A hideg beköszöntével naponta akár 150 fővel is nőtt a budapesti hajléktalanszállók forgalma a tavalyi évhez képest, a főváros azonban felkészült a téli krízisidőszakra.
Sokan nem is hinnék, kik szegényednek el itthon: pedig nekik jár a legtöbb állami támogatás
Tovább csökkent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitett magyarok aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen megjelent, a háztartások életszínvonalát vizsgáló jelentése szerint. A változás hátterében főleg a súlyos anyagi deprivációban élők arányának csökkenése húzódik meg. De valódi változás történt, vagy hibahatáron belül vannak a számok?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025-ben a magyar lakosság 18,3 százalékát fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ez egy évvel korábban még 19,5 százalék volt. Azaz 1,2 százalékpontos javulás könyvelhető el. A Portfolio cikke szerint a pozitív változás elsősorban az anyagi nélkülözés visszaszorulásának köszönhető, miközben a jövedelmi szegénység és a munkaerőpiacról való kiszorulás mértéke lényegében nem változott. A szegénységi mutatók pedig továbbra is igen koncentráltak egyes csoportok esetében.
Az uniós statisztikákban a leggyakrabban használt mutató az AROPE, azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Ez három elemből áll össze. Az első a relatív jövedelmi szegénység: ez azt mutatja, kik élnek a mediánjövedelem 60 százalékánál alacsonyabb jövedelemből. A második a súlyos anyagi és szociális depriváció, tehát például, hogy egy háztartás képes-e alapvető anyagi szükségleteket, váratlan kiadásokat finanszírozni. A harmadik a nagyon alacsony munkaintenzitás, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korú háztartástagok a lehetséges munkaidejüknek csak kis részét töltik foglalkoztatásban. Azaz, amikor „szegénységről” beszélünk, nagyjából ennek a háromnak az összességére kell gondolnunk.
A szegénységnek vagy pedig társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya az EU által használt stratégiai célmutató, amely összetett, kompozit mutató. Három részből áll, három mutató befolyásolja, és ebből a súlyos anyagi depriváció maga is több tényezőből áll össze
- magyarázza Gábos András, a Tárki vezető kutatója a számok összetettségét. A szakértő szerint éppen ezért a részmutatókban is jelentős változásoknak kell mutatkozniuk, hogy az egész változhasson.
A november elején közölt, 2025-ös végdátumú adat szerint mind 2024, mind 2010 óta csökkent a szegénység aránya. Emögött pedig elsősorban a foglalkoztatottság növekedése áll, valamint a béremelkedés és a családtámogatási rendszer. A legnagyobb arányban a súlyos anyagi deprivációban élő aránya csökkent: a 2010-es 23%-ról, 2025-ben, 6,8%-ra. Ez az előző évhez képest is elmozdulás, hiszen ez a szám 2024-ben még 8,5% volt. A másik fontos változás a munka világához kapcsolódik. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 12,8 százalékról 3,2 százalékra esett vissza 16 év alatt. Fontos azonban itt hozzátenni, hogy ez az előző évben alacsonyabb volt, igaz, csak egy tizeddel.
Ez a mutató (a súlyos depriváció) jobban tükrözi az életszínvonalat, mint más mutatók. Mivel Magyarországon a gazdasági stagnálás ellenére a reáljövedelmek növekedtek, ez magyarázhatja a mutató tovább csökkenését
- véli ennek kapcsán Gábos.
A kép ugyanakkor nem minden mutatóban egyformán látványos. A relatív jövedelmi szegénységi ráta a KSH szerint az elmúlt 15 évben nagyjából 14 százalék körül stabilizálódott. A relatív jövedelmi szegénység az elmúlt évhez képest is lényegében stagnált: az érintettek aránya 14,0 százalékról 14,2 százalékra nőtt. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezen a számon nehéz változtatni. Hiszen, ha az átlagbér feljebb kerül, akkor a medián is. Azaz, hiába keres egy „szegény” többet, egyszerűen, nem kerül közelebb a mediánhoz. De mi állhat a változások mögött évtizedes viszonylatban?
Konjunktúra, munkahelyteremtés, egyenlőtlen családtámogatás
2010 óta számos, főleg külföldi, államilag is támogatott, beruházás települt Magyarországra, mégpedig a kormány iparpolitikájának következtében. Emellett a világgazdaságban a 2010-es évek közepén tapasztalható konjunktúra ide is begyűrűzött. Így csökkent a munkanélküliség, és egyre többen álltak munkába. Ez főleg azon háztartások esetén fontos, ahol évtizedek, vagy akár generációk, óta hiányzott a kapcsolat a munka világával.
A munkahelyteremtéssel és a gazdasági konjunktúrával függ össze az is, hogy nőttek a reálbérek. Azonban arra is rámutat az elmúlt másfél évtized, hogy milyen könnyen tudja az infláció és az áremelkedés erodálni a bérek értékét: 2020 után ugyanis visszaesés következett be ezen a téren.
A családtámogatások és adókedvezmények szintén hozzájárulhattak a gyermekes háztartások nettó jövedelmi pozíciójának javulásához. Az előző kormány azonban nem emelte a családi pótlékot, tehát ez csak korlátozottan jelent meg, pont a legszegényebbek körében. Ez a számokon is meglátszik ráadásul, éspedig idén is.
A háztartástípusok szerinti adatok alapján ugyanis 2025-ben leginkább az egyszülős háztartások, a 65 éves vagy annál idősebb egyszemélyes háztartások, valamint a három vagy annál több gyermeket nevelő, két felnőttből álló háztartások voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának. Utóbbiak esetében ráadásul az előző évhez képest határozottan – 26,9 százalékról 32,3 százalékra – romlott a kép. De mit mutatnak ezek a számok, főleg idénre vonatkoztatva?
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Valódi változás vagy a számok játéka?
Gábos András szerint a 2024-hez képest az összesített mutatóban végbement 1,2%-os csökkenő változás a statisztikai hibahatár határán mozog. Legnagyobb mértékben a súlyos anyagi depriváció által érintettek száma csökkent, miközben a többi mutató nem változott érdemben.
Nemzetközi összevetésben Magyarország helyzete a számok alapján nem tűnik rossznak. Az adatok szerint 2025-ben az EU-ban az AROPE-ráta 20,9 százalék volt, ami valamivel magasabb a magyar számnál. Ám Gábos szerint ez elsősorban azért van így, mert jelentős átalakulás ment végben az elmúlt 10 évben, és ma már a 2004 után csatlakozott tagországokban is a relatív jövedelmi szegénység a domináns:
Mivel pedig ez egy relatív szám, így viszonylag gyenge a kapcsolata a reáljövedelemmel és a gazdasági fejlettséggel
- mutat rá a kutató arra, hogy ez inkább egyenlőtlenségi mutató, nem pedig életszínvonalbeli.
„Ez azt mutatja tehát, hogy a magyar jövedelemelosztás viszonylag egyenlő, az európai országok többségéhez képest legalábbis” - emeli ki Gábos, hozzátéve: „Ez felveti annak a kérdését, hogy mennyire jó mutató ez, és hogyan kell értelmezni ezt az átalakulást.”
A kutató tehát összességében úgy gondolja, hogy a múlt évhez képest nem történt jelentős javulás. Az 1,2 százalékpontos változás a hibahatár környékén van, így a szakértő szerint az eltérés interpretálható különbségként, de mértékét tekintve nem jelentős. Ráadásul, mutat rá, európai összehasonlításban főleg azért jó a magyar szám, mert azt a relatív jövedelmi különbségeket mérő mutató dominálja.
Szeretném mindenképpen hozzátenni, hogy a KSH jövedelmadataival kapcsolatban az utóbbi időben felmerültek kérdések. 2013-ig visszamenően az adatokban olyan problémák vannak, amelyek szükségessé tennék az adatok javítását a teljes időszakra, a Hivatal által 2025-ben végrehajtott revízió ellenére
- mutat rá a KSH adataival kapcsolatban felmerült kritikákra. Szerinte emiatt nehéz elemezni a számokat, hiszen, ha a mostani adatok megbízhatóak, akkor is nehéz időbeli összevetésről megalapozottan beszélni. Így az adatok értelmezése csak korlátozottan lehetséges.
Összességében tehát a depriváció csökkenése az, ami fontos eredmény, mert azt jelzi, hogy kevesebben élnek alapvető nélkülözésben. Az összesített változás azonban csekély. Tehát inkább az évtizedes távlatban bekövetkezett változás nevezhető jelentősnek, ha minden számot összenézünk.
Ugyanakkor a roma közösség és a nagycsaládok romló helyzete, a relatív különbségi mutató stagnálása mind éves mind pedig évtizedes távlatban, valamint a tartós területi és jövedelmi szakadékok azt mutatják, hogy a szegénység továbbra is erősen koncentrált bizonyos csoportokban. A számok egyszerre adnak okot óvatos optimizmusra és arra, hogy a célzott intézkedések fontosságát ne felejtsük el. Emellett fontos annak kapcsán is óvatosnak lenni, hogy a KSH mennyire hatékonyan korrigálta a korábbi módszertani hibáit.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







