Kitudódott! Tőlük hajtják be kamatostól a lakástakarékot

Amennyiben a lakástakarékra szerződő vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott határidőn belül nem tudja igazolni a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, akkor vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal együtt.

Ezen kívül a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeget kell kifizetni a központi költségvetésnek.

Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, akkor a nem igazolt összeg arányában lép fel a visszafizetési kötelezettség.

Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetve jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.

A jogerős fizetési meghagyás, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.