Jogegységi eljárás indult a devizahitelek ügyében

Társadalmi szintű probléma a devizaalapú kölcsönszerződés a Kúria szerint az alábbiak miatt:

1. több százezres számuk miatt
2. a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje miatt
3. a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya miatt
4. a szerződések érvénességét vitató perek számának emelkedése miatt

A Kúria ezért gyorsan és lehetőség szerint egységes szempontok szerint kezelné az ügyfeleket, ezért állást kíván foglalni e perek elvi kérdéseiről. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, Dr. Wellmann György ezért indítványozza, hogy a Kúria hozzon jogegységi határozatot "a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések érvénességével kapcsolat a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak (kiemelés tőlünk) :

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?"

Darák Péter, a Kúria elnöke, aki ilyen esetben a Kúria kollégiumának mint jogegységi tanácsnak az elnöke - még a múlt héten közölte, hogy a kollégium ülését december 16-ára összehívja.

A Kúria legkorábban december 16-án várható jogegységi döntése nem csupán az egyes bírósági ügyek sorsa, vagyis a bírósági ítélkezési gyakorlat egységesítése szempontjából érdekes. Kormánypárti politikusok ugyanis korábban több alkalommal jelezték: a devizahitelek problémájának átfogó közgazdasági rendezésével megvárnák a Kúria iránymutatását, a jogi zűrök rendeződését.