Csapást is mérhet a magyarokra a bivalyerős forint: tömeges csőd jöhet, ha nem lépnek időben

A választások másnapján elindult, meglepően ütemes felértékelődés eredményeként a forint euróval szembeni árfolyama április második felében 360 alá esett, és azóta is a 355-ös szint közelében mozog. Ez egyetlen év alatt mintegy 13 százalékos erősödést jelent.

Bár ez a tízéves állampapírhozamok folyamatos csökkenésével együtt a befektetői bizalom egyértelmű jele, egyúttal felemás helyzetet is teremtett, mivel a referenciahozamok már csaknem 90 bázisponttal maradnak el a jelenlegi 6,25 százalékos jegybanki alapkamat mögött - figyelmeztet Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatója a Portfolion megjelent cikkében.

Bár a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a törvény a gazdasági növekedés támogatását is előírja számára, amennyiben ez nem veszélyezteti az inflációs cél elérését. A jelenlegi környezetben a monetáris finomhangolás nemcsak lehetséges, de kifejezetten szükséges is.

2026 első öt hónapjában az átlagos infláció mindössze 1,85 százalékot tett ki, ami lényegesen kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. Az árnyomás még a választások előtti jelentős jövedelemkiáramlás ellenére is elhanyagolható, amit jól mutat, hogy számos élelmiszer ára hónapok óta folyamatosan mérséklődik.

A kedvező inflációs környezet időszerűvé teszi a korábbi piactorzító intézkedések kivezetését. Az árrésstop megszüntetése a kalkulációk szerint legfeljebb 0,4–0,5 százalékkal emelné meg az általános árszintet. A hatósági üzemanyagárak kivezetése – amely egy 640 forint körüli piaci ár mellett válhat esedékessé – a másodkörös hatásokkal együtt további 0,4–0,5 százalékos drágulást idézne elő.

Az éves infláció még ezen intézkedések végrehajtása mellett is 3 százalék alatt maradhatna 2026-ban. Ezzel a lépéssel tehermentesíteni lehetne a következő évet, és megnyílna az út a tartós dezinfláció, valamint a 2030-ra tervezett euróövezeti csatlakozás előtt. Ebben a helyzetben a 6,25 százalékos alapkamat a 3 százalékpontot meghaladó reálkamattal párosulva már indokolatlanul súlyos terhet ró a gazdaságra.

A monetáris politikai tétlenség legnagyobb vesztesei a magas hazai hozzáadott értéket előállító magyar vállalatok.

- áll a határozott verdikt az elemzésben.

Palócz Éva azt is megjegyzi, hogy a túlzottan erős forint és a minimálbér-emelések által fűtött dinamikus bérnövekedés együttesen drasztikusan rontja a versenyképességüket. A bérköltségeket és a devizaárfolyam változását is tükröző reál-effektív árfolyam 2021 vége és 2026 májusa között a becslések szerint mintegy 32 százalékkal emelkedett. Ráadásul 2025 első negyedéve és 2026 első negyedéve között ez a mutató 17 százalékos ugrást mutatott be, ami rendkívül kirívónak számít a régiós versenytársakhoz kpest, hiszen ott hasonló versenyképességi romlás egyáltalán nem volt tapasztalható.

A cikk azt is taglalja, hogy a drasztikus reálfelértékelődés nemcsak az exportőr cégeket, hanem a külföldi importnak erősen kitett hazai ágazatokat – így például az élelmiszeripart is – rendkívül nehéz helyzetbe hozza. A jelenlegi szituáció kísértetiesen emlékeztet a 2001-es évre, amikor a forint ingadozási sávjának kiszélesítése és a minimálbér radikális megemelése együttesen azonnali, rendkívül súlyos leépítési hullámot indított el bizonyos szektorokban.

A három éve tartó stagnálás után a magyar gazdaságnak égető szüksége van a támogató monetáris feltételekre az újrainduláshoz. Feltétlenül el kell kerülni az árfolyam további, akár a 340 forintos szintig tartó irreális erősödését. Ha el akarjuk kerülni, hogy az infláció feletti győzelemért a magyar vállalatok tömeges csődjével fizessünk, júniusban mindenképpen meg kell kezdeni a kamatcsökkentési ciklust.