Az azbesztbotrány helyszínére vezetett Gajdos László első útja: "Ez nem maradhat következmények nélkül!"

Ahogy a mai, helyszíni bejárással egybekötött sajtótájékoztatón is elhangzott, az elmúlt közel egy hónapban Szombathelyet és a környező megyéket is kiemelt figyelem övezi az ügy miatt. A város több pontján kimutatható a súlyosan rákkeltő azbeszttel való szennyezettség: az Oladi-plató szinte valamennyi utcájában azonosították a veszélyes anyag jelenlétét, de olyan szombathelyi parkoló is van, amelyet már mintegy húsz évvel ezelőtt azbeszttartalmú zúzottkővel borítottak le.

Nem meglepő tehát, hogy Gajdos László frissen megválasztott környezetért felelős miniszter első helyszíni látogatása ide vezetett. A tájékoztatás szerint legalább 300 olyan helyszín lehet érintett, ahol felmerül az azbeszt jelenléte, a probléma pedig gyakorlatilag három megyére – Vasra, Zalára, valamint Győr-Moson-Sopronra – is kiterjed. A nemrég leköszönt kormány egy május végi határozatában már vállalta az azbesztveszély elleni védekezés és a kárelhárítás költségeinek fedezését. Éppen ezért különösen fontos kérdés, hogy az új magyar kormány milyen további lépéseket tesz az aszbesztügy rendezése érdekében.

Weiszburg Tamás, az ELTE kutatója, kutatótársai kíséretében jelent meg, a helyszínen még ők is megvizsgálták az ott levő kőzetet (Fotó: Pais-H Szilvia)

Gajdos: fontos elkerülni egy hosszú távú „betegségpszichózis” kialakulását

Gajdos László a helyszínen tartott rögtönzött sajtótájékoztatón arról beszélt: a helyzet egyik legnagyobb nehézsége, hogy az azbesztszennyezés egészségügyi következményei nem azonnal jelentkeznek. Mint fogalmazott, míg a Covid idején viszonylag rövid időn belül kiderülhetett, hogy kialakulnak-e tünetek a fertőzötteknél, addig az azbeszt esetében a súlyos megbetegedések akár 20–30 évvel később is jelentkezhetnek. A frissen kinevezett miniszter hangsúlyozta: fontos elkerülni, hogy tartós félelem vagy „betegségpszichózis” alakuljon ki az érintettek körében, ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte a rendszeres és szisztematikus szűrővizsgálatokat az érintett, mintegy 1000–1500 helyi lakos számára.

Ez a probléma nemcsak a jelenről szól. A helyzetet mielőbb rendezni kell, mégpedig úgy, hogy a későbbi munkavégzés során egyértelmű legyen: az érintett területeken kizárólag megfelelő védőfelszerelésben szabad dolgozni.

– fogalmazott a miniszter.

Ilyen egy aszbesztes út az oladi platón (Fotó: Pais-H Szilvia)

Az elmúlt hetekben már intenzív egyeztetések zajlottak

Nemény András polgármester hangsúlyozta, a város már egy hónapja keresi a megoldásokat: több intézkedést is bevezettek, és különböző javaslatokat is megfogalmaztak a miniszter számára. Ahogy közölte, a tárcavezető nyitottan és felelősen viszonyult a helyzethez, célja pedig az, hogy minél gyorsabb döntések szülessenek, amelyek lehetővé teszik a továbblépést az érintett települések számára. Szombathely polgármestere szerint a miniszter szakmailag felkészült stábjával érkezett, és a térség országgyűlési képviselői – Vas, Zala, valamint Győr-Moson-Sopron vármegyéből – is részt vettek az egyeztetésen.

Nemény András a helyszínen arról beszélt, hogy az az utca, ahol a sajtótájékoztatót tartották, korábban jóval erősebben porzott, azonban a bevezetett sebességkorlátozással és az utak rendszeres locsolásával sikerült jelentősen csökkenteni a porterhelést. Az utcában több család is él kertes házakban.

A jelen lévő szakemberek az egyik ingatlannál egy olyan kocsibeállót is megmutattak, amelyet az érintett kőzettel borítottak. A polgármester szerint az önkormányzat számára komoly anyagi terhet jelent a védekezés: egyetlen utca bitumenes lefedése akár 20 millió forintba is kerülhet, míg az utak locsolása napi mintegy 500 ezer forintos kiadást jelent a városnak.

Közelről a mérgező út (Fotó: Pais-H Szilvia)

Gajdos: Az ügy azonnali kormányzati intézkedést igényel

„A kormány számára kiemelten fontos a lakosság egészsége, ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ezt a problémát – függetlenül attól, mikor keletkezett – mielőbb megoldjuk. Természetesen a későbbiekben a felelősségi kérdések tisztázása is megtörténik, mert ez nem maradhat következmények nélkül, ahogy a felmerülő költségek viselését is rendezni kell." - tette hozzá Gajdos.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi tervek szerint napokon belül átfogó helyzetfelmérés kezdődik. Mint mondta, már most látszik, hogy az ügy legalább három megyét érint, miközben továbbra sem teljesen tisztázott, pontosan hová kerültek az osztrák bányákból származó kövek.

Az érintett bányák közül négyet már bezártak, egy azonban továbbra is működik, ahonnan jelenleg is történik kőkitermelés. Azt is megfontoljuk, hogy hogyan tudjuk leállítani a további kőzúzalék behordását Ausztriából.

A miniszter szerint az ügyet tárcaközi egyeztetésre kell bocsátani, és a kormánynak nagyon rövid időn belül döntést kell hoznia. Mint mondta, az ügyet hétfőn a kormány elé viszi, mert a helyzet további halogatása már nem lehetséges.

Hangsúlyozta: elsődleges céljuk, hogy gyors megoldást találjanak arra, miként akadályozható meg az azbesztpor levegőbe kerülése. Emellett azonban szükség lesz egy hosszabb távú, alaposan átgondolt beavatkozásra is – akár a végleges lezárásról, akár az érintett útalapok kitermeléséről legyen szó. Ennek részleteiről ugyanakkor egyelőre még nem kívánt nyilatkozni, ahogy fogalmazott:

Most a nulladik fázisban vagyunk, először tájékozódni kell!

Kiemelte: már létezik egy gyors beavatkozási módszer, amelyet a szombathelyi önkormányzat is kipróbált, és működőképesnek bizonyult. Ennek alkalmazásával rövid időn belül megakadályozható, hogy veszélyes anyag kerüljön a levegőbe azokon a helyeken, ahol ilyen kőzet található.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy jelenleg még nem ismert pontosan, hol és milyen mennyiségben fordul elő az ominózus aszbeszt, ráadásul a kormányhivatalhoz is folyamatosan érkeznek a lakossági bejelentések. A miniszter szerint minden esetben elrendelik a szükséges vizsgálatokat és méréseket, hogy pontos képet kapjanak a szennyezettség mértékéről. A tárcavezető végül hangsúlyozta: a legfontosabb cél, hogy senkinek ne sérüljön az egészsége, és a helyzet mielőbb biztonságosan rendeződjön.

Gajdos László és Nemény András a szombathelyi sajtóbejáráson (Fotó: Pais-H Szilvia)

A helyszínről, az Oladi platóról

Aki nem helybéli, talán nem is sejti, hogy az Oladi-plató Szombathely egyik legfelkapottabb kertvárosi övezete, amelyet sokan a város „Rózsadombjaként” emlegetnek. Az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: alig 2–3 év alatt szinte gombamód nőttek ki a földből az új építésű családi házak.

A városrészben hivatalosan mintegy 1100 ember lehet most érintett, a valós szám azonban ennél jóval magasabb is lehet. Sokan ugyanis életvitelszerűen élnek a platón úgy, hogy nem ide szól a bejelentett lakcímük, miközben az ingatlanok száma mára megközelítheti az ötszázat. Ráadásul jelenleg is tucatnyi építkezés zajlik a területen, így megfelelő időjárási körülmények között nemcsak a lakók, hanem az ott dolgozó munkások is nap mint nap belélegezhetik a rákkeltő port.

A régi azbesztes bejáró találkozása az új bitumenes úttal (Fotó: Pais-H Szilvia)

Szombathelyen már megkezdődtek az első konkrét intézkedések

A Síp utca Sáfrány és Gyömbér utcák közötti, mintegy 650 méteres szakasza az elmúlt napokban új bitumenburkolatot kapott, amely a szakemberek szerint 15–25 évig is bírhatja a terhelést. Az új réteg ráadásul teljesen lezárja az azbesztet tartalmazó korábbi zúzottköves burkolatot, így megakadályozhatja a veszélyes por levegőbe jutását. A helyiek szerint az új technológiának köszönhetően további aszfaltozásra sem feltétlenül lesz szükség az érintett szakaszon.

A hazai azbesztügy előzményei  - erről korábban a HelloVidék itt írt - 2026. január végéig nyúlnak vissza: amikor is a Greenpeace Magyarország tett bejelentést egy Vas megyei szennyezés gyanúja miatt. Ezt követően a Vas Vármegyei Kormányhivatal meglehetősen gyorsan intézkedett, és vizsgálatot indított, amely során kőzet- és levegőmintákat elemeztek. A mérések alapján hamar kiderült, hogy a szombathelyi oladi platón az útburkolathoz használt zúzott kő azbesztet tartalmaz, és a szálló porban is kimutatható a rákkeltő anyag.

Fotó: Pais-H Szivia