Küszöbön az újabb hitelvészhelyzet? Rekordszinten a háztartások adóssága: már Magyarországon vannak jelek

A háztartások eladósodottsága sok országban történelmi csúcs közelében jár. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss adatai alapján több fejlett gazdaságban a lakossági hitelek állománya már meghaladja az éves gazdasági teljesítmény jelentős részét.

Az IMF a háztartási adósságot a GDP arányában méri. Ide tartoznak a jelzáloghitelek, autóhitelek, hitelkártya tartozások és személyi kölcsönök. Ez a mutató jól jelzi, mennyire sérülékenyek a családok egy kamatemelési ciklus vagy gazdasági visszaesés idején.

A rangsor élén Svájc áll, ahol a háztartási adósság a GDP 125 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a lakossági hitelek összege nagyobb, mint az ország egyéves gazdasági teljesítménye.

A lista élmezőnyében több angolszász ország szerepel.

• Ausztrália, 112 százalék
• Kanada, 100 százalék
• Új Zéland, 90,3 százalék

Ezekben az országokban az ingatlanárak hosszú ideje gyorsan emelkednek. A lakosság nagy arányban vesz fel jelzáloghitelt, ami felhajtja az összesített adósságszintet.

Európában is több ország került a top tízbe.

• Hollandia, 93,6 százalék
• Norvégia, 88,6 százalék
• Dánia, 85,2 százalék
• Svédország, 82,7 százalék
• Egyesült Királyság, 76,2 százalék

A rangsor másik végén több feltörekvő gazdaság található. Brazíliában és Olaszországban a háztartási adósság a GDP 37 százaléka alatt marad. Ezekben az országokban a hitelhez jutás szigorúbb vagy a lakosság óvatosabban adósodik el.

Miért jelent kockázatot a magas háztartási adósság?

Magas adósságszint mellett a családok jövedelmük nagyobb részét fordítják törlesztésre. Ez visszafogja a fogyasztást. Lassul a gazdasági növekedés, mert kevesebb pénz jut vásárlásra és beruházásra. Kamatemelés esetén a havi törlesztők gyorsan nőnek. Ez különösen azokban az országokban veszélyes, ahol sok a változó kamatozású hitel. Egy gazdasági sokk, például munkanélküliség növekedés vagy ingatlanár esés, tömeges fizetési nehézségeket okozhat.

Az Econstor pénzügyi kutatóintézet tanulmánya szerint ilyen helyzetben nő a nem teljesítő hitelek aránya. Ez rontja a bankok mérlegét. A pénzügyi rendszer óvatosabbá válik, visszafogja a hitelezést. A folyamat tovább gyengíti a gazdaságot.

A magas adósság nem mindenhol jelent azonnali válságot

A magas háztartási adósság önmagában nem jelent automatikusan krízist. Fontos, hogy milyen a jövedelmi helyzet, mekkora a megtakarítási tartalék, és mennyire stabil a munkaerőpiac. Az viszont jól látszik, hogy azok az országok, ahol az ingatlanpiac túlfűtött és a lakosság erősen eladósodott, érzékenyebbek a kamatkörnyezet változására. Emiatt a döntéshozók és a jegybankok kiemelten figyelik ezt a mutatót - írja a jelentés. 

A Magyarország a vizsgált országok alsó harmadában helyezkedik el. A háztartások adóssága a GDP 17 százalékát teszi ki. Ez jóval alacsonyabb arány, mint a nyugat európai vagy angolszász országokban mért értékek.

Ez a szint több dolgot jelezhet.

• A magyar háztartások hitelállománya nemzetközi összevetésben mérsékelt. A 2008 utáni időszakban a devizahitelezés visszaszorult, a bankrendszer és a szabályozás óvatosabbá vált. A lakosság jelentős része ma is inkább készpénzből vagy megtakarításból finanszíroz nagyobb kiadásokat, illetve kisebb arányban vesz fel hosszú futamidejű hitelt, mint a fejlettebb hitelpiacú országokban.
• A 17 százalékos arány azt is jelenti, hogy egy kamatemelési hullám közvetlen hatása a teljes gazdaság szintjén kisebb, mint azokban az országokban, ahol a háztartási adósság a GDP 70–100 százalékát is eléri. Ugyanakkor ez a visszafogott hitelállomány a fogyasztás és a lakáspiaci kereslet korlátját is jelenti, mert kevesebb külső forrás áramlik a háztartásokhoz.

A Pénzcentrum novemberi felmérésében, amelyen közel 14 ezer ember vett részt szintén arról tanúskodik, hogy a magyar lakosság többsége nem rendelkezik hitellel. A válaszadók több mint négyötöde lakáshitel nélkül él (több mint 82%). Nem meglepőek az adatok annak fényében, hogy az Otthon Start bejelentése ellenére nem megugrott, hanem visszaesett a lakosság lakáscélú hitelfelvétele szeptemberben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Üres zsebbel várja 2026-ot százezernyi magyar: egy váratlan kiadás összeroppanthatja a kasszát

A több mint 14 ezer válaszadó kb. kétharmada nem, vagy kevéssé érzi magát anyagi biztonságban - derül ki a Pénzcentrum legfrissebb, nagymintás felmérésből.

A felmérést kitöltők több mint hetven százaléka (71,9%) adósságmentes a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások tekintetében. A fennmaradó részben a kisebb, 1 millió forint alatti tartozások a leggyakoribbak. A magasabb adósságösszegek egyre ritkábban jelennek meg. Egy tavaly novemberi felmérés is azt mutatta, hogy a magyarok tényleges pénzügyi állapotát a két véglet jelenti, ugyanis mintegy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. 

A válaszok alapján a kitöltők nagy többsége adósságmentes volt a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások terén. Tízből körülbelül hét embernek nincs ilyen típusú tartozása. A fennmaradó részben a legkisebb adósságösszeg volt a leggyakoribb. Ahogy nő a tartozás nagysága, úgy csökken az érintettek aránya. A magasabb kategóriákban már csak néhány százaléknyi válaszadó jelenik meg. Ez arra utalt, hogy a lakosság többsége igyekszik elkerülni a fogyasztási hiteleket.

Közép és Kelet-Európa adósságtérképe

A régió országai összességében alacsonyabb adósságszinttel működnek, mint Nyugat-Európa.

A magasabb értékek a régión belül

• Szlovákia 43,4 százalék
• Észtország 38,4 százalék
• Horvátország 30,3 százalék
• Bulgária 25,9 százalék
• Szlovénia 24,3 százalék
• Lengyelország 22,9 százalék
• Litvánia 22,0 százalék

Az alacsonyabb adósságú országok

• Lettország 19,4 százalék
• Magyarország 17,0 százalék
• Románia 10,8 százalék

A különbségek mögött több tényező állhat az Econstore jelentése szerint. A balti államokban és Szlovákiában gyorsabb volt a jelzáloghitelezés bővülése, erősebb a lakáshitelek szerepe a lakossági finanszírozásban. Lengyelországban és Magyarországon a bankrendszer stabil, de a háztartások óvatosabban adósodnak el, részben a korábbi válságtapasztalatok miatt.