Mindenki nyugodjon meg: okkal barna a Balaton vize!

Bár az időjárás jelenleg mást is mutat, de május közepén már igazán itt a strandszezon, küszöbön a balatoni nyaralások, ilyenkor kiemelt figyelem kíséri a tó vízminőségét. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a Balaton nem egy óriási medence, hanem élő rendszer, amelynek egészségéhez minden apró részegységnek megfelelően kell működnie. Ezt vizsgálta az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézete (BLI) az elmúlt időszakban, amelyről Jordán Ferenc igazgató és kollégái készítettek rövid összefoglalót.

Laikusként nem is gondolnánk, milyen ökológiagi jelentősége van– pontosabban lett volna – a befagyásának. Sajátos környezeti körülmények alakulnak ki ilyenkor, a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkopikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben.

Nem fagyott be a tó az elmúlt télen, és ez az állapot az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá válik. Szerencsére a mérések alapján a jég hiányának nincs kimutatható hatása a tavaszi-nyári vízminőségre.

A Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkopikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása, az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó a fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket.

A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások, mint például a harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, a szennyvíz kivezetés a vízgyűjtőről, vagy a tározóépítések meghozták a kívánt eredményt: ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás.

Most május elején is így van ez, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm/liter. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.

A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért itt enyhén barna színű itt a víz. A BLI mérései alapján ezeken a területeken ezek az anyagok kétszer-háromszor annyi fényt nyelnek el mint a lebegő mikroszkópikus algák. Ez az állapot azonban a jelenség mértékét tekintve nem jelent az emberi vízhasználatokra károsító hatást.

Napjainkban a hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg: ez a fonalas vörösmoszat a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást.

Hazánkban ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt és levegővel is érintkezett.

Akárcsak a múlt évben, 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült. Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet.

A nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont, ez a meleg télnek és tavasznak köszönhető: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.

A halfaunával kapcsolatban Ökológiai Kutatóközpont elmondta, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes leívni ez a faj). Húsvétkor elkezdtek ívni a dévérek is, amit megzavart a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás. A szakemberek folyamatosan monitorozzák egy újabb idegenhonos faj, a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését is a tóban: nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is láthatóak.