Ez az igazság az élelmiszerárakról: Magyarországon sokkal jobban fáj egy bevásárlás a pénztárcádnak, mint hinnéd

Az élelmiszer a lakhatás után a második legnagyobb havi kiadási tétel az európai háztartásokban. A 2024-es uniós adatok azonban egy olyan ellentmondásra világítanak rá, amely sokkal többről szól, mint az árakról.

Ha az EU-átlagos élelmiszerkosár ára 100 euró, akkor Luxemburgban ugyanaz a kosár 124 euróba kerül. Dániában 120, Írországban 114 euróba. A lista másik végén Románia áll 78 euróval, Szlovákia 84, Lengyelország 87, és Csehország 88 euróval.

Első ránézésre persze könnyen úgy tűnhet, hogy a kelet-európai országok előnyben vannak, hiszen ott olcsóbb az élelmiszer. Igen ám, de hogyha jobban az adatok mögé nézünk, láthatjuk, hogy ez mennyire nincs így.

A valódi kérdés nem az árakban van

Amikor azt vizsgáljuk, a teljes háztartási kiadások mekkora részét viszi el az élelmiszer, a kép gyökeresen megváltozik. Romániában a háztartások a teljes költségvetésük 23,1 százalékát költik élelmiszerre. Bulgáriában és Lettországban 20,1 százalékot, Szlovákiában 19,7 százalékot.

Ezzel szemben Luxemburgban az arány mindössze 9,3 százalék, Írországban 9,8, Ausztriában 10,2 százalék. Németországban 11,2, Hollandiában 11,3 százalék.

Vagyis egyértelműen azt látjuk, hogy ahol egyébként a legdrágább az élelmiszer, ott viszi el mégis a legkisebb szeletet a családi büdzséből.

Ezt a klasszikus közgazdasági összefüggést nevezzük az Engel-törvénynek. Ez azt mondja ki, minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb arányt fordít alapvető szükségletekre, így élelmiszerre is.

A magasabb jövedelmű országokban az élelmiszer drágább lehet ugyan, de a teljes költségvetéshez képest kisebb súlyt képvisel. Tehát a bérek jóval magasabbak, mint amennyivel drágábbak az élelmiszerek.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarországon az EU-átlagos élelmiszerkosár 95 eurónak megfelelő összegbe kerülne, tehát éppenhogy az uniós átlag alatt van az árszint. Ugyanakkor a magyar háztartások a teljes kiadásaik 16,8 százalékát költik élelmiszerre.

Ez több mint három és fél százalékponttal magasabb az EU-átlagnál, amely 13,2 százalék. Magyarország ezzel a rangsor felső harmadában helyezkedik el a teher szempontjából. Látva a statisztikákat, a magyar adat leginkább a dél- és kelet-európai országokéhoz áll közel, semmint a nyugat-európai magországokéhoz.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy bár az élelmiszer ára nálunk majdnem az EU-átlag, a jövedelmekhez viszonyítva mégis jelentős terhet jelent ennek a kifizetése a magyar családoknak. Magyarország tehát ebben az összevetésben egyértelműen a nagyobb teherrel élő országok közé tartozik.

Az ár nem egyenlő a megfizethetőséggel

Ahogy az elemzésből látjuk, a két adat együtt mutatja meg a lényeget. Nem az számít, mennyibe kerül egy adott élelmiszerkosár, hanem a lényeg, hogy abból mennyit engedhet meg magának egy átlagos háztartás.

Luxemburgban ugyanaz a kosár 124 euró, de a büdzsé alig tizedét viszi el. Romániában csak 78 euró, mégis majdnem a negyedét (!).

Egyre több akció csak hűségkártyával érhető el

Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el. Úgyhogy itt az idő, hogy elmond, Te mit gondolsz a hűségkártya programokról.