Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) javaslata szerint csak azok az idősek kapnának év végi kiegészítést, akiknek a havi nyugdíja a medián alatt van.
Elárulta Kármán András: innen lesz pénz adócsökkentésre, béremelésre és a Wekerle Pluszra 2027-ben
A tegnapi 2027-es költségvetéstervezet benyújtása után kedd délután a sajtó képviselői előtt tartott háttérbeszélgetést a Pénzügyminisztériumban Kármán András miniszter.
Jelentős adóváltozásokat, nyugdíjemeléseket, ágazati bérrendezéseket és nagyszabású fejlesztéseket jelentett be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a 2027-es költségvetésről. A kormány a GDP 4,9 százalékára szorítaná le a költségvetési hiányt, miközben több mint 2100 milliárd forintnyi többletkiadással számol, és 2200 milliárd forintos megtakarítást tervez az állami működés átalakításából.
A költségvetés egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a tervezett bevételnövelés és kiadáscsökkentés valóban elegendő fedezetet teremthet-e a bejelentett intézkedésekre, miközben a deficit is érdemben mérséklődik.
A főbb kormányzati intézkedéseket itt szedtük pontokba:
Kármán András a kormányzat által meghirdetett háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány a jövő évi költségvetésben jelentős hiánycsökkentéssel számol, a cél a GDP-arányos deficit 2,6 százalékra mérséklése. Erre azért van szükség, hogy a kormány saját programját is meg tudja valósítani, miközben javítja az államháztartás egyensúlyát.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés legfontosabb elemei a kiadási oldalon jelennek meg. A kormány jelentős megtakarítást ér el a pazarlónak ítélt kiadások visszafogásával, többek között a koncessziós díjak csökkentésével. Az idei évhez képest a teljes kiadási oldalon 4 százalékos kiadáscsökkentéssel terveznek, amelynek több mint harmadát, a GDP 1,4 százalékának megfelelő összeget „visszaforgatnak" a költségvetésbe. A 2026-os évhez viszonyítva mintegy 928 milliárd forinttal több forrás juthat infrastruktúra-fejlesztésre.
Jövő év végére, a 2025-ös szint közelébe tér vissza az államháztartás hiánya. A kiadási oldalon pedig jelentősen csökken a hiány, a GDP 51,2 százalékáról 47,3 százalékra mérséklődik
– fogalmazott a pénzügyminiszter.
A Tisza-kormány célja, hogy 2030-ra a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 75 százalék alá mérséklődjön.
A kormány előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2027-ben a GDP 4,9 százaléka, 2028-ban 4 százaléka, 2029-ben 3,4 százaléka, 2030-ban pedig 2,8 százaléka lehet. Az államadósság alakulásában szintén fokozatos javulással számolnak. Ennek aránya 2027-re 77,2 százalékra, 2028-ra 76,9 százalékra, 2029-re 76,2 százalékra, 2030-ra pedig 74,9 százalékra csökkenhet a GDP arányában.
Csökkentett kiadások
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára által bemutatott adatok szerint a kormány 2026-ról 2027-re összesen 1465 milliárd forintos megtakarítással számol, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg. Ebből 1018 milliárd forintot konkrét intézkedésekkel, további 447 milliárd forintot pedig általános kiadáscsökkentéssel érnének el. Utóbbi keretében a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásait legalább 10 százalékkal fognák vissza.
A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek ítélt koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ez 246,1 milliárd forintot jelenthet. A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások csökkentésével 169,5 milliárd, a migrációs bírság megszüntetésével 135 milliárd, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásának mérséklésével pedig 119,3 milliárd forintot takarítanának meg.
A tervek szerint a kormányzati kommunikáció és a kiemelt állami rendezvények kiadásai 92,6 milliárd forinttal, az ingatlan- és presztízsberuházások 87,7 milliárd forinttal, a közmédia támogatása pedig 61,3 milliárd forinttal csökkenhet. A közbeszerzési és ellátási rendszer átalakításától további 56,2 milliárd, a NER-közeli alapítványok és álcivil szervezetek támogatásának visszafogásától pedig 50,3 milliárd forintos megtakarítást várnak. Ezen felül, 10%-kal csökkentik a működési kiadásokat, a felhalmozási kiadások tekintetében pedig 20%-os csökkentést hajtana végre a kormányzat.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Többletforrás az egészségügynek
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára bemutatása szerint a kormány 2027-ben jelentős többletforrásokat biztosítana a közszolgáltatások megerősítésére. Az egészségügyre 510 milliárd forinttal több jutna, emellett a béremelések és a különböző ágazatok finanszírozásának bővítése is szerepel a tervek között.
Az adatok alapján
- az egészségügyi kiadások 182 milliárd forinttal,
- a pedagógusok és oktatók finanszírozása 170 milliárd forinttal,
- a rendvédelemé pedig 109 milliárd forinttal emelkedhet.
- A szociális ágazat 90 milliárd,
- a nemzetiségi és társadalmi célú támogatások 61 milliárd,
- az igazságszolgáltatás 50 milliárd,
- míg a közművelődés 31 milliárd forint többletforráshoz juthat.
A bemutatott adatok szerint a béremelések több területet is érintenek.
- A szakképzési NOKS-dolgozók bére 23,1 százalékkal,
- az állami oktatásban dolgozó NOKS-munkatársaké 21,7 százalékkal emelkedhet.
- A rendvédelmi igazgatásban 18,6 százalékos,
- a szociális ágazatban 17,8 százalékos,
- az egészségügyi szakdolgozóknál 17 százalékos,
- a fegyveres szervezeteknél 15 százalékos,
- a közművelődésben pedig 10,7 százalékos béremelés szerepel a tervekben.
Az önkormányzatok 176 milliárd forinttal, a szociális ellátórendszer pedig 734 milliárd forinttal több forráshoz juthat. A bemutatott intézkedések a közszolgáltatások finanszírozásának bővítését és a közszférában dolgozók bérrendezését célozzák. Hozzátette, hogy jövőre, mintegy 58 milliárd forinttal több pénzt ossz ki a kormány a nyugdíjasoknak, mint 2026-ban.
A lakhatási helyzettel kapcsolatban Kármán András elmondta, hogy a magasabb jövedelműeket támogatta inkább az Otthon Start hitel, ezzel is mélyítve a társadalmi különbségeket. A Wekerle Plusz program részleteiről itt írtunk:
Az Otthon Start kivezetését rövid időn belül tervezi a kormányzat - tette hozzá Kármán András. A pénzügyminiszter továbbá elmondta, hogy 50 millió forint lesz a maximális összeg, de a maximális négyzetméterár tekintetében lesz különbség a használt és az újlakások terén.
Ezen felül bevezetik újra a lakástakarékok állami támogatását. Az új konstrukció lényege, hogy az állami hozzájárulással kiegészített megtakarítás közvetlenül felhasználható ingatlanvásárlásra, felújításra vagy egy későbbi hitelfelvétel során önerőként, ami jelentősen bővítheti a hitelképes lakosság körét. Az öt- és tízéves futamidejű megtakarításoknál az állam az első öt évben 10 százalékkal, a hatodik évtől kezdve pedig már 20 százalékkal egészíti ki az egyéni befizetéseket.
Jönnek az uniós források, pénzeső hullhat a gazdaságra: hatalmas lehetőség előtt áll rengeteg magyar
Jelentős uniós forrásdömpingre számíthat Magyarország 2027-ben.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







