Egyre erősödnek a pénzügyi válságot jósló hangok a bankpánik után, de talán ennél sokkal olcsóbban is megúszhatjuk ezt.
Bizonytalanná váló növekedési kilátások, emelkedő infláció és kamatok jellemezték az európai gazdaságok 2022-es évét.
A hitelintézetek szűkebb köre tovább szigorított a lakossági- és a vállalati hitelfeltételeken tavaly az utolsó negyedévben, a tendencia pedig 2023 első felében is folytatódhat.
Sötét képet festett a jegybank múlt csütörtökön, mikor kiadta a pénzügyi stabilitási jelentést: eszerint nőni fog a nemteljesítő hitelek aránya.
A hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke arról beszélt, mik a kilátásai jelenleg a hazai ingatlanpiacnak.
Egy nemrég társadalmi egyeztetésre is kiadott tervezet szerint jelentősen átvariálná a jegybanktörvényt a kormány, ami főleg a hitelpiacon okozna komoly mozgolódásokat.
A júliusi zuhanórepülés után kezd magához térni a lakáspiac, összesen 96 milliárd forintnyi új hitelt kaptak a magyarok 2022 augusztusában.
Folytatódott a csökkenés a személyi kölcsönök piacán augusztusban, de másik két hiteltípus, a lakáshitel és a babaváró kölcsön ha minimálisan is, de újra emelkedik.
Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője a Portfolio Checklist podcast-adásában magyarázta meg, hogyan kell értenünk a jegybank nemrég közölt júniusi statisztikáit.
Dübörög a lakossági hitelpiac, a legfrissebb statisztikák szerint mind a személyi kölcsönök, mind a lakáshitelek iránt komolyan növekszik az érdeklődés.
Cikksorozatunk aktuális részében azt vizsgáljuk, hogy a pandémiát követően miként alakultak a hitelezési folyamatok az Európai Unióban és hazánkban.
Sokan indítanak most megtérülő beruházást.
Nem csak a koronavírus miatt ígérkezett nehéznek a 2020-as év.
Változik a fogyasztási magatartás, új trendek körvonalazódnak.
