Súlyos fordulat Magyarországon: az euró bevezetése hozhatja el a kegyelemdöfést a kiváltságosoknak?

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a választásokat követően hirtelen mindenki a piacgazdaság hívévé vált, még azok is, akik korábban az állami beavatkozások nyertesei voltak. A bankvezér felidézte, hogy a múltban egy miniszter nyíltan elismerte neki, hogy Magyarországon "lejt a pálya" bizonyos szereplők javára, amit az üzleti élet sokáig kénytelen volt elfogadni. A legfőbb kérdés most az, hogy a gazdasági szereplők végre egyenlő esélyeket kapnak-e, és megszűnik-e az a gyakorlat, amely a jogszabályokon keresztül is rendszeresen különbséget tett a cégek között.

A valódi piaci versenyhez azonban nemcsak a szabályokat, hanem a társadalmi szemléletet is újra kell építeni. Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának igazgatója szerint megdöbbentő, hogy évtizedekkel a rendszerváltozás után ismét a piacgazdaság alapjait kell tisztázni. Bod Péter Ákos közgazdász hozzátette, hogy a társadalom hajlamos az államtól várni a gazdasági iránymutatást. Az új helyzetben komoly kérdés az egykori NER-vállalatok sorsa is, hiszen a korábban állami megrendelésekből és kedvezményekből élő cégeknek most alkalmazkodniuk kell, különben felélik vagyonukat, és felvásárlás célpontjaivá válnak. Jövőjük azon múlik, hogyan birkóznak meg az új, védőháló nélküli környezettel.

Sass Magdolna, az ELTE kutatóintézeti igazgatója hangsúlyozta, hogy hazánkban regionális összevetésben is túlzott az állam szerepe, miközben a globális folyamatok szintén a beavatkozások erősödése felé mutatnak. Jelasity Radován szerint a legnagyobb hazai kockázatot jelenleg az jelenti, ha a vállalatok továbbra is a soron következő állami támogatási programokra vagy kedvezményes hitelekre várnak ahelyett, hogy saját felelősségükre kezdenének fejleszteni. Mint fogalmazott, a régióban egyetlen más ország sem avatkozott be ennyiszer és ekkora összegekkel a gazdaság működésébe, így a cégek teljesen elszoktak a közvetlen piaci megmérettetéstől.

Ebből a kényelmes helyzetből az euró bevezetése jelentheti a végső kiutat. Jelasity Radován szerint a közös valuta eltüntetné az árfolyammozgásokból származó kényelmes nyereségeket, és kíméletlenül megmutatná, mely cégek alaptevékenysége valóban versenyképes. Míg Sass Magdolna a szlovákiai tapasztalatok alapján óvatosságra intett, mondván, az euró önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat, Bod Péter Ákos úgy vélte, hogy a magyar gazdaság már most is erősen euroizálódott, így az áttérés technikailag gyors lehetne. Egy rögzített csatlakozási dátum ráadásul gátat szabna a választások előtti hagyományos költségvetési osztogatásoknak, kényszerpályára állítva a mindenkori gazdaságpolitikát.

A kormánypozícióba került Tisza Pártnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a gazdaság átalakítása során. Bod Péter Ákos rávilágított arra, hogy a kampányüzemmódot lezárva immár nem halogathatják a nehezebb döntéseket. Míg az előző rendszer könnyen korrigálható intézkedéseit gyorsan megváltoztathatják, az örökölt gazdasági struktúrák, a támogatási rendszerek és a versenyfeltételek mélyreható átalakítása jóval fájdalmasabb feladat lesz. Bár a várt uniós források beáramlása hatalmas segítséget jelenthet, a szakértők egyetértettek abban, hogy a tízmilliárd eurós csomag önmagában nem csodaszer. Jelasity Radován arra figyelmeztetett, hogy a pénz puszta elköltése nem hoz fordulatot, ha azt a korábbi, fenntarthatatlan és torz gazdasági szerkezetbe öntik bele.

A sikeres európai visszaintegrálódás ugyanakkor jelentős új üzleti kapukat nyithat meg, például a közös védelmi és infrastrukturális programokban, vagy akár Ukrajna újjáépítésében. A következő időszak a magyar vállalati szektor alkalmazkodóképességének igazi tesztje lesz, hiszen a dráguló munkaerő és az elapadó állami támogatások miatt a cégeknek az innovációra, az automatizációra és a valós piaci teljesítményre kell helyezniük a hangsúlyt. A jelenlegi politikai és gazdasági fordulat ritka lehetőséget kínál az országnak a fejlett európai magországokhoz való felzárkózásra, de ahogy a beszélgetésen elhangzott, esély ugyan van rá, de garancia nincs.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt