Hogyan működik a gazdaság? - ezt az adót Te sem úszhatod meg!

Belföldi vs. külföldi

Belföldi illetőségű magánszemélynek számít minden magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár és belföldön nem rendelkezik állandó lakhellyel), a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a hontalan és állampolgárságtól függetlenül az a természetes személy, aki kizárólag belföldön rendelkezik álladó lakhellyel, létérdekei központja belföldi vagy szokásos tartózkodási helye (legalább 183 napot tölt itt) belföldön található.

Alany, tárgy, adófizető

A személyi jövedelemadó közvetlen adó, mivel az adó alanya és az adóterhet viselő személy azonos. Az adófizető és az adóalany (az a magánszemély akinek jövedelme keletkezik) ebben az esetben nem válik el egymástól. Az adó tárgyát a magánszemély szerzett bevételei képezik.

3in1: ez a magyar igazság

A jövedelem három fő csoportra osztható, amelyek különbözőféleképpen adóznak: beszélhetünk összevonandó, külön adózó és egyéni vállalkozásból származó jövedelemről (ez utóbbival majd külön cikkben foglalkozunk).

Összevonandó jövedelmek

Az összevonandó jövedelmek is tovább oszthatók. Annak függvényében, hogy a bevétel milyen tevékenységből származik beszélhetünk nem önálló tevékenységből származó jövedelmekről, önálló tevékenységből származó jövedelmekről és egyéb jövedelemről.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közé tartozik például a munkaviszonyban folytatott tevékenységből származik munkabér.

Az önálló tevékenységekből származó jövedelmek körébe soroljuk az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből, bérbeadásból, szellemi tevékenységből, gazdasági társaságban külön szerződésben teljesített mellékszolgáltatásból származó bevételeket.

Egyéb jövedelemnek pedig azok a jövedelmek számítanak, amelyek máshova nem sorolhatók be, ilyenek például a szakképzéssel összefüggő juttatások és a hallgatói munkadíjnak az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része.

Csak fizess!

A fent ecsetelt jövedelmek progresszíven és sávosan adóznak, azaz az a magánszemély, aki többet keres, az többet is fizet. Az összevont adóalap adóját a számított adó alapján számíthatjuk ki, ezt korrigáljuk majd a későbbiekben az adóalapot, illetve az adót csökkentő tényezőkkel.

A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított összeg, amelynek tartalmát a következő táblázatban vázoltuk fel.

Havi jövedelmeink alapján minden hónapban kötelesek vagyunk adóelőleget befizetni, az azonban, hogy a befizetett adó mellett adó-visszatérítésre leszünk jogosultak, vagy további adó befizetésre kötelezettek az, csak a bevalláskor derül ki.

Kedvezmények

Az adókedvezmények alapvetően kétfélék lehetnek: adóalapot és adót csökkentő kedvezmények. Előbbiekhez a már külföldön megfizetett adó, az adójóváírás és az adóterhet nem viselő járandóságok (hallgatói ösztöndíj, jegyzettámogatás, GYES, GYED) tartoznak.

Az adójóváírás olyan, kis bérjövedelemmel rendelkezők számára szóló kedvezmény, amelyet csak a bérjellegű jövedelmek esetén lehet igénybe venni, csökkenő mértékben, ha az éves összes jövedelem nem éri el az 1,5 millió forintot.

Míg az adót csökkentő kedvezmények közé a tandíj és felnőttképzés díjának kedvezménye illetve a közcélú adományok kedvezménye sorolandó. Ebben a témakörben elég sok változást hozott 2007. Részletek az alábbi cikkben olvashatók.

Adóváltozások 2007 - Kapaszkodj meg!

Különadóznak

A különadózó jövedelmek jellemzői, hogy nem képezik az összevont adóalap részét, és az esetükben lineáris adó alapján számítják adó mértékét. Ezt szokták más néven forrásadónak nevezni és jellemzően a nem munkajellegű jövedelmekre vetik ki:
• Ingó vagy vagyontárgy átruházásából származó jövedelem esetén az adó mértéke 25 százalék
• Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem - 25 százalék
• Kamatjövedelem - 20 százalék
• Osztalékból származó jövedelem - 25, illetve 35 százalék
• Árfolyamnyereségből származó jövedelem - 25 százalék
• Bérleti díjakból származó jövedelem - 25 százalék