Tízezrekkel több marad sok magyar zsebében: átfogó adó- és bérreformot tervez a kormány

A Költségvetési Tanács október 27-én tárgyalja a jövő évi büdzsét, amelyet a kormány másnapi áttekintése után, még a hónap végéig a parlament elé terjesztenek. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a legfőbb cél az idei, 7,5 százalékosra várható deficit 4,9 százalékra csökkentése jövőre. Ennek eléréséhez az állam mintegy 1460 milliárd forintot takarít meg. A kiadáscsökkentés részeként felbontják vagy újratárgyalják a túlárazottnak ítélt szerződéseket – például az autópálya-koncessziókat –, átalakítják a közmédia finanszírozását, és tíz százalékkal vágják meg a minisztériumok működési költségeit. Emellett leállítják az olyan drága, luxusnak minősített állami beruházásokat is, mint a minisztériumok budai Várba költöztetése.

A szigorú hiánycél tartása mellett a kormány kiemelt figyelmet fordít az alulfinanszírozott ágazatokra. Egy 650 milliárd forintos keretből több mint 600 ezer közalkalmazott bérét rendezik, így az egészségügyi szakdolgozók 17, a rendvédelmi dolgozók pedig 15 százalékos fizetésemelést kapnak. Az alacsonyabb keresetűek számára érdemi segítséget jelent a személyi jövedelemadó célzott csökkentése. A bruttó 680 ezer forint alatti fizetéseknél az adóterhelés 15-ről 9 százalékra mérséklődik, ami adójóváírás formájában havi nettó 20 ezer forint többletet jelent a minimálbéren foglalkoztatottaknak. Bár a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentése továbbra is szerepel a tervek között, jövőre erre még nem nyílik költségvetési mozgástér.

A makrogazdasági tervek szerint 2027-ben 2,4 százalékos, konzervatívnak számító GDP-növekedéssel számolnak, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás, az uniós források és a csökkenő kamatkörnyezet hatására meginduló beruházások pörgethetnek fel. A bevételek növelése érdekében a 180 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalatokra 15 százalékos társasági adót vetnek ki, és bevezetik a nagyjából 15 ezer főt érintő vagyonadót is. A Pénzügyminisztérium az utóbbitól igazságosabb tehermegosztást vár, valamint azt, hogy a legvagyonosabbak a luxusingatlanok helyett termelő beruházásokba forgassák át a tőkéjüket.

A hazai ingatlanállomány korszerűtlensége miatt a lakossági energiaárakat védő rezsicsökkentés jövőre is a jelenlegi formájában marad érvényben, az ehhez szükséges fedezet pedig maradéktalanul rendelkezésre áll a költségvetésben. Mivel a rendszer hirtelen kivezetése komoly társadalmi kockázatokkal járna, a kormány hosszú távon inkább épületenergetikai és szigetelési programokkal – köztük uniós pályázatokkal és a Wekerle-tervvel – ösztönözné a lakossági energiafelhasználás mérséklését.