Új halfaj jelenlétét sikerült első alkalommal bizonyítani Magyarországon: a szávai állasküsz egy példánya június végén került elő a Dunából, Paks közelében.
Újra száraz a Tarna több szakasza: a helyzet nemcsak látványos, hanem természetvédelmi szempontból is komoly figyelmeztetés.
Drámai számokban az idei nyár: 1588 hektárnyi halastó száradt ki eddig Magyarországon, miközben 20 halgazdaságban csaknem 280 tonna hal pusztult el.
Már csak néhány sekély vízfolt maradt a Kolon-tóból, de ezek most még valóságos svédasztalt jelentenek a vonulásra készülő madaraknak. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint a tó várhatóan augusztus végére teljesen kiszárad.
Nemcsak a mezőgazdaságban és a kisebb vízfolyásokon látszik az idei aszály hatása: a vasi horgászvizek közül is egyre több kerül kritikus helyzetbe.
Balatonkenesén több mint 2,5 tonna, Siófokon pedig további közel 900 kilogramm pontyot engedtek szabadon.
A 2026-os aszály már a kisvízfolyások élővilágát is komolyan veszélyezteti: a Bózsva-patak vízhozama annyira lecsökkent, hogy több mint 815 halat kellett kimenteni.
Újabb videó járja az internetet egy különös hátúszóról, amely első pillantásra tényleg úgy néz ki, mintha egy cápa úszna a Balatonban.
Feketenyék búvártava nemcsak a halak miatt különleges: a 42 méter mély tóban telefonfülke, busz, repülő és még egy villamos is várja a merülőket.
A gazdaság friss videón mutatta meg a kiszáradó tavakat és az elhullott halakat: a tartós aszály és a vízhiány miatt a pusztulás továbbra sem állt meg.
a hazai halgazdálkodók emberfeletti erőfeszítésekkel küzdenek a tavak megmentéséért
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava.
A hazai kutatók szerint a háttérben a Balaton sajátos környezeti adottságai és a klímaváltozás miatt bekövetkező ökológiai változások is állhatnak.
A balatoni halak napját számos településen gasztronómiai programokkal, halászléfőző versenyekkel és horgászversenyekkel ünneplik.
A csongrádi Körös-torokban idén nyáron is nagy a pörgés, a strandolók pedig továbbra is a klasszikusokra, a lángosra és a hekkre esküsznek. Ám közben feltűnt egy új kedvenc is: a halgyros.
Nem mindennapi látvány fogadta a strandolókat Siófoknál: egy közel egyméteres busatetemet vetett partra a Balaton. A hal miatt egy helyi lakos a közösségi médiában érdeklődött, a szakemberek szerint azonban az ilyen esetek időről időre természetes módon előfordulnak a tónál.
Egyre komolyabb gondot okoz az invazív, mérgező ezüstcsíkos gömbhal, amely tönkreteszi a halászhálókat, kiszorítja az őshonos fajokat, és veszélyes harapásra is képes.
A Dél-Alföld Meteorológia Facebook-oldalán közzétett videó szerint a körtevélyesi Holt-Tiszán több helyen is haltetemek és elpusztult kagylók láthatók a part mentén.
Bűzlik a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág, döglött kagylók százai lebegnek a vízen, miközben a ragadozó halak valóságos lakomát csapnak körülöttük. Mégis mi okozhatja a tömeges pusztulást?
Különleges fogással büszkélkedhet Takács Péter és fia, akik egy 265 centiméteres, becslések szerint 110–120 kilogrammos harcsát emeltek ki a Tiszából.
