Kinek éri meg lakástakarék szerződést kötni? Válaszol az OTP Lakástakarék

Az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.által 2009 végén kezelt élő szerződések száma elérte a 641 ezret, a nyilvántartott számlák szerződéses összege meghaladta a 803 milliárd forintot. Az OTP Bank és az OTP jelzálogban az elmúlt év végén közel 150 ezer lakástakarékkal egybekötött hitelszerződést tartott nyilván, melyek állománya meghaladta a 820 milliárd forintot.

Pénzcentrum: Kinek éri meg lakástakarék szerződést kötni 2010-ben?

Oszlányi Zsolt, az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója: Mindenkinek, aki saját tulajdonú lakásban, családi házban lakik. A tulajdonos az előtakarékossággal, a lakással kapcsolatos, időről időre felmerülő kiadásainak finanszírozását, - legyen az akár lakás-, lakóház-felújítás vagy -bővítés, közművek, kommunális létesítmények (szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, telefon, kábeltelevízió, Internet-eltérés) kialakítása, vagy éppen meglévő lakáscélú hitel kiváltása - állami támogatással valósíthatja meg.

Annak is érdemes lehet szerződni, aki egyéb forrásai mellett a lakás-takarékpénztári államilag támogatott megtakarítása, illetve a megtakarítási idő végén a pénztártól felvehető nem piaci kamatozású, olcsó, forint alapú lakáskölcsöne felhasználásával új vagy használt lakást, lakótelket kíván vásárolni, illetve lakást kíván cserélni.

Minden olyan szülőnek, nagyszülőnek jól jöhet egy ilyen típusú megtakarítás, aki gyermeke, unokája kedvezményezettként megjelölésével, jövőbeni lakásvásárlásához kíván államilag támogatott takarékossággal hozzájárulni.

Minden olyan településen lévő lakóingatlan tulajdonosának, akinek a településén közműberuházást (jellemzően csatornázást) indítanak és ezért lakossági érdekeltségi hozzájárulási fizetésre kötelezett, mert annak összegét így havi rendszeres, államilag támogatott lakás-takarékpénztári betétbefizetésekkel tudja előteremteni.

Összességében mindenkinek, akiben tudatosul az öngondoskodás, felismeri azt, hogy lakáscélja megvalósítása érdekében érdemes lakás-takarékpénztárnál előtakarékoskodni, mert a befizetett betéteihez az állam 30% (maximálisan évi 72 ezer forint) támogatást biztosít.

Pénzcentrum: Mit javasolnak azoknak, akiknek idén jár le a lakástakarék szerződésük?

Oszlányi Zsolt: Akiknek a szerződésük az idén lejár, és van megvalósítandó vagy megvalósítható lakáscéljuk, azoknak természetesen a felhasználást és a lakás-takarékpénztártól igényelhető nem piaci kamatú, olcsó, forint alapú lakáskölcsön felvételét ajánljuk, azzal, hogy kössön egy új szerződést is, amellyel a jövőbeni kiadásainak fedezetét biztosíthatja és az állami támogatás előnyét folyamatosan élvezheti.

Akiknek nincs aktuálisan megvalósítandó lakáscéljuk és a lejárt megtakarítási idejük még nem érte el a nyolc évet, azoknak azt ajánljuk, hogy hosszabbítsák meg a szerződésüket, fizessék tovább a betétet, melyre további állami támogatást kaphatnak, növeljék ezzel a megtakarításukat és egyúttal a felvehető lakáskölcsön összegét is.

Akiknek az idén jár le a nyolc évnél rövidebb megtakarítási idejű szerződésük, ha szerződésmódosítással nyolc évig takarékoskodnak, akkor a megtakarításukat szabadon felhasználhatják, mert a 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és annak jóváírt kamatai igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.

Pénzcentrum: Mennyire volt jellemző az elmúlt egy évben a lakáscélú felhasználás, illetve a betét "benntartása" a lakásvásárlás elhalasztása miatt?

Oszlányi Zsolt: A lakás-előtakarékoskodók legnagyobb része a rövidebb, 4 éves megtakarítási idejű szerződéses módozatokat választja és a szerződés kiutalásakor dönti el, hogy a megtakarítását felhasználja, további előtakarékosság nélkül "benntartja", vagy szerződést módosít, és a betétbefizetését folytatja. A gyakorlatban a felhasználási célok között a lakásvásárlás nem meghatározó arányú, ezért az elmúlt egy évben a lakásvásárlások elhalasztása miatti "benntartási" ok nem volt érzékelhetően nagyobb nagyságrendű, mint az elmúlt években.