Lakáshitele küldte padlóra a Barátok Közt sztárját

A Hot magazinnak nyilatkozva a színész elmondta, hogy több millió forintos hitelét már nem tudta fizetni, ezért a családi házat eladták és segítséggel egy önkormányzati lakásba költöztek.

"Hónapról hónapra nőtt a hitel a házon, végül arra kényszerültünk, hogy eladjuk... Lelkileg nehezen viseltem a dolgokat, ráadásul ezzel egy időben megtudtam, hogy az állásomat is elveszítettem. Ettől padlóra kerültem" - ecsetelte R. Kárpáti, aki néhány hónapja még kényelmes családi házban élt - írja a lap.

Hiába törlesztettem milliókat, nagyobb a tartozásom, mint amennyit a lakásom ér - hallani másoktól is. A probléma elsősorban azokat érinti, akik devizahitelt vettek fel, most pedig a forint gyengülése és a lakás értékének csökkenése egyszerre sújtja őket. Esetükben különösen veszélyes lehet, ha nem törlesztik tovább hitelüket, hiszen nem elég, hogy elveszíthetik lakásukat, még ezután is jelentős összegre lesz jogosult a bank. Még ha jól törlesztenek is, nagyon nehezen vagy komoly veszteségek árán tudnak csak megszabadulni lakásuktól. Az MNB friss adatai azt mutatják, hogy a deviza lakáshitellel rendelkezők esetében különösen nagy a probléma: 57%-uk esetében magasabb az aktuális tartozás, mint a lakás forgalmi értékének 90%-a.

Az aktuális hiteltartozás és a lakás forgalmi (az MNB adataiban 2011 elejéig hitelbiztosítéki) értékének arányát az ún. hitel-fedezeti (LTV) arány mutatja. Minél magasabb az LTV-mutató, annál nagyobb az ügyfél eladósodottsága a lakás értékéhez képest. A mutató értékét természetesen a hiteltörlesztés, a devizaárfolyam és a lakáspiaci folyamatok is befolyásolják, így az a hitel futamideje alatt folyamatosan változik. Normál esetben csökken (hiszen egyre kisebb a tartozás), a forintgyengülés és a lakásárak esése miatt azonban időre-időre nőhet.

Hol a legnagyobb a baj?

Vannak olyan adósrétegek, ahol a probléma nem különösebben jelentős. A forinthitelek esetében például kisebb a gond, hiszen a tőketartozás nagyságát nem növeli a forint gyengülése, ebben az esetben tehát csak a kedvezőtlen lakáspiaci folyamatokkal kell számolni. A devizahitelek esetében azonban a forint gyengülése és a lakáspiaci áresése egyszerre növelte a mutatót, előidézve azt a helyzetet, hogy még akár egy viszonylag konzervatív ügyfél esetében is meghaladhatta a tartozás értéke a lakásét. A forinthitelek javára szól továbbá aggreált szinten, hogy ezeket átlagosan régebben nyújtották a bankok, így nagyobb arányban kerültek már törlesztésre, mint a devizahitelek.

A magas hitel-fedezet mutató mindenki számára rossz. Minél magasabb az értéke, az ügyfél felé fizetésképtelenség esetén annál nagyobb összegre támaszthat igényt a bank az ingatlan értékén felül (leginkább 100% feletti LTV esetén), illetve annál kisebb a lakásértékesítés után fennmaradó megtakarítása az ügyfélnek (leginkább 100% alatti LTV esetén). A bank számára sem jó önmagában a magas LTV-mutató: a hitelkövetelés nagy arányban maradhat behajtatlan, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik. Mindezt csak súlyosbíthatja a hatékonytalan végrehajtási folyamat és a lakáspiaci helyzet további romlása.

Mi lesz velük?

A késedelembe eső hitelesek közül  a magas LTV mutatóval rendelkező hitelesek a leginkább veszélyeztetettek. Mellettük azok is említhetők itt, akik esetében az LTV mutató ugyan alacsony, de pótfedezet került bevonásra (az LTV nevezőjét növelve, a mutatót csökkentve), így valójában egyszerre több ingatlan sorsa forog kockán.

Kézenfekvőnek tűnik a gondolat, hogy a fenti adósok esetében lehet szükség leginkább az állami közbeavatkozásra, ezen belül is a lakást átvevő Nemzeti Eszközkezelő (NET) segítségére. A NET segítségének igénybe vételének azonban fontos feltétele (többek között) az alábbi két (a cég honlapján is szereplő) kitétel, amely túl magas eredeti LTV mellett kizárja az igénybe vételét, így büntetve a felelőtlen hitelfelvevőt. Eszerint (egyéb korlátozások mellett) csak azokban az esetekben segíthet a NET, ahol:

- a banktól kapott kölcsön összege a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értékének a 25 és 80 százaléka közé esett, államilag támogatott hiteleknél elérhette a 100 százalékot
- a törvény hatályba lépésekor (2012. január 1-jén) a hiteladós a lakáshitel-tartozását legalább 180 napja nem törleszti