Külföldön futótűzként terjed, itthon csak döcög a mobilfizetés

Elsősorban persze az aprópénzes fizetések, az úgynevezett "micro payment" tranzakciók lebonyolítására törekednek hazánkban a szolgáltatók, azonban a fejlettebb országokban, USA-ban, Nyugat-Európában vagy Japánban nagyobb értékű termékek és szolgáltatások (macro payment) is beszerezhetők már mobilon keresztül. Lássuk, hol milyen technológiák működnek manapság világszerte!

A mobil fizetésnek rengeteg definíciója, értelmezési módja létezik, hiszen mobillal fizetünk akkor is, mikor egy csengőhangot töltünk le emelt díjas sms formájában, vagy autópálya-matricát vásárlunk, de a külföldön már több helyütt bevezetett NFC, azaz Near Field Communication technológiára épülő fizetési rendszer alkalmazása (amikor csak a leolvasó egység közelébe kell helyeznünk a telefonunkat, és már fizethetünk is) szintén ebbe a kategóriába tartozik.

A brit Juniper Research egyik tanulmánya a mobil fizetés következő öt évben várható jövőjét latolgatja, csokorba gyűjtve és csoportosítva a már ma is elérhető mobil fizetési formákat, elsősorban aszerint, hogy a vásárláshoz a készülékünkkel a helyszínen kell-e tartózkodnunk, vagy a fizetés távolból, a fotelben ülve is elintézhető-e.

NFC-technológia

Ilyen rendszer működik többek között Ausztriában, ahol metró- és vasútállomásokon elhelyezett több mint 800 berendezésnél lehet jegyet venni, valamint ital- és ételautomatáknál mobillal vásárolni.

A másik mobil fizetési kategória, mikor az eladó és a vevő nem "találkoznak" egymással, vagyis mikor például digitális termékeket (például csengőhangot, játékot, vagy jegyet) vásárolunk - adott esetben a mobil nem csak fizetési eszköz, hanem ide történik a termék leszállítása is, vagy mikor ugyan valós, fizikai termék vásárlásáról van szó (legyen az könyv, CD, vagy akár ruházati cikk), azonban az internetes vásárláshoz hasonlóan a termék leszállítása csak később történik meg.

Az utóbbi, vagyis távoli mobil fizetési formának természetesen számos típusa, csoportosítása létezik. A már említett digitális termékek, vagyis csengőhangok, játékok telefonra történő letöltésekor a fizetés többnyire az operátorok által vezetett, többnyire limitált egyenleg terhére történik.

Ennél is egyszerűbb és elterjedtebb megoldás, mikor prémium SMS formájában fizetünk az adott termékért, vagy szolgáltatásért, amit tehát akárki igénybe vehet, aki mobiltelefonnal rendelkezik. Nem véletlen, hogy ez a forma domináns a mobil fizetési piacon, még ha körülményessé, és sokszor költségessé is teszi a folyamatot.

A harmadik fizetési forma tulajdonképpen úgy működik, mint a számítógépen keresztül végrehajtott netes vásárlás, mobil esetében ez tehát WAP-on keresztül végrehajtott tranzakciót jelent. A brit mobilszolgáltatók által tavaly bevezetett úgynevezett PayForIt rendszer például lehetővé teszi kis értékű, 10 font (2900 forint) alatti termékek vásárlását úgy, hogy azok ellenértékét a következő havi számlával kell kiegyenlíteni. A módszer kifejlesztésével azok számára kívántak alternatívát nyújtani, akik bizalmatlanok az emelt díjas sms-ek formájában történő fizetésekkel szemben, a PayForIt használatakor a mobil képernyőjén ugyanis azonnal megjelenik, hogy mit vettek, milyen értékben és kitől.

Szintén sms küldésével indul az a mobil fizetési tranzakció, amit a PayPal Mobile reprezentál, itt azonban nem feltétlenül a telefon egyenlegből, vagy az előfizető számlájáról történik a kiegyenlítés, hanem bankkártyáról, ami lehet betéti-, vagy hitelkártya is. Ez tulajdoképpen annyi különbséget jelent az online fizetéshez képest, hogy számítógép helyett elegendő egy mobiltelefon is hozzá.

A PayForIt-tal ellentétben az amerikai Digby, vagy mPoria szintén wapon keresztüli vásárlást tesz lehetővé, azonban itt már nem csak digitális, hanem fizikai termékek megvásárlására is lehetőség van, természetesen csak bizonyos üzletek és alkalmas mobilkészülék esetén.

Látható tehát, hogy külföldön, különösen Japánban és az Egyesült Államokban jóval fejlettebb mobil fizetési technológiák ismertek, mint hazánkban. A Juniper Research előrejelzései szerint a következő öt évben további dinamikus bővülés várható a piacon, ami a mobilon keresztül beszerzett digitális és fizikai termékek értékét illeti. A három legjelentősebb régió 2013-ra Távol-Kelet és Kína, Észak-Amerika, valamint Nyugat-Európa lesznek majd, utóbbiak ugyanis most kezdik felfedezni a potenciált a mobil web alkalmazások fizetési csatornaként történő alkalmazásában.
Itthon ezzel szemben nem ilyen rózsás helyzet, bár tény, hogy egyre másra rukkolnak elő a különböző szolgáltatók újabb mobil fizetési lehetőségekkel, a jegyvásárlástól kezdve az utasbiztosítás kötésen át, egészen az éttermi fizetésig.

Hasonló szolgáltatásokat nyújt a tavaly áprilisban indult és egyre népszerűbb Hedz Kft. által kifejlesztett és üzemeltetett iziSHOP mobil fizetési rendszer is, amellyel jelenleg az összes autópálya-matrica típust, parkolási díjat, több ezer színház- és koncertrendezvényre szóló belépőjegyet, valamint utasbiztosítást és éttermi számlát is lehet fizetni a mobilunkon kényelmi és SMS-díjaktól mentesen. Idén április óta pedig már mobilról is feltölthetjük mobil egyenlegünket az iziSHOP segítségével, valamely bankszámlánk terhére.

Ennél a szolgáltatásnál azonban Java-képes telefonra, és GPRS kapcsolatra, valamint egy dombornyomott, vagy internetes vásárlásra is alkalmas bankkártyára is szükség van, ugyanis a fizetés ennek adatainak mobilba történő begépelésével történik. Természetesen ennek bepötyögésére nincs mindig szükség, ugyanis azt el is lehet tárolni a telefonban, így a későbbiekben csak egy biztonsági PIN-kód megadására van szükség a tranzakció jóváhagyásához, így tehát a mobil elveszítése esetén is biztonságban tudhatjuk pénzünket.

Itthon felmerült már a mobillal történő BKV-jegy vásárlás lehetősége, amiről várhatóan ősszel születik döntés. A mobiltelefonon megváltható SMS-jegy várhatóan 499 forintba (plusz az SMS árába) kerül majd és hétköznap egy órányit, hétvégén pedig másfél órányit lehetne utazni vele, és a mobiltelefon kijelzőjén mutathatná be az utas az ellenőrnek.