitkolt munkajövedelem ellenőrzése nem egyszerű, különös nehézségekbe ütközik az aluljelentett, vagyis a részben zsebbe fizetett bérek leleplezése - egy helyszíni ellenőrzés például csak az abszolút feketemunka detektálására alkalmas. Maga az adórendszer változtatása is mérsékelheti azonban a jövedelemelrejtésből adódó veszteséget. Éppen ezért a szerzők megfontolásra érdemesnek tartják, hogy a fix járulék összegét emeljék. A többi lehetséges megoldás (például a járulékkulcs-, illetve minimálbér-emelés) ugyanis a munkaerő-kereslet erőteljesebb csökkenését okozhatja, ez pedig a mai alacsony foglalkoztatottsági szint mellett kifejezetten kerülendő. A munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatásának illegális formái elleni küzdelemben fontos szerepe lehet az adminisztratív intézkedéseknek, például a színlelt szerződések, egy vásárlóval rendelkező vállalkozók leleplezésének is. Felmerül az a megoldás is, hogy a társadalombiztosítási járulékokat terjesszék ki a személyi tőkejövedelmekre is. Finnországban például az osztalék után is kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. (Jelenleg Magyarországon is kell fizetni egészségügyi járulékot egyes tőkejövedelmek után és e járulékok mértéke 2007-től emelkedett is, de csak egy felső határig - 2007-ben 450 ezer Ft-ig.) Az adóalap eróziójának mérsékléséhez elengedhetetlen költségelszámolások szabályainak szigorítása és a benyújtott számlák szigorúbb ellenőrzése, a büntetési tételek emelése. Ezzel lehetne védekezni a vállalkozások magas kimutatott költséghányada ellen. A bevételek alapjának szélesítésére jó eszköz lehet az ingatlanadó emelése. A vagyontárgyak ugyanis nehezebben elrejthetők, mint a jövedelem, így méltányossági szempontból előnyös lehet. A szerzők ugyanakkor körültekintést javasolnak a bevezetés formáját illetően, hiszen a luxusadó (a nem piaci ármeghatározás, a magas értékhatár és az ellenőrző eszközök hiánya miatt) egyértelműen rosszul kivetett adóként értékelhető. Az adóelkerülést mérsékelheti az adórendszer egyszerűsítése, a kedvezmények széles körének további szűkítése, és a vagyonregiszter, illetve a kötelező vagyonbevallás bevezetése mivel ezen tényezők csökkenthetnék az ellenőrzés költségét. Ebből a szempontból kedvező az iparűzési adó, amely egyszerű, és adóalapja széles - állapítják meg a szerzők, ami érdekes újdonság azok után, hogy az adófajta sok "pofont" kapott az utóbbi időben. Az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók terheinek közelítésével

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.