Újra magyarok tömegei állnak sorba ezekért a hitelekért: mit keresnek most ennyien?

2024 első negyedévében a pénzintézet összesen 41 milliárd forint összegben kötött új jelzáloghitel-szerződéseket - jellemzően új lakáshitelügyleteket -, ami négy és félszeres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A jelentős növekedés részben az alacsony bázisnak köszönhető, a múlt év eleje kevésbé szólt a lakáshitelekről. Az idei eredmény a teljes piacot nézve is jónak tekinthető. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint január eleje és március vége között több mint 265 milliárd forint értékben kötöttek szerződést lakáshitelekre Magyarországon, ami 130 százalékos emelkedést jelent. A háztartások jó része még mindig óvatos a tavalyi kiugró inflációs nyomás miatt bekövetkezett drágulás miatt, de egy részük a pénzromlás ütemének csökkenése, a bérek emelkedése és a kamatok csökkenése miatt belevágott a lakásvásárlásba, vagy pótolta a korábban tervezett, de a magas kamatkörnyezet miatt elhalasztott ingatlanvételt.

A lendületes évkezdést jelzi az is, hogy a lakáshitelek átlagos összege 42 százalékkal emelkedett ebben az évben a K&H-nál az egy évvel korábbi valamivel több mint 14 millió forinthoz képest. Mind az idei, mind a tavalyi összegek meghaladják a piaci átlagokat, az idei év első két hónapjában ugyanis a bankszektorban az átlagos lakáshitel-összeg 18 millió forint volt, míg egy évvel korábban 13,6 millió forint.

Csökkenő törlesztőrészletek

A kamatcsökkenés mértékét jól mutatja, hogy május közepén a banknál egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű - 10 éves kamatperiódusú - lakáshitel esetében a teljes hiteldíjmutató - a különböző kedvezmények nélkül 7,1 százalék.

Ennek eredményeként a havi törlesztőrészlet közel 154 ezer forintra jön ki. Ezzel szemben a múlt év első három hónapjában a teljes magyarországi piacon a lakáshiteleknél 10 százalék körül volt ez a mutató, ami közel 170 ezer forintos törlesztőrészletet jelentett.