Hogy is van ez? Hiába van a fellegekben a lakáshitelek kihelyezése, a lakásvásárlások száma az idei évben elmarad az előző években látott értékektől.
A legkedvezőbb konstrukció megtalálása nagyban függ az igazolt jövedelemtől, a hitelösszegtől, a fedezetül szolgáló ingatlan értékétől és a vállalt banki feltételektől is.
Csaknem öt év után véget érhet az intézkedés, amely több mint 200 ezer lakáshiteles törlesztőrészletének emelkedését akadályozta meg.
200 milliárd felett volt júniusban a jelzáloghitelezés értéke, ami kiemelkedően magas szám.
Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ehhez vállalta, hogy 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat.
Jelentős eredménynövekedéssel zárta a 2025-ös évet az MBH Csoporthoz tartozó Fundamenta.
Jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű bankközi hozamok, ami megnyithatja az utat az olcsóbb piaci lakáshitelek előtt.
Szeptember végén valóban véget érhet a jelzáloghitelek kamatstopja: ezúttal nem hosszabbítanák meg, hanem végső határidőt szabnának a jelenleg visszavonásig érvényes kedvezménynek.
Májusban kissé élénkült a kereslet az ingatlanpiacon a március-áprilisi visszaesés után, a tartósan magas árszint ugyanakkor még mindig visszafogja a vásárlókat.
Közel öt év után, 2026. szeptember 30-án megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja. A kivezetés mintegy 216 ezer hitelszerződést, azaz minden negyedik érintett kölcsönt érint.
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2026. szeptember 30-án végleg megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja
Jelentősen visszaesett az adásvételek száma az ingatlanpiacon, amelynek az egyik oka a folyamatos drágulás.
Jelentősen élénkült a hazai lakáshitelezési piac 2025 októbere és 2026 márciusa között, amelyben meghatározó szerepet játszott az Otthon Start Program.
A szakértő szerint a várakozásokkal ellentétben nem lankad, sőt minden rekordot megdöntött a lakosság lakáscélú hitelfelvételi kedve.
A hozamok csökkenése lefelé húzhatja a lakáshitelek kamatát, ami új vevőket hozhat vissza az ingatlanpiacra.
Bár a hazai bankok többsége elfogadja a határon túli jövedelmet, a hitelbírálati feltételek jelentősen szigorúbbak a belföldi munkaviszonyhoz képest.
A kamatstop kivezetése a legtöbb adós számára 10 százalék körüli törlesztőrészlet-emelkedést hozna, egy kisebb rétegnél azonban akár 30-40 százalékos ugrás is elképzelhető.
Sokan már a hitelfelvétel első lépcsőjén, a kalkulátorok használatakor kiesnek a rendszerből, de az okok jelentősen eltérnek a különböző konstrukcióknál.
A kamatok emelkedése mellett van egy kevésbé látványos, de ugyanúgy fontos hatás is: a bankok nem feltétlenül a kamatokhoz nyúlnak először.
Válás vagy haláleset után nemcsak a családi és jogi helyzet változik meg, hanem gyakran a lakásbiztosítás is kérdésessé válik.
