Ezen buknak hatalmas pénzeket a lakásuk miatt a magyarok: sokan bele sem gondolnak

Hazai és nemzetközi piaci adatok egyaránt alátámasztják, hogy a minősített zöld épületek magasabb bérleti díjakat, kedvezőbb finanszírozási feltételeket és jobb likviditást érnek el. Ezzel szemben a korszerűtlen, tanúsítvány nélküli ingatlanok értéke akár 15–30 százalékkal is csökkenhet.

A folyamat újabb mérföldkőhöz érkezik 2026 februárjában, amikor életbe lép a BREEAM minősítési rendszer 7-es verziója. Ez a keretrendszer alapvetően határozza majd meg a hazai új építésű kereskedelmi ingatlanok értékelését. Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere szerint a V7-es minősítés hiánya a jövőben olyan versenyhátrányt jelent, amely miatt a tulajdonosok és fejlesztők lényeges pénzügyi előnyöktől eshetnek el.

A piacon már most is érezhető a "zöld prémium" a bérleti díjakban, miközben a bérlői kereslet és a banki finanszírozás is egyértelműen az ESG-szempontoknak megfelelő épületek felé tolódik. Az új BREEAM V7 szabvány igazodik az EU Taxonómia elvárásaihoz, így megszerzése nemcsak a zöld hitelekhez való hozzáférést könnyíti meg, hanem a banki elfogadottságot is növeli. Emellett a szigorúbb energiahatékonysági követelmények teljesítése az üzemeltetés során akár 30–50 százalékos költségmegtakarítást is eredményezhet.

Az új rendszer szemléletmódjában is jelentős változást hoz. Míg a korábbi verzió elsősorban a működési energiafogyasztásra fókuszált, a V7 már a teljes életciklus karbonlábnyomát vizsgálja. Ez magában foglalja a beépített anyagok környezeti terhelését és az épület utóéletét is. Ez a megközelítés pontosabb képet ad a befektetőknek a valós kockázatokról, és felkészíti az épületeket az új uniós irányelvekre. Az átmenet ugyanakkor rugalmas: a minősítési folyamatot február előtt megkezdő vállalatoknak öt évük van a projektek lezárására a régi rendszerben.

Az új szabvány bevezetése várhatóan éles választóvonalat húz az ingatlanpiacon a fenntartható, jövőálló eszközök és a gyorsan leértékelődő "barna" ingatlanok között. A fejlesztők számára a kérdés ma már nem a minősítés szükségessége, hanem az, hogy képesek-e vállalni a lemaradással járó kockázatot.