Kegyetlenül rosszul járhatnak ezek a hazai cégek: nem várt csapást mér rájuk az erősödő forint

A vállalati hatások vizsgálatához a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026. június elején felmérés végzett. A kérdésre, miszerint „Hogyan hatott a cégük jövedelmezőségére a forint idei erősödése?”, 1356 vállalkozás válaszolt. A kapott válaszok alapján következtetni lehet arra, hogy mely gazdasági szereplők bizonyultak érzékenyebbnek az árfolyamváltozásra, és hol jelentkeztek esetleges alkalmazkodási előnyök.

Az adatok alapján az ipart érintette a legkedvezőtlenebbül (-23-as érték) a forint idei erősödésére: ez arra utal, hogy az árfolyam-erősödés rövid távon elsősorban az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta, mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25%-a) forintban merül fel.

Mivel az ipari árrés alacsony (2-5%), így a forintban felmerülő euróban mért költségnövekedés az árfolyamváltozás miatt (2-2,4%) önmagában is nagy érvágás a cégek számára. Tekintettel arra, hogy szinte az összes hazai költségelem (energia, víz- és szennyvízköltségek, környezetvédelmi kiadások stb.) is drágul.

Az exportáló ipar fizeti a legnagyobb árat az erős forintért

Öröm az ürömben, hogy az exportárak az első 4 hónapban euróban 9,3%-kal, forintban 2,9%-kal nőttek (igaz, az exportvolumen 5%-kal visszaesett). Mivel a bérköltségek idén 1,5 százalékponttal, az egyéb költségek kb. 0,5 százalékponttal emelkedtek (összesen 2 százalékponttal), így a KSH adatok szerint az első 4 hónapban még semleges volt az árfolyam az ipari exportra.

Az azóta bekövetkező további forinterősödés (+3,5%) azonban már az adatok alapján már veszteséget jelentenek az exportáló ipari vállalkozásoknak, s ez tükröződik a friss felmérési adatban. A helyzet azonban valójában még kedvezőtlenebb: az importált javak (csak az első 4 hónapban 4,3%-kal, az első hat hónapban már valószínűleg 8%-kal) olcsóbbá váltak idén, ami azt jelenti, hogy a főleg a hazai piacra termelők kezdenek kiszorulni belföldi piacról is.

A szolgáltatási szektorban szintén negatív a hatás (-15-ös érték), ami arra utal, hogy a nemzetközi üzleti szolgáltatások és exportált szolgáltatások árfolyamérzékenysége gyakran alábecsült. Ennek oka, hogy a szolgáltatások esetében a bérköltségek aránya kifejezetten nagy (30-40%), miközben a nemzetközi verseny erős, így a többletköltséget nehéz tovább hárítani. A számítások szerint az idei forinterősödés 5-6%-os euróban mért költségemelkedést okozott önmagában. Ha ehhez a bér- és egyéb költségek gyors gyarapodását is hozzá számítjuk, akkor a teljes 2026-os költségnövekedés euróban mérve 10-11%. Tehát amennyiben nem sikerül ennyivel emelni az eurós árszintet, úgy tavalyhoz képest veszteség keletkezik az exportáló szolgáltató cégeknél.

A kereskedelem és az építőipar profitálhat az erősödésből

Ezzel szemben a kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív értékei azt mutatják, hogy azokban az ágazatokban, ahol az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak szerepe jelentős, az erősebb forint költségoldali előnye képes lehet ellensúlyozni a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket.

A vállalatméret szerinti bontás alapján jól látható, hogy az árfolyamhatás intenzitása a méret növekedésével fokozódik: a 10 fő alatti vállalkozások átlagosan -6-os, míg az 50 fő feletti cégek -25-ös hatást jeleztek. Ez arra utal, hogy a nagyobb vállalatok üzleti modellje jellemzően jobban kötődik a külső piacokhoz, így kevésbé tudják rövid távon áthárítani vagy kivédeni az árfolyamváltozásokat. A kisebb vállalkozások ezzel szemben gyakrabban működnek helyi piacokon, ahol a kereslet és az árazás kevésbé devizafüggő.

Az ágazat és vállalatméret együttes vizsgálata tovább erősíti ezt az összefüggést. Az iparban minden méretkategóriában hasonlóan negatív eredmények születtek (-21 és -27 között), ami arra utal, hogy itt maga az ágazati működési logika fontosabb tényező, mint a vállalatméret.

A nagyvállalatokat sokkal érzékenyebben érinti az árfolyamváltozás

A szolgáltatásoknál ezzel szemben erőteljes mérethatás rajzolódik ki: a legkisebb cégek -9-es átlagával szemben az 50 fő felettieknél már -36-os érték jelent meg, ami a teljes mintában a legrosszabb eredmény. Ez arra utal, hogy a nagyobb szolgáltató vállalatok sokkal inkább integrálódtak nemzetközi piacokba, így az árfolyammozgások közvetlenebbül jelennek meg a nyereségükben. A kereskedelem és az építőipar mérsékelten pozitív értékei ezzel szemben azt jelzik, hogy az importált termékek árcsökkenése a belföldi keresletre támaszkodó szektorok esetében emeli az eredményességet.

Összességében a kérdőíves eredmények alapján a forint erősödése nem általánosan kedvező vagy kedvezőtlen folyamat a reálgazdaság számára, hanem eltérő módon osztja újra a vállalati előnyöket és veszteségeket. Míg makrogazdasági szinten hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és az importköltségek csökkenéséhez, vállalati szinten (különösen az exportvezérelt nagyobb cégek) jövedelmezőségét mérsékli, ami hosszabb távon a külkereskedelmi többletet és ezen keresztül a folyó fizetési mérleget tovább erodálja.