Azbeszt-botrány: több száz magyar településen is ott lehet, teljes régiókba terítették a veszélyes kőzúzalékot

A magyar nyilvánosságba 2026 januárjában került be először az ügy: a Greenpeace Magyarország bejelentést tett egy Vas vármegyei szennyezés gyanúja miatt, miután Ausztriában már 2025 őszén mintavételezések alapján kiderült, hogy több burgenlandi bánya zúzottköve határérték felett tartalmaz azbesztet. Az osztrák hatóságok 2026. január 2-án négy kőbányát – Pilgersdorfot, Bernsteint, Glashüttent (Schlaining közelében) és Badersdorfot – adminisztratív úton bezártak, miután a kőzetben szerpentinitet és mellékszennyezőként amfibol-típusú azbesztet mutattak ki.

A magyar oldalon a botrány április közepén robbant igazán: a Telex áprilisi tényfeltáró cikkéből derült ki, hogy Szombathely Oladi Plató nevű, jelenleg is épülő városrészén mintegy 12 kilométernyi úthálózatot, 22–24 utcát borítottak le az Ausztriából érkezett, azbesztet tartalmazó zúzott kővel. A Greenpeace mérései ennél is súlyosabb adatot mutattak: az érintett utcák levegőjében 35 000 és 292 000 azbesztszál/köbméter közötti értékeket dokumentáltak, miközben az osztrák lakossági biztonsági határérték mindössze 1 000 szál/köbméter – ez azt jelenti, hogy a magas érték az osztrák lakossági korlát közel háromszázszorosa (Ugytudjuk.hu). Ezek után az önkormányzat egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, 10 km/h sebességkorlátozást vezetett be, FFP2-es és FFP3-as maszkokat osztott a lakosságnak, sőt később odáig jutott, hogy az érintett utcákban a lakók már csak lakcímkártya felmutatásával közlekedhetnek.

A folytatás viszont az, ami a magyar nyilvánosságban eddig csak részben látszott összerakva: a sztori néhány hét alatt egy szombathelyi városrész-ügyből három vármegyét és három osztrák tartományt átszövő, határokon átnyúló botránnyá nőtt – és minden jel szerint még messze nem értek a végére az újabb lelőhelyek dokumentálásának.

Mit tudunk a magyar oldalról: legalább öt város, és nem áll meg

A jelenleg elérhető hatósági és Greenpeace-mérések alapján öt magyar városban mutattak ki bizonyítottan a burgenlandi bányákból származó azbesztes kőzúzalékot.

1. Szombathely maga az ügy epicentruma: az Oladi Plató 22–24 utcájában elvégzett kibővített vizsgálat során a laboratórium 70 kőzetmintát vett, ebből 54 tartalmazott azbesztet – tehát szinte minden utcában jelen van a szennyeződés. Az érintett zónában több mint 1 100 ember él állandóra bejelentett lakcímmel, de az utcahasználat révén a város teljes lakosságát közvetlenül érinti.
2. Bozsokon egy érintett parkolót már januárban azonosított a Greenpeace, ez a mai napig zárva van. Kőszegen azonban a kép ennél is komorabb: a HVG cikke szerint a városban 46 utcára vezettek be 10 km/h-s sebességhatárt, és 10 parkolót zártak le elővigyázatossági alapon. A polgármesteri tájékoztatás szerint az érintett anyagot ott is az osztrák bányákból érkezett zúzottkő hozta be a városba.
3. Zalaegerszegen május elején vált bizonyítottá: Balaicz Zoltán polgármester bejelentette, hogy a város több pontján is kimutatták az egészségre veszélyes anyagot, egy önkormányzati parkolót lezártak, két kőzúzalékkal burkolt utcán sebességkorlátozást vezettek be, és tervezik a mielőbbi aszfaltozást.
4. Sopron május 8-án került fel a listára: a Greenpeace két konkrét helyszínen – a Pozsonyi úti forgalmas kereszteződésben (lakóautó-kereskedés, lakóházak és temető környéke) és az Egeredi-domb lakópark egy utcájában – mutatta ki, hogy a kőzúzalékban tremolit típusú azbeszt van jelen.
5. Kőszegen pedig, hatósági/önkormányzati mérést követően vezettek be 46 utcára 10 km/h-s korlátozást és zártak le 10 parkolót.

A lista azonban várhatóan folytatódik. Nemény András, Szombathely polgármestere már április végén azt mondta: csak Vas vármegyében 20–30 további település lehet érintett.

A három érintett vármegye – Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron – területén a hatóság mintegy 300 potenciálisan érintett helyszínt tart számon, és a kérdéses kőzetből közel 100 ezer tonnányi mennyiség kerülhetett magyar utakra, parkolókba és építkezésekre az elmúlt években.

A kőzet nem csak utakat és sűrűn lakott városrészeket ért el: akkreditált mintavételek a Dozmati víztározónál, a Lukácsházi Abért-tónál és a Vasvári Csónakázó-tónál is igazolták az azbeszt jelenlétét. Vagyis nem csupán közlekedési-építési, hanem rekreációs felhasználású területeket is érint a kontamináció.

Ami a magyar olvasónak a legnagyobb meglepetés: az osztrák oldal

Itt fordul át a sztori abba, ami a magyar sajtóban eddig csak elszórtan jelent meg. A négy bezárt burgenlandi bánya évtizedek óta szállította a zúzottkövet – nem csak Magyarországra, hanem három osztrák tartományba is: magába Burgenlandba, Stájerországba és Alsó-Ausztriába egyaránt.

A forrás-tartományban, Burgenlandban a Greenpeace mérései a magyar lapokban megjelent összefoglalókkal párhuzamosan olyan helyszíneken azonosították a problémás követ, amelyek mellett a magyar Oladi Plató-kép is „szelídnek" hat: Oberwartban egy bölcsőde járdájánál öklöm nagyságú azbeszt-darabokat találtak, az ottani klinika parkolóinak banketten is azbeszttartalmú zúzottkő hever; Rechnitzben pedig egy skateparkban mutatták ki az azbeszttartalmú aszfaltot, amelybe a görkorisok és kerékpárosok pedáljai napi szinten karcolásokat ejtenek. A burgenlandi FALTER hetilap külön cikket szentelt a rechnitzi lakók körében dokumentált tüdőbeteg-mintázatnak – bár az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyított, a helyiek és a környékbeli orvosok a kőzet évtizedes jelenlétét sem zárják ki.

Stájerországban a kép vegyes: Neudauban a polgármester már elszállíttatta az érintett rolló-zúzottkövet – ezt a Greenpeace pozitív példaként említi –, Hartbergben viszont a probléma február óta változatlan, érdemi szanálás nem történt. Alsó-Ausztriában a Greenpeace Krumbachban, Kirchschlagban (Bucklige Welt) és Wiener Neustadtban is vett mintát, és mind a négy vizsgált anyagban 5 és 20 százalék közötti azbeszttartalmat mértek; az Aspangi útszolgálati telephelyen pedig a téli sózáshoz szánt burgenlandi anyag jutott karanténba a botrány nyomán (meinbezirk.at, oe24). Vagyis ez a kőzet nem csak útalapba került:

bocce-pályára, magánkertbe, járdaszegélybe, sőt téli sózásra is használták – minden olyan területre, ahol a kőzet kopása, járókelő-, gyerek- és állat-érintkezése elkerülhetetlen.

Az osztrák szabályozási rés – miért tarthatott évtizedekig?

A kulcskérdés persze az, hogy mindez hogyan maradhatott évtizedekig a hatósági rostán. Az osztrák bányatulajdonosok és az ARGE Naturgestein bányatársulás álláspontja a Burgenland ORF-nek adott reakciójukban világos: szerintük Ausztriában nincs határérték a kőzet azbeszttartalmára. Frank Eichhorn, a pilgersdorfi kőbánya üzemvezetője és Gerhard Horn, a rumpersdorfi és badersdorfi bányák üzemeltetője azt is kéri, hogy a bányákat újra megnyithassák, hogy teljes üzem mellett légmérésekkel bizonyíthassák a kőzet ártalmatlanságát.

A Greenpeace Ausztria ezzel szemben azt rója fel, hogy miközben Alsó-Ausztria a legtöbb azonosított lelőhelynél már elvégezte a szakszerű szanálást, Burgenland tartomány érdemben tétlen, és Stájerország is csak részlegesen lépett. A burgenlandi tartományi kormány Taskforce Vorsorgeabklärung Luftqualität néven létrehozott munkacsoportot a légminőség felmérésére, de a Greenpeace szerint érdemi kármentesítés egyelőre nem indult el. Az osztrák Greenpeace ezért válságstábot követelt a szövetségi kormánytól, és Magyarországgal közös fellépés mellett kampányol – a magyar oldalon Tényi István aktivista feljelentése nyomán már büntetőeljárás is folyik.

A háttérben mindezt egy európai uniós szabályozási váltás is árnyalja: a 2023-ban elfogadott 2023/2668 irányelv a munkahelyi azbeszt-expozíciós határértéket 0,1-ről 0,01 szál/köbcentiméterre szigorítja – vagyis a régi szint tizedére –, és 2025. december 21-től minden tagállamnak alkalmaznia kell.

Mennyire kockázatos ez egészségügyileg?

Ami az egészségügyi kockázatot illeti, az ügy súlyát nem önmagában a kőzet mennyisége adja, hanem az, hogy a magyar mintákban azonosított azbeszttípus az úgynevezett amfibol-csoportba tartozik. Weiszburg Tamás geológusnak a Telex 2026. áprilisi cikkében szereplő szakvéleménye szerint az amfibol – amelybe a Sopronban kimutatott tremolit is tartozik – rákkeltő kockázata akár százszorosa a krizotilénak, vagyis a fehér azbesztnek, ami a magyar köztudatban jellemzően „az" azbeszt-fogalom.

Ha nem zúzott kőnek tekintem, olyan, mintha rákkeltő, veszélyes hulladékot importáltak volna ide

– fogalmazott Weiszburg Tamás geológus.

A mezotelióma – az azbeszt-expozícióhoz köthető tüdőhártya- és mellhártyadaganat – lappangási ideje azonban hosszú: 20-tól akár 50 évig is eltarthat, mire egy egyszeri vagy elhúzódó expozíció betegségként megjelenik. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon 2000 és 2014 között 1539 mezotelióma-esetet jelentettek, a betegek kétharmada férfi; 2021-ben a betegségben mintegy 37 hazai haláleset történt. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint 2030-ig EU-szinten akár 300 ezer halálesetet okozhat a már bekövetkezett múltbeli expozíció.

Ez egyúttal a sztori legfontosabb értelmezési kerete is: a kontamináció kiterjedésének sokrétűsége önmagában nem jelenti azt, hogy aki a környéken lakott vagy átutazott, holnap megbetegszik. A lakossági azbeszt-expozíció kockázata populációs, statisztikai szintű – egy konkrét személy egyéni rizikójára nem lehet pontos becslést adni –, ugyanakkor az is tény, hogy a kockázat nem ad vissza, csak nő, ha az érintkezés ismétlődik vagy hosszabb távon fennáll.

Mit jelent ez gyakorlatban?

Aki az érintett településeken él vagy rendszeresen ingázik az érintett utcákon, a következő hetekben több területen kaphat tájékoztatást, illetve élhet jogával. Szombathelyen és a többi érintett városban az önkormányzatok lakossági fórumokon, az érintett kormányhivatali oldalakon és a városi oldalakon (szombathelyi városi oldal) frissítik a mérési eredményeket és a korlátozási intézkedéseket. A kármentesítés és az újraaszfaltozás költségeit egyelőre csak Szombathelyen 2,5–3 milliárd forintra becsülik.

A magyar állam vis maior keret terhére átvállalja a védekezés és kárelhárítás költségeit – erről kormányrendelet is megjelent a Magyar Közlönyben. Ezzel párhuzamosan él az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló Vagyonkezelő Lakossági Azbesztmentesítés 2026 pályázata is, amely ingatlanonként legfeljebb 400 négyzetméternyi azbesztpala ingyenes elszállítását teszi lehetővé – fontos tudni, hogy a pályázó nem pénzt kap, hanem az állam közvetlenül a szállítást végző céget fizeti ki.

Aki egészségi szempontból tart az expozíciótól, érdemes felkeresnie háziorvosát, és különösen az érintett utcákban hosszabb ideje (évek óta) lakók esetén foglalkozás-egészségügyi szakorvosi konzultációt kérnie.

Mire számítsunk a következő hónapokban?

Az ügyben a mostani két ismert vonal – a hatósági kontaminációtérképezés és a magyar–osztrák jogi-diplomáciai konfliktus – még csak a sztori első felvonásánál tart. Az új kormány illetékes minisztere, Gajdos László a helyszínen tett első útján maga is jelezte: „ez nem maradhat következmények nélkül".

A magyar–osztrák diplomáciai szál, a Greenpeace két oldalon futó feljelentés-sorozata és az új EU-szintű azbeszt-szabályozás 2025 végi életbe lépése együtt arra utal: ezt az ügyet nem hetekben, hanem években és évtizedekben fogják mérni – éppen azért, mert a kőzet maga is évtizedek alatt épült be a magyar és osztrák utak, parkolók, közterek aljzatába.