A hajdina elkészítése, hajdina receptek: Mi a hajdina, hogyan történik a hajdina főzése?

A gluténérzékenység napjainkban az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri élelmiszer-intolerancia, azonban aggodalomra semmi ok, ugyanis egyre több gluténmentes gabonaféle és táplálék-kiegészítő jelenik meg a piacon, amik ráadásul még kifejezetten egészségesek is! Ilyen élelmiszer többek között a hajdina, más néven pohánka, ami remek búzahelyettesítő szer, sőt, bármilyen diétába hatékonyan beilleszthetjük!

Cikkünkben eláruljuk, mi az a hajdina, milyen növény termése a hajdina és mit érdemes tudnunk a hajdina termesztése és a hajdina elkészítése kapcsán. Milyen egyszerű hajdina recept kipróbálását javasoljuk, ha a hajdina köretként készül, illetve hogyan használható a hajdinaliszt búzaliszt helyett tésztákhoz, édességekhez? Eláruljuk azt is, hogy a hajdina főzése mennyi ideig tart és mit igényel a hajdina előkészítése a különböző hajdina receptek alkalmazása előtt. Miért jó a hajdina, mik a hajdina előnyös tulajdonságai, hajdina hol kaphato?

Mi a hajdina?

Habár felhasználását tekintve a hajdinát általában a gabonafélék közé soroljuk, a hajdina valójában a keserűfűfélék családjába tartozik, a pohánka nemzetségbe – innen ered a hajdina népies elnevezése, a „pohánka”. A hajdina egy egyéves, lágyszárú, szerteágazó növény, magassága 30 és 120 centiméter között változik, attól függően, hogy mennyire kedvező számára az éghajlat.

A hajdina virágzata összetett bogernyő, ami a szezon alatt folyamatosan virágzik és hozza termését; színe a fehér és a rózsaszín árnyalataiban játszik. A hajdinavirágzat megtermékenyülését kizárólag rovarok végzik, éppen ezért a hajdina terméshozama nagyban függ a nyári rovarjárás mértékétől. A hajdina virágzatát kedvelik a méhek, a hajdinaméz egy sötét árnyalatú, különleges ízű édesség, amihez viszonylag ritkán juthatunk hozzá a boltokban.

A hajdina termése kaszattermés, aminek a felülete sima, színe pedig fajtánként eltérő, alakja apró háromszögekre emlékeztet. A hajdina tenyészideje a szántóföldeken rövid, éppen ezért gyakran hasznosítják másodvetésben, illetve hasznosítható a hajdina növényzete zöldtrágyaként is. Magyarországon mind a hajdina termesztése, mind a hajdina felhasználása szűk körű: a hajdina egyelőre nem számít nálunk népszerű élelmiszernek, azonban a gluténmentes és vegán konyha számos recept kapcsán dolgozik vele, így a hajdina fogyasztása a modern étkezési trendek hívei közt emelkedő tendenciát mutat.

Honnan származik a hajdina?

Habár a hajdina vagy pohánka Magyarországon egyelőre nem számít népszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari cikknek, a világ keleti felén az alapélelmiszerek közt tartják számon. A hajdina származását tekintve Közép-Ázsia mérsékelt övi területeiről származik, ahonnan a sötét középkorban eljutott Kínába és Japánba. Később, a középkor folyamán a hajdina a hódító mongolok és törökök egyik közkedvelt élelmiszere volt – így, illetve a tengeri kereskedelem fellendülésének köszönhetően jutott el a hajdina Európa kereskedővárosaiba is.

Miért jó a hajdina búza helyett?

Habár ha nem gluténérzékenyként fogyasztjuk, a búzával és más gabonafélékkel sincs semmi baj, a hajdina fogyasztásának kiemelt táplálkozás-élettani gyógyhatást tulajdonítanak. A hajdina beilleszthető bármilyen gluténmentes vagy rostban gazdag diétába (~20% élelmi rost), ezzel hozzájárulva az emésztőrendszer, különösen a bélrendszer egészséges működéséhez, illetve a székrekedés és a székrekedéshez köthető aranyér és különféle béldaganatok megelőzésében is nagy szerepet játszik.

A hajdina vitamin- és ásványianyag-tartalma igen magas: a hajdina tartalmazza a B-vitaminok széles skáláját, illetve E- és P-vitamint is, emellett a hajdina antioxidáns-tartalma sem elhanyagolható, ami hozzájárul a szervezetünk általános egészségügyi állapotához. Az ősi időkben az emberek a hajdina termését gyógynövényként tartották számon, amivel felvették a küzdelmet a magas vérnyomás okozta egészségügyi problémák ellen. A hajdina magas flavonid-tartalma mindemellett segíti a szervezetben a C-vitamin felszívódását és stabilizálja a vércukorszintet.

Régen a hajdina elkészítése leginkább a hajdinakása főzése formájában valósult meg, amit elfogyaszthattak önmagában, tápláló főételként, különböző zöldségekkel, hüvelyesekkel elkeverve, vagy köretként, valamilyen húsos főétel mellé. A fejlett élelmiszeriparnak köszönhetően a hántolt hajdina felhasználása ennél is sokrétűbb: kifejezetten népszerű hajdina termék például a hajdinaliszt, amit bármilyen ételhez nyugodtan használhatunk.

A hajdina a diétában

A hajdina fogyasztása hozzájárul a bélperisztaltika növeléséhez és a bélrendszeren áthaladó tápanyag tranzitidejének lerövidítéséhez – vagyis a népbetegségnek számító, kínzó székrekedés leküzdésében nagy szerepet játszik a hajdina. A hajdina remekül beilleszthető Candida-diétába is, ugyanis a Candida-fertőzéssel küzdők nem ehetnek búzalisztből készült tésztákat, pékárukat – ellenben, mivel a hajdina nem a klasszikus értelemben vett gabonaféle, szabadon fogyasztható. A hajdina mindemellett szerepet játszik a máj elzsírosodásának megelőzésében is.

A hajdinaliszt használata

A hajdinaliszt gyakorlatilag ugyanúgy használható, mint bármilyen másik liszt, legyen szó a klasszikus búzalisztről, vagy például zabpehelylisztről, kukoricalisztről. Bármilyen recept kerüljön elő, például egy szimpla palacsinta vagy egy piskóta, nyugodtan használjuk hozzá a hajdinát; süthetünk belőle még gluténmentes magvas kenyeret is. Érdekesség, hogy mind a hajdina, mind a hajdinaliszt enyhén diós ízt kölcsönös az ételeknek.

Hajdina receptek egyszerűen

A hajdina recept rendkívül egyszerű, gyakorlatilag csak meg kell főznünk a hántolt, jó alaposan átmosott hajdina szemeket – ezt követően készíthető belőle bármilyen ízesítésű vagy natúr hajdinakása, összekeverhetjük azt zöldségekkel, hússal, sőt, gyümölcsökkel is, hogy különféle salátákat, egytálételeket hozzunk létre – a hajdina felhasználása gyakorlatilag bármilyen menübe beilleszthető. A hajdina főzése mellett – ami nagyszerű hajdina köreteket is eredményez – a hajdina másik leggyakoribb felhasználási útja a hajdinaliszt használata, amit a fent leírt módon egyszerűen megtehetünk.

1. A hajdina főzése

A hajdina elkészítése rendkívül egyszerű: szűrő segítségével öblítsük át alaposan a hajdina magokat, majd tegyük egy lábasba kétszeres mennyiségű vízzel (1 bögre hajdina, 2 bögre víz), adjunk hozzá egy kevés sót és közepes lángon főzzük puhára. Ha a hajdina elfőtte a vizét, takarjuk le az edényt és hagyjuk állni kb. 15 percen keresztül, hogy megpuhuljon. Ezt követően bármilyen fűszerrel ízesíthetjük.

2. A hajdina elkészítése köretként

A hajdina főzése ugyanúgy történik, mint a fent leírt módon. Ezt követően a kész hajdina – egyébként ez az alap hajdina recept a hajdinakása – bármilyen gabonafélével (pl. bulgur, quinoa), hüvelyessel (pl. vörös lencse) és zöldséggel (friss zöldségek, főtt kukorica stb.) nagyszerűen keverhető.

Hajdina hol kapható?

A hajdina habár még nem kifejezetten népszerű élelmiszer, ma már minden nagyobb élelmiszerboltban kapható a gabonafélék, mindenmentes árucikkek között. Amennyiben a közeli élelmiszerboltban nem kapható hajdina, vagy különlegesebb színű hajdina szemeket szeretnénk használni például egy egzotikus hajdinasaláta elkészítéséhez, látogassunk el a drogériákba, bio boltokba, vagy rendeljük meg egyszerűen a hajdina magokat – vagy hajdinalisztet – az internetről.